Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Angolperje (Lolium perenne L.) vetőmagok lézeres biostimulációja. Előkísérlet
    3-9
    Megtekintések száma:
    12

    Kísérletünkben angolperje vetőmagjait 0, 1, 2, 4 és 8 perces, vörös diódalézer (660 nm, 150 mW) besugárzásnak tettük ki, majd a csíranövényeket 13 hetes korig neveltük. A csírázóképességben vagy a csíranövények hajtáshosszában nem tapasztaltunk hatást. A 13 hetes növények hajtáshossza azonban a 2 és 4 perces kezelés esetében szignifikánsan, 28%-kal, illetve 19%-kal nagyobb volt a kontrollhoz képest. A hajtás- és gyökértömegben nem mértünk jelentős különbséget, ugyanakkor a hajtás-gyökér száraztömeg aránya minden kezelésben láthatóan nagyobb volt a kontrollhoz képest, az 1 perces kezelés esetében 54%-kal haladta azt meg. A teljes csíranövények fehérjetartalma (NIRS) szignifikánsan kisebb volt az 1 és 2 perces kezelésekben, és nagyobb a 4 perces kezelésben. A 13 hetes növények hajtásaiban a rostfrakciók (NDF, ADF, hemicellulóz) minden kezelésben meghaladták a kontroll értékeit, de ezek a különbségek nem voltak statisztikailag igazolhatók.

  • A fűfélék tavaszi fejlődésének jellemzői
    89-93
    Megtekintések száma:
    241

    A dolgozat a „Hazai fűfajok és fajták takarmányminőségét meghatározó tényezők vizsgálata” című kutatási téma szakmai indokoltságának részletezése után a téma jelenlegi tudományos ismereteit foglalja össze a nemzetközi szakirodalom alapján. Ismerteti a kutatási téma keretében végzett fenológiai és beltartalmi vizsgálatokat. A 2004. évi kutatási eredmények alapján a nádképű csenkesz, a magyar rozsnok, az angol perje és a réti komócsin fejlődéséről – nyolc vizsgálati időpontra vonatkozóan, a vizsgálat végégig bezárólag – az egyes időpontokban a hajtásonkénti élő levelek számát, a fejlesztett hatásonkénti összes levélszámot, egyes időpontokban a hajtásonkénti élő levelek összes hosszát, a vizsgálati időszak kezdetén, közepén és végén mért nyersfehérje és nettó-energia tartalmát.
    A kutatási eredményekből levont következtetések:
    - fajspecifikus a füvek tavaszi fenológiai fejlődése,
    - a generatív fejlődési szakasz beindulása után csökken a füvek aktív levélfelülete.
    Április és június közepe között a nyersfehérje tartalom folyamatosan csökken, a nettó-energia tartalomban csak május közepéig érzékelhető a csökkenés, utána az energia-tartalom nem változott.