Search
Search Results
-
Az erdei tisztásokon kialakított szórók növényzetének és magkészletének degradációja a Mátrai Tájvédelmi Körzetben
31-38.Views:93A vadtakarmányozás hatásait széles körben kutatták már, hazánkban azonban eddig kevés ilyen jellegű tanulmány volt. A befogást, elejtést szolgáló etetőhelyek (az ún. szórók) viszont már a védett természeti területeken is terjednek, s különösen a nyílt élőhelyeken egyre jelentősebb természeti problémákat okoznak. A kutatás célja ezért a tisztásokon kialakított szórók növényzetre és felszín alatti magkészletre gyakorolt hatásainak vizsgálata volt. A Mátrai Tájvédelmi Körzetben ehhez három ilyen etetőhelyet jelöltünk ki. A szórók középpontjából 4 transzszekt indult, mindegyiket 22 db 1×1 m-es érintő kvadrát alkotta, melyekben 2016, 2018 és 2019 májusában és augusztusában cönológiai felvétel készült, százalékos borításbecslés formájában. A magbank vizsgálathoz egy 10×10 cm alapterületű, 5 cm mélységű mintavevő négyzet segítségével minden szóró és egy kijelölt kontrollterület középpontjában, 12 db 500 cm3-es talajmintát vettünk ki, melyeket tálcákba helyezve, a kikelő fajokat meghatározva, 9 hónapon át csíráztattunk üvegházban. A szórók növényzetében jelentős különbség volt a két időszak között: augusztusban domináltak a T4-es gyomnövények. A transzszektek mentén zavarási gradienst mutattunk ki: a gyomok a szórók középpontjától számított 8-10 méterig uralkodtak, távolodva fajszámuk és borításuk is csökkent, míg a természetes fajoké nőtt. A szórók magbankjában a fajgazdagság jellemzően nem csökkent, de a fajszámot és csíraszámot tekintve egyaránt megnőtt a degradációt jelző fajok aránya a kontrollterülethez képest. A fertőzés tehát több éves viszonylatban is jellemzően csak a szórók közvetlen környezetét érinti, de ez a kis kiterjedésű, értékes élőhelyfoltokat képviselő erdei tisztások teljes degradációjához, s akár egy biológiai invázióhoz is vezethet.
-
I was a shepherd Farkaslaka
41-58Views:55Azokról a farkaslaki pásztoremberekről akarok írni, akik a Gordon hegy alatti dombokon állottak napsütésben, csillagfényben, gyönyörködtek a kiviruló tavaszi határban, vagy a levélhullató őszben, de szemüket rajta tartották a legelésző juhokon, heverő kutyákon. Ott állottak az esőben, szélben, viharban is , éjjel keresték az elkódorgott juhot, ha kellett megküzdöttek a farkassal s néha a medvével is. Fejték a juhokat akkor is, ha azok lucskosak voltak, sároztatták a két lábukra feszülő fehérharisnyát, pásztortűz mellett szárítkoztak és csúcsosra húzott süveggel állották a záporokat. A közülük kiemelkedő tanult emberek éppen így állottak a dombokon, szemüket rajta tartva kis népükön.
-
Effect of fertilization on the mineral element uptake of an established all-grass sward 4.
3-10Views:57The effects of different N, P and K supply levels and their combinations were examined on the mineral element uptake of an established all-grass sward with seed mixture of eight grass species in the 28th year of a long term fertilization field experiment set up on a calcareous chernozem loamy soil. The lay-out and method of the trial as well as the fertilizer responses on the hay yield, nutritional values and element content were published elsewhere (Kádár, 2005, 2005a; Kádár és Győri, 2005). The soil of the growing site contained around 3% humus, 5% CaCO3, 20-22% clay in the ploughed layer and was originally, moderately well supplied with available K, Mg, Mn and Cu and poorly supplied with P and Zn. The trial included 4Nx4Px4K=64 treatments in 2 replications, giving a total of 128 plots. The fertilizers applied were Ca-ammonium nitrate, superphosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of 13-15 m, the area was prone to drought. In 2001, however, the area had satisfactory amount of 621 mm precipitation with a fairly good distribution. The grass was established on 21. September 2000. The main results and conclusions can be summarised as follows:
1. As a function of NxP positive interactions the element uptake of the 1st cut hay expressed as mean of K treatments increased between the N0P0 control and the maximum N3P3 levels as follows: K 62-190, N 45-218, Ca 16-51, S 5-24, P 4-24, Mg 4-16, Na 0.5-5.0 kg/ha; Mn 282-968, Sr 35-170, Zn 32-73, Ba 29-55, B 18-44, Cu 8-40 g/ha. The uptake of Ba increased from 23 to 62 g/ha, that of Ni from 1.5 to 8.9 g/ha as a result of KxP positive interactions. Uptake of Mo measure on K0P0 soil, however, dropped from 1.6 g/ha to 0.4 g/ha on the K3P3 soil as a function of negative KxP interactions.
