Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A gyepek jelentősége a Natura 2000 programban: A 2008. május 22-23-án rendezett „Szakmapolitikai kihívások és kilátások a gyephasználatban 2007-2013” című szakmai-tudományos tanácskozáson elhangzott előadás szerkesztett változata.
    13-17
    Megtekintések száma:
    72

    Szerzők bemutatják a természetvédelem főbb jogforrásait az országos jelentőségű védett területektől a Natura 2000 területekre vonatkozó jogszabályokig. Bemutatják mindkét védett területfajta kiterjedését és megállapítják, hogy a Natura 2000 területek létrehozásával a védett területek aránya 9%-ról 21%-ra emelkedett Magyarországon. Hasonlóan ismertetik a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság vonatkozó adatait is hangsúlyozva, hogy a védett területek nem fejeződhetnek be az országhatárnál, hanem folytatódniuk kell Ausztria és Szlovákia szomszédos részein is. Felhívják a figyelmet a gyepek természetvédelmi jelentőségére, a Natura 2000 programban betöltött szerepükre és a velük kapcsolatos jogi szabályozásra. 

  • A gyepgazdálkodás szerepe az EU Talajvédelmi Stratégiájában
    3-15
    Megtekintések száma:
    63

    Mezőgazdaságunk és EU csatlakozásunk szerkezetátalakításánál megkülönböztetett jelentősége lesz annak, hogy mi fog történni jelenlegi gyepterületeinkkel, és a szántóföldi művelésből kivont területekkel, amelyek ésszerű és „fenntartható” hasznosítása nagy területeket érint, s sokoldalú következményekkel jár. Hogy a lehetséges hasznosítás-alternatívák közül melyik minősíthető kedvezőnek vagy kedvezőtlennek, azt a kitűzött célok döntik el, amelyeket viszont az ember határoz meg. Döntéseinél a természeti viszonyok sokfélesége miatt nem általánosíthat (büntetlenül), s döntésének rövid- és hosszú távú következményeit egyaránt mérlegelnie kell. Erre ma már a lehetőségek adottak. Megfelelő információk állnak rendelkezésre a talajokról, talajképződési tényezőkről és folyamatokról; azok modellezhetők, tehát módosításuk következményei előre jelezhetők. Megbízható prognózisok alapján a tervezett beavatkozások káros következményei elkerülhetők, megelőzhetők. Csak élni és nem visszaélni kell ezekkel a lehetőségekkel! (Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, 1999; Szemán et al., 1999; Várallyay, 1996, 2005; Várallyay és Németh, 1996; Vinczeffy, 1992).

    Az ésszerű és korszerű gyepgazdálkodás jelentősége Európa és Magyarország Talajvédelmi Stratégiájában egyaránt vitathatatlan és nélkülözhetetlen (Németh et al., 2005). Alapelvei jórészt ismertek. Pontos részleteit, technológiai feltételrendszerét a tudományos kutatásoknak és elemző szintéziseknek kell meghatározniuk. Ezeket az oktatás, nevelés és tájékoztatás legkülönbözőbb szintjein és formáin kell megismertetni, propagálni. Megfelelő jogszabályok és gazdasági szabályozók rendszerét kell létrehozni, ami ésszerű gyepgazdálkodásra ösztönöz, sőt ha kell, kényszerít. Mindenekelőtt azonban olyan össztársadalmi tudatot és morált kell kialakítani, ami a korszerű gyepgazdálkodást a „fenntartható” (mezőgazdasági) fejlődés szükséges elemének ismeri el, s hajlandó tenni is ennek érdekében.

  • Állatjóléti és állategészségügyi aktualitások a legeltető juhászatban
    45-49
    Megtekintések száma:
    66

    Ez a szemle cikk áttekinti az állatjóléti előírásokat és az utóbbi időben a szakirodalomban felvetődött legújabb juhbetegségeket a legeltető juhászatok szempontjából. Az állatvédelem, illetve az állatjólét 1978 óta törvényben szabályozott. Az állatok optimális tartástechnológiáját – fájdalommentes szállítás és vágás körülményeit – több törvény és rendelet szigorú módon szabályozza, az attól eltérést bünteti. Az utóbbi évtizedben a figyelem a súrlókorra és a kéknyelv betegségre terelődött a legfontosabb juhbetegségek közül. A súrlókorra a szarvasmarhák BSE prion okozta megbetegedései terelték újra a figyelmet, azonban szerencsére közel 50 éve továbbra is mentes Magyarország e betegségtől. A kéknyelv betegség Nyugat-Európából Magyarországon először 2008 őszén jelent meg import állatoknál. Az állategészségügyi intézkedések szigorú sorozata hazánkban további mentességet biztosít kérődző állataink körében.