Search

Search Results

• Az ökológiai mutatók és a jelzőnövények ismeretének jelentősége a gyepgazdálkodásban 1. rész: A talaj vízháztartása és kémhatása

  49-54

  Views:

  311

  Közleményünk azokról a növényekről szól, amelyek elsősorban az extenzív gyepeken gyakoriak, széles körben elterjedtek és a termőhelyet könnyen meghatározhatóvá teszik. A jelzőnövények segítségével lehetséges a talajok vízháztartásának, savanyúságának és mésztartalmának, tápanyagszolgáltatóképességének megállapítása és értékelése, ezért nagy jelentőségük van. Segítségükkel ellenőrizhető a gazdálkodási-agrotechnikai beavatkozások sikere is. A jelzőnövények bioindikátorok, olyan fajok, melyeknek a jelenléte, hiánya, eltűnése, visszaszorulása vagy terjedése, újbóli megjelenése a növényállományban megmutatja a termőhelyi tulajdonságokat és azok változását. Fontos információkat szolgáltatnak a talajok állapotáról és fejlődésük tendenciájáról. A talajvizsgálatokkal ellentétben nem pillanatnyi állapotot mutatnak, hanem a teljes vegetációs időszakban jellemzik a termőhelyi viszonyokat. A jelzőnövények vizsgálata nem helyettesíti, hanem kiegészíti a talajvizsgálatokat. Intenzív gyepgazdálkodás mellett ezek a jelzőnövények többnyire hiányoznak az állományból. A hiányukért leginkább az intenzív gazdálkodás a fő felelős. Egyes jelzőnövények indikátorai a különböző termőhelyi viszonyoknak. A vízhiányt és a mésztartalmat jelzi pl. a Bromus erectus. A szóban forgó jelzőnövények többsége egyúttal bioindikátora a tápanyagszegény talajoknak. A jelzőnövények segítségével megállapíthatók a kisléptékű termőhelyi különbségek. Az értékelés akkor alapos, ha azonos értékkategóriához tartozó faj is jelen van az adott termőhelyen, vagy az adott jelzőfaj nagyon nagy tömegben fordul elő. Figyelni kell a faj vitalitására is. A megfigyelést (felvételezést) egy vegetációs időszakban minimum kétszer el kell végezni, mert különböző a fajok fejlődési, virágzási ideje. Különösen fontos az első növedék alatti megfigyelés. A tavasziak csak ekkor figyelhetők meg. 

• Néhány időjárási tényező és a hozam összefüggése száraz- és üde gyepeken

  39-42

  Views:

  73

  The yield of pastures will be impaired by the climate change as a result of reduced amount of winter and vegetation precipitation and the increasing number of hot days as well as the increase in temperature. Species composition is also due to change, however, this change will be more difficult to be determined as the increasing concentration of glasshouse gases has different impacts on the various components. Grassland is a water demanding culture; droughts reduce yield significantly and these losses should be compensated by an adaptive agricultural technology. On protected and Nature 2000 pastures, comprising giving 50% of Hungarian pastures – strict regulations prevent the application of yield increasing techniques, such as irrigation, fertilization or oversowing. The impacts of the weather may only be compensated to a certain extent by the utilization technology. The effects of 3 utilization systems and some elements of weather conditions with special regard to water supply were investigated on dry and mesic grasslands in the years 2006-2010. On the bases of the results some suggestions are set up for modifying the specifications on pasture utilization in nature conservation areas, by having the first cutting earlier and increasing utilization frequency wherever possible. On dry grasslands, yield was affected most significantly by annual precipitation, the precipitation in the vegetative period showed the second strongest correlation with yield. On mesic pastures, temperature and radiation had the strongest influence on the yield. Here, the significance level in the case of total annual precipitation was lower, whereas the correlation was not significant for precipitation in the vegetative period.