Keresés
Keresési eredmények
-
Műtrágyahatások vizsgálata a 2. éves telepített gyepen. Minőség, tápanyaghozam. 8.
119-128Megtekintések száma:58Egy műtrágyázási tartamkísérlet 29. évében, 2002-ben vizsgáltuk az eltérő N, P és K ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű pillangós nélküli gyepkeverék 2. évének termésére és elemtartalmára. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3-5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K= 64 kezelést×2 ismétlést=128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny.
A vizsgált 2002. évben az 1. kaszálásig eltelt 8 hónap alatt a kísérleti terület 221 mm csapadékot kapott. A sarjúszéna fejlődéséhez 3 hónap és 180 mm csapadék állt rendelkezésre. Szénahozamokban a vízhiány tükröződött, és különösen a trágyázatlan N-kontroll parcellák termése esett vissza. A kísérlet módszerét, valamint a műtrágyázás termésre és a N-hasznosulásra, valamint az egyéb ásványi elemek felvételére gyakorolt hatását előző közleményeink foglalták össze (Kádár, 2006a, b). Főbb levonható következtetések:
1. Döntőnek a N-hatások bizonyultak, melyek a szénaterméseket és a tápanyaghozamokat is megtöbbszörözték. A N-kínálattal nőtt a széna nyersfehérje, valamint mérséklődött a nyersrost, összes cukor és nyershamu tartalma. A P-hatások nem bizonyultak következetesnek, míg a K-trágyázás 15-20%-kal emelte a széna nyershamu készletét mindkét kaszálás idején.
2. A két kaszálás összegét tekintve a szénatermés a 29 éve trágyázatlan kontrollon (N0P0K0) mért 1,7 t/ha-ról 8,7 t/ha-ra emelkedett a maximális trágyázás (N3P3K3) nyomán. Ugyanitt a nyersrost 532 kg-ról 2876 kg-ra, a nyersfehérje 113 kg-ról 1110 kg-ra, a nyershamu 132 kg-ról 672 kg-ra, a nyerszsír 39 kg-ról 173 kg-ra ha-ént. A nyersrost/nyersfehérje aránya ezzel párhuzamosan 4,7-ről 2,6-ra szűkült.
3. A 3 éves tárolást követően a karotin nagy része elbomlott a szénában, az átlagos mennyiség csupán 0,9 mg/kg szárazanyag értéket adott. Az N-kontrollon mért 0,6 mg/kg a 200 kg/ha/év N-adaggal megduplázódott, majd a 300 kg/ha/év N-adag nyomán ismét bizonyíthatóan visszaesett.
4. A sarjúszéna kis termése átlagosan 50-70%-kal gazdagabb volt nyersfehérjében és nyershamuban, míg a nyerszsír készlete az anyaszénában mértnek 3-szorosát tette ki. A nyersrost/nyersfehérje aránya a sarjúban átlagosan 1,9, míg a gyenge minőségű, ill. tápértékű anyaszénában 4,2 volt. A sarjúszéna viszont nyersrostban volt szegényebb mintegy 20%-kal.
5. A sarjúszéna egyéb minőségi mutatóit vizsgálva azt találtuk, hogy a javuló N-kínálattal igazolhatóan esett a N-mentes kivonható anyag (Nmka) és a savdetergens rost (ADF) tartalma, valamint nőtt az energiafüggő és a N-függő metabolizálható fehérje (MFE és MFN), ill. a nettóenergia (NE) formák/jellemzők. A P-kínálat érdemi változásokat nem okozott. A K-trágyázás nyomán némileg emelkedett a neutrális detergens rost (NDF), ill. csökkent a Nmka és az energetikai mutatók (NE) értéke. -
A Jaba-menti (Ságvár) száraz legelők értékelése: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei
62-72Megtekintések száma:62Hazánk fűtársulásai jelentős természetvédelmi értékű területek, annak ellenére, hogy eredeti, ősi állapotú, több száz éves füvesek nagyon kevés helyen maradhattak fenn. Értékes fajkészletük azonban – szerencsére – mégsem lett teljes egészében a múlté, mert idővel az eredeti füvesekhez nagyon hasonló, értékes fajokban gazdag másodlagos társulások fejlődtek ki. Ilyenek a külső-somogyi tájegységhez tartozó Jaba-völgy száraz füvesei.
