Keresés

Keresési eredmények

• A környezetgazdálkodás gyökerei: Tudománytörténeti alapozás, erőforrásvédelem és a fenntarthatósági indikátorrendszerek tájökológiai kritikája

  53-55

  Verrasztó Zoltán

  Megtekintések száma:

  74

  A dolgozat a földtudományi gondolkodás tudománytörténeti ívére építve – az aktualizmustól az evolúciós és rendszerszemléletű megközelítésekig – amellett érvel, hogy a környezetvédelem valójában a természeti rendszerek működőképességének védelme, azaz rendszerszintű erőforrásvédelem. E szemléleti keretből következően kritikai vizsgálat tárgyává válnak a jelenleg alkalmazott fenntarthatósági indikátorrendszerek, amelyek döntően társadalmi és gazdasági mutatókra épülnek, miközben figyelmen kívül hagyják e mutatók természeti alapjait.
  A tanulmány a környezet = táj operatív értelmezésére támaszkodva bemutatja, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások és a vízgazdálkodás készlet-központú felfogása a működés helyett következményeket véd. A záró szintézis rámutat arra, hogy a Kárpát-medence tájökológiai és vízgyűjtői egysége miatt a fenntarthatóság csak egységes, határon átnyúló realizálásban értelmezhető.

• Városi gyepes területek szerepe a biodiverzitás fenntartásában: Esettanulmány Debrecen város zöldterületeinek felméréséből

  9-17

  Hüse Bernadett

  Radócz Szilvia

  Megtekintések száma:

  257

  Az urbanizáció következtében gyors ütemben tűnnek el Földünkön a természetes élőhelyek. A kedvezőtlen folyamatokkal párhuzamosan változatos városi élőhelyek jönnek létre, amelyek elősegíthetik a faji diverzitás fenntartását. Kutatásunk során azonosítottuk Debrecen város zöldterületeit, valamint kapcsolatukat a város körüli ökológiai hálózattal, és feltártuk e területek biodiverzitás megőrzési potenciálját. Eredményeink szerint, míg az ipari területek nagy kiterjedésben voltak jelen, a parkok és egyéb funkcionális zöldterületek kiterjedése kicsi volt. A város zöldfelületi rendszere jól kapcsolódik a regionális ökológiai hálózathoz. Felmértük a funkcionális és potenciális zöldterületeket a város területén és a város körüli ökológiai hálózat vizsgált foltjaiban. A funkcionális zöldterületek 65%-a potenciálisan kapcsolódik egymással, ami lehetővé teszi a természetközeli nyílt élőhelyek fajainak mozgását a város zöld területei között. A spontán flóra és az ültetett növényzet felmérése alapján a vizsgált városi parkokban az őshonos fajok aránya magas volt. A spontán flórában 50% fölötti volt a részesedésük, bár magas volt az archaeofitonok és neofitonok aránya is. A dísznövények között magas volt a honos és neofiton fajok aránya, míg az archaeofitonok csak kis számban voltak jelen. Eredményeink arra utalnak, hogy a vizsgált városi élőhelyek rendelkeznek a biodiverzitás megőrzésére alkalmas potenciállal, többnyire azonban olyan fajok élnek itt, amelyek képesek megbirkózni a kedvezőtlen környezeti viszonyokkal, mint a megemelkedett hőmérséklet és szárazság. 

• Természetes gyepek tájléptékű védelme a Hortobágyi Nemzeti Park határzónájában

  3-10

  Bók Tünde

  Megtekintések száma:

  150

  A védett területek füves élőhelyei világszerte erős antropogén zavarásnak vannak kitéve, melynek vizsgálata természetvédelmi oltalom alatt álló területek határzónájában rendkívül hatékonyan kivitelezhető. Ez azért is nagyon fontos, mert a védett területek pufferzónáját érintő negatív hatások időbeli felismerésével azokat még az érzékenyebb, belső területek elérése előtt csökkenteni lehet. Ennélfogva a nagy kiterjedésű és összefüggő nemzeti parkok különösen alkalmasak a védett területek határzónáit érintő antropogén eredetű tényezők elemzésére. Általánosságban a nemzeti parkok határán a régióra jellemző földhasználati típusok térben és időben változatos aránya figyelhető meg. Vizsgálatunkban a Hortobágyi Nemzeti Park határzónájában fellépő, emberi tevékenységhez köthető diszturbancia-faktorok hatását elemeztük, különös tekintettel az özönnövények előfordulására. Mivel a terület a régióra reprezentatív egységként tekinthető, eredményeink a pannon régió más füves élőhelyeire is értelmezhetőek. Tanulmányunk eredményei alapján a nemzeti park határzónáját elsősorban a földhasználat-váltás, illetve az agrártechnológia intenzifikálódása érinti negatívan. Az özönnövények térhódítását az öntözőcsatornák gyorsítják fel, emellett terjeszkedésüket elősegíti a legeltetés intenzitása és az élőhely-típus is. Összességében a következő javaslatokat tesszük a természetvédelmi oltalom alatt álló füves területek kezeléséhez: (1) legeltetési és özönnövény ellenes rendszerek hosszú távú kombinációi (2) hulladékok eltávolítása (3) vonalas létesítmények megszüntetése (4) csurgalékvizek kezelése (5) fényszennyezés csökkentése.