Search

Search Results

• Az erdei tisztásokon kialakított szórók növényzetének és magkészletének degradációja a Mátrai Tájvédelmi Körzetben

  31-38.

  Katalin Rusvai

  Szilárd Czóbel

  Views:

  93

  A vadtakarmányozás hatásait széles körben kutatták már, hazánkban azonban eddig kevés ilyen jellegű tanulmány volt. A befogást, elejtést szolgáló etetőhelyek (az ún. szórók) viszont már a védett természeti területeken is terjednek, s különösen a nyílt élőhelyeken egyre jelentősebb természeti problémákat okoznak. A kutatás célja ezért a tisztásokon kialakított szórók növényzetre és felszín alatti magkészletre gyakorolt hatásainak vizsgálata volt. A Mátrai Tájvédelmi Körzetben ehhez három ilyen etetőhelyet jelöltünk ki. A szórók középpontjából 4 transzszekt indult, mindegyiket 22 db 1×1 m-es érintő kvadrát alkotta, melyekben 2016, 2018 és 2019 májusában és augusztusában cönológiai felvétel készült, százalékos borításbecslés formájában. A magbank vizsgálathoz egy 10×10 cm alapterületű, 5 cm mélységű mintavevő négyzet segítségével minden szóró és egy kijelölt kontrollterület középpontjában, 12 db 500 cm3-es talajmintát vettünk ki, melyeket tálcákba helyezve, a kikelő fajokat meghatározva, 9 hónapon át csíráztattunk üvegházban. A szórók növényzetében jelentős különbség volt a két időszak között: augusztusban domináltak a T4-es gyomnövények. A transzszektek mentén zavarási gradienst mutattunk ki: a gyomok a szórók középpontjától számított 8-10 méterig uralkodtak, távolodva fajszámuk és borításuk is csökkent, míg a természetes fajoké nőtt. A szórók magbankjában a fajgazdagság jellemzően nem csökkent, de a fajszámot és csíraszámot tekintve egyaránt megnőtt a degradációt jelző fajok aránya a kontrollterülethez képest. A fertőzés tehát több éves viszonylatban is jellemzően csak a szórók közvetlen környezetét érinti, de ez a kis kiterjedésű, értékes élőhelyfoltokat képviselő erdei tisztások teljes degradációjához, s akár egy biológiai invázióhoz is vezethet.