E tanulmányban cönológiai, természetvédelmi és gazdasági szempontból értékeljük a Ságvár környéki lösz-pusztagyep (Salvio–Festucetum rupicolae) és pusztarét (Cynodonti–Poëtum angustifoliae) társulásokat. A füvesek számára hosszú távon szükséges fenntartó kezelést az állattartáshoz kötődő kaszálás, legeltetés biztosítja, azokat évszázadok óta következetesen, természetszerűen használják, és a társulásokban értékes, reliktum elemek maradtak fenn.
A területre flóralistát és fitocönológiai felvételeket készítettünk. Becsültük az állományok természetvédelmi és gazdasági (hozam és minőség) értékét. Számos új flórisztikai adattal szolgálunk. Eredményeink előzetes jellegűek, természet- és környezetgazdálkodási jelentőségük is van. A viszonylag gyors, de eléggé megbízható, hagyományos rét- és legelő mennyiségi és minőségi hozambecslés mai alkalmazhatósága is érdekel bennünket. -
Túlérett kecsketrágyával végzett szervestrágyázás a vegetációs időszak alatt
57-62Megtekintések száma:97Hazai gyepeink alacsony és ingadozó terméshozama, olykor rossz minősége indokolja, hogy a tápanyag-gazdálkodásra ismét több figyelmet fordítsunk. Az extenzivitást, a fenntartható és az ökológiai szemléletet figyelembe véve elsősorban a szervestrágyák felé kell fordulnunk. A szervestrágyák közül az istállótrágya igen alkalmas lehet a gyepek tápanyag utánpótlására, de figyelembe kell venni, hogy mikor és milyen állapotban alkalmazzuk. A kijuttatás idejéről és hatásáról is változatos adatokat közölnek a szakirodalmi források. Ezért 2013-ban a vegetációs időszak alatt szervestrágyázásos kísérletet állítottunk be üde kaszálón Sámsonházán. A kísérlet során tavasszal (IV. 22.) és az első hasznosítás után (VII. 02.) végeztünk el szervestrágyázást túlérett kecsketrágyával. A vizsgálat során mértük a zöldfű-, a szárazanyaghozamot, vizsgáltuk a növényállomány változását és a takarmány minőségét is. Kísérletünk első éves eredményeként megállapíthatjuk, hogy a terméshozamra nem volt pozitív hatással a vegetációs időben történő trágyázás, kismértékben, de csökkent a zöldfű- és szárazanyaghozam is. Ezt a trágya növényzetre gyakorolt elnyomásával magyarázhatjuk, ami gátolta a gyep sarjadását. A terméshozammal ellentétben viszont a minőség terén kedvező változásokat mértünk. A trágyázás hatására nőtt a hasznos növények (pázsitfüvek és pillangósok) borítási aránya, és mérséklődött a gazdálkodás szempontjából értéktelen egyszikűek, valamint a szúrós növények által elfoglalt terület. A K-értékkel kifejezett takarmányminőség is megerősíti ezeket az eredményeket: a trágyázott területen kisebb volt a vizsgált időszakban a minőségromlás.
-
A magnéziumtrágyázás hatása a füvek termésére és ásványianyag tartalmára
29-31Megtekintések száma:62A füvek jól reagálnak a tápanyag-ellátásra, a fűhozam és ásványianyag tartalom jelentősen növelhető trágyázással. A növények Mg-tartalmát elsősorban a talaj Mg-tartalma határozza meg. A füvek Mg tartalma 0,1-0,3% között változik, esetenkélll ennél nagyobb is lehet. Az állatok ásványianyag-ellátása szempontjából 0.20-0.25% Mg tekinthető kritikus értéknek. Amennyiben a szárazanyag Mg-tartalma 0.2%-nál kisebb, a legelőn tartott teheneknél fűtetánia léphet fel.