2. The 2nd cut hay harvested on 9th October 2001 showed only N-effects. The hay yield measured on N-control soil was 1.0 t/ha while on 300 kg/ha/yr N-treatment 3.9 t/ha. The uptake of Fe, Ba and Mo increased 2-fold; uptake of Ca, S, P, Sr, Zn and Co 3-4-fold, uptake of K, N, Mg, Mn, Ba and Cu 5-6-fold, while uptake of Na 33-fold with the maximum N-rate, compared to the N-control and as means of PK treatments.
3. The 2 cuts together gave on the unfertilised control 3 t/ha, while on the N3P3K3 maximum supply level 13 t/ha hay yield. The uptake of Fe, Cr, B, Ni, Mo and Co increased 2-3 times, uptake of Ca, Mg, Mn, K, Zn, Ba and Cu 5-6 times, uptake of S, Sr and P 7-8 times, uptake of N 10 times, while uptake of Na 16 times on the maximum N3P3K3 supply levels, compared to the unfertilised control. The maximal mass of uptaken K and N made up 388 kg/ha, Ca 80 kg/ha, S 49 kg/ha, P 42 kg/ha (96 kg/ha P2O5), Mg 24 kg/ha in 2001.
4. To have 1 t of air-dry hay it was used by grasses as a mean of 25 kg K (30 kg K2O), 20 kg N, 6 kg Ca (8-9 kg CaO), 2-3 kg S, 2 kg P (5 kg P2O5) and 2 kg Mg (3-4 kg MgO). For microelements: 300 g Na, 200 g Fe, 120 g Mn, 100 g Al, 16 g Sr, 13 g Zn, 8 g Ba, 5 g B, 5 g Cu, 1-2 g Ni, 1 g Mo, 0.2 g Cr and 0.1 g Co. The As, Hg Cd, Pb and Se were under detection limit of 1 g. Data may serve for assessing the nutrient demand of all-grass sward. -
Nyílt homoki gyepek cönológiai és talajtani vizsgálata a Duna-Tisza közén
47-56.Views:153Vizsgálatunk célja, hogy meghatározzuk a Duna-Tisza közi Festuca vaginata és a F. pseudovaginata által dominált nyílt homoki gyepekben a fajkompozíciójában és talajtulajdonságaiban jelentkező különbségeket. A mintavételt 2009 májusában végeztük 2×2 m-es kvadrátokban, Braun-Blanquet módszerét alapul véve, de a fajok borítási értékeit adtuk meg. Öt-öt felvétel készült Festuca vaginata és F. pseudovaginata dominálta állományokban, két mintaterületen (Tatárszentgyörgy és Imrehegy). Az edényes növényfajok fajszámát és borítási értékeit, a kriptogámok fajszámát, valamint hét talajtani paramétert (pH [KCl], pH [H2O], humusz, összes nitrogéntartalom, Ca, P2O5, K2O) elemeztünk, utóbbiakat 0-15 cm-es és 15-30 cm-es mélységben mérve. A két Festuca faj állományainak talajtani viszonyainak összehasonlítására lineáris kevert modelleket alkalmaztunk, az adatok elemzését klaszteranalízissel is kiegészítettük, az egyes fajok borítási értékeit pedig Mann-Whitney U-teszttel hasonlítottuk össze. Eredményeink alapján a F. vaginata és a F. pseudovaginata felvételek jól elkülönültek egymástól, utóbbiakban a fajszám közel kétszer akkorának bizonyult, mint a F. vaginata felvételek esetében. A borítási értékek és a felső 15 cm-es talajrétegből vett minták talajtani paraméterein alapuló klaszteranalízis alapján is elkülönültek a különböző vegetációs egységek. A lineáris kevert modellek eredményei szerint a F. vaginata dominálta gyepek talaja magasabb pH-, nitrogén-, foszfor- és kalciumtartalommal jellemezhetők, szemben a F. pseudovaginata gyepekkel, amely szoros kapcsolatot jelez a felső talajrétegek tulajdonságai és a rajta előforduló homoki vegetáció összetétele között.