Keresés

Keresési eredmények

• Parlag gyepek javítása

  42-45

  Szemán László

  Megtekintések száma:

  89

  1. A cserjés és kórós gyomok szárzúzás utáni sarjadékát, még elfásodás előtt, szelektív gyomirtó szerrel (MCPA + Dicamba 5 l/ha) kezelve teljes gyommentességet értünk el a kísérleti területen.
  2. A gyep termése az első évben a gyomirtás hatására csökkent, de ez pozitív hatás, mivel a füvek a gyomirtást követően nem szaporodtak még fel a területen.
  3. A csomós ebír és a magyar rozsnok felülvetése helyreállította a javított gyep vezérnövény- állományát.
  4. A tápanyag-ellátás javította a gyep hozamát, a 100 N kg/ha ammóniumnitrát hatóanyagú műtrágya-adag javasolható a gyakorlati felhasználásra.
  5. A nitrogén hatóanyag hasznosulását a területen hagyott növényi maradványok 10-20%-al csökkenthetik.
  6. A gyepalkotók faji összetételének javításával és a tápanyagellátás megfelelő szintű alkalmazásával helyreállítható és gazdaságossá tehető a terület állateltartó képessége. 

• Néhány időjárási tényező és a hozam összefüggése száraz- és üde gyepeken

  39-42

  Török Gábor

  Bajnok Márta

  Szentes Szilárd

  Tasi Julianna

  Megtekintések száma:

  127

  A klímaváltozás – a téli- és vegetációs időszaki csapadék mennyiségének csökkenése és a nyári hőségnapok számának, valamint a hőmérsékletnek a növekedése miatt – negatívan érinti a gyepek hozamát. A növényállomány összetétele is átalakul, annak iránya azonban bonyolultabban határozható meg, mert az üvegházhatást okozó gázok mennyiségének növekedése ellentétesen hat az egyes összetevőkre. A gyep vízigényes kultúra, ezért az aszály terméscsökkentő hatása nagymértékű. A terméskiesés mérséklése érdekében alkalmazkodó agrotechnikát kell kidolgoznunk. A természetvédelmi és Natura 2000-es gyepeken – ami a magyar területek fele – a szigorú szabályok miatt nem lehet termésnövelő eljárásokat – öntözés, trágyázás, felülvetés – használni. Csak a gyephasznosítási technológiával tudunk valamelyest alkalmazkodni az időjáráshoz. Kísérleteinkben háromféle hasznosítási technológiát és az időjárási tényezők – különös tekintettel a vízellátottságra – hatását vizsgáltuk száraz- és üde fekvésű gyepeken 2006-2010 években. Eredményeink szerint az évi kétszeri hasznosítás késői első betakarítással – vagyis a természetvédelemben előírt rendszer – a szárazanyag hozamot és az időjárás-érzékenységet tekintve kedvezőtlen. A száraz gyepeken az éves csapadék összege mutatott legszorosabb korrelációt a hozammal, szignifikáns volt a vegetációs idei csapadék hatása is. Üde gyepeken a hőmérséklet és a globál sugárzás hatása volt döntő a hozamra az időjárási tényezők közül. A teljes évi csapadék ill. a vegetációs idei csapadék és a termés között csak laza kapcsolatot találtunk, a vegetációs időszakra vetítve az nem is volt szignifikáns.

• Túllegeltetett természetközeli gyeptársulás rekultivációja legeltetés kizárással

  45-53.

  Varga Krisztina

  Csízi István

  Megtekintések száma:

  81

  Természetközeli gyepasszociáció hasznosítási módjának drasztikus megváltoztatása révén (egyoldalú túllegeltetés – évi egyszeri kaszálásra), a kísérlet harmadik évére azon parcelláknál, ahol a túllegeltetés megszűnt, input felülvetés és tápanyagpótlástól függetlenül, minden esetben csökkent a Borhidi-féle degradációs fok. Viszont azon kezelésnél, ahol a nagy állat (juh)-sűrűségű túllegeltetés továbbra is fennállt, kísérletünk harmadik évére a degradáció foka 3.0-4.8 értékeket ért el, s tömegesen megjelent az állategészségügyi problémákat is okozó Hordeum murinum.