Tenyészedény-kísérleteink alapján megállapítható, hogy magnéziumszegény, savanyú homoktalajokon a szálkásperje, az angolperje hozama és Mg-tartalma egyaránt növelhető megfelelő NPK- és Mg-trágyázással. A nagyobb hozam és a jó minőség elérésére a K-, Ca- és Mg-ellátást össze kell hangolni. Az egyoldalú beavatkozások torzulásokhoz vezetnek a talajoldat összetételében. melyek a termés mennyiségét és minőségét is kedvezőtlenül befolyásolhatják.
A Box-Wilson módszerrel tervezeti többtényezős kísérletek alkalmasak a magnézium érvényesülését befolyásoló tényezők vizsgálatára. A tényezők együttes változtatásával sokkal kevesebb kezeléskombinációval határozhatók meg a közvetlen hatások és kölcsönhatások, mint a hagyományos kísérletezési módszerekkel.
Kísérleteink igazolták, hogy Biczók és Tolner-Kafarov munkáján alapuló - számítógépes programjai alkalmasak a többtényezős kísérletek tervezésére és értékelésére. A regressziós egyenlet hűen írja le a mért paraméter és a kezelések kapcsolatát. A felület egyes szegmensei síkban ábrázolhatók.
Az értékelés módszerét kiegészítettük a hatásfelületek térbeli ábrázolásával, a maxumum-számítással, továbbá az optimális adagok és arányok számításával. A továbbfejlesztett értékelési módszerrel megállapítottuk, hogy a K-, Ca- és Mg-ionok antagonizmusa a termésképzésben csak szélsőséges esetekben érvényesül. A vizsgált elemek bizonyos határok között segítik egymás hatását. -
Az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség 21. konferenciája
145-146Megtekintések száma:732006. április 3. és 6. között rendezte az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) a 21. hivatalos konferenciáját (21st General Meeting of the European Grassland Federation) a spanyolországi Badajozban.
A Spanyol Gyepgazdálkodási Társaság (SEEP, Sociedad Española el Estudio de los Pasots) a Szövetség Végrehajtó Bizottságának (Executive Committee) jóváhagyásával a gyep termelékenységének fenntarthatóságát (Sustainable Grassland Productivity) választotta a rendezvény átfogó témájának. Közel 40 ország csaknem 300 résztvevője a téma aktualitását kellőképpen indokolja.
A szakmai program a Szövetség alapszabályának megfelelően bonyolódott hétfőtől csütörtök délig, amiből egy délutánt a szakmai tanulmányút (mid conference tour) foglalt el. Az európai gyepgazdálkodás szakirodalmát friss eredményekkel gazdagítja az a 278 tudományos dolgozat, amelyeket a konferencia idejére megjelentetett tudományos kiadvány (Sustainable Grassland Productivity – Proceedings of the 21st General Meeting of the European Grassland Federation, Badajoz, Spain, Grassland Science in Europe Volume 11. Caja de Badajoz, 847. p.) tartalmaz.
A konferencia megnyitója a mediterrán térség gyepgazdálkodási sajátosságaival foglalkozott. Ennek első része a dél-spanyol térség tradicionális fás legelőit (dehesa) tárgyalta. Bemutatta, hogy ezt a történelmi gyökerekkel rendelkező gazdálkodási módot – közel 4 millió hektáron a térségben – milyen eredménnyel sikerült a vidékfejlesztés mai igényeinek is megfelelően megőrizni (termelés /erdő, gyep, időszakos szántó, valamint a kérődzők és a sertés legeltetéses tartása/, tájmegőrzés és természetvédelem).
A megnyitó másik része a gyenge termékenységű arid klímájú mediterrán térség másik extenzívnek nevezhető gazdálkodási módját, a gabonafélék, az ugaroltatás és a juh legeltetés hármas rendszerét vizsgálta a multifunkcionális mezőgazdaság szempontjából.
A tudományos program további részét öt szekció köré szervezték:
1. A szálastakarmány-gazdálkodás szezonális problémáinak kezelése (Overcoming seasonal constraints to forage production)
2. A pillangósok szerepe és lehetőségei (Role and potential of legumes)
3. A takarmánytermesztés mennyiségi és minőségi kérdései (Production and quality aspects of different animal feeds)
4. Az állattartási módok változása a közös agrárpolitikához igazodóan (Changes in animal production systems to meet CAP reforms)
5. A gyepek és a klímaváltozás (Grassland and climate change)