A lejtős területek és köztük a gyepterületek hátrányos helyzete évtizedek óta ismert és tudományosan is kutatott területe a közgazdaságnak. A lejtés miatt kialakuló vízeróziós károkat korán felismerték, s egy idő után talajvédelmi tervezéssel, a tervek megvalósításával igyekeztek a károkat mérsékelni. A 60-as évek elején elindított országos mozgalom egybeesett a nagyüzemi gazdálkodás feltételrendszere kialakításával. Ez bizonyos mértékig előnyére vált a talajvédelmi intézkedések megvalósításának, az észszerűbb földhasználat kibontakoztatásának.
Közel 10 éves üzemi adatfelvételezéssel és elemzéssel egyértelművé lehetett tenni, hogy az észak-magyarországi térség szövetkezeteinél jelentősek mind a szántó, mind pedig a gyepterületeknél a lejtőmeredekségből eredő hozamkiesések.