Keresés

Keresési eredmények

• Gyepalkotók vetőmagárainak növekedése a 2021-2023. években

  55-58

  Dr. Mikó Péter Pál

  Megtekintések száma:

  152

  A cikk a gyepalkotók 2021-2023. évi vetőmagárainak növekedését hasonlítja össze a Magvas Vetőmag Kft. árai alapján.

• A gyep gazdasági összefüggései

  73-82

  Nábrádi András

  Megtekintések száma:

  173

  A gyep számos produktummal rendelkezik, melyek ökonómiai értéke több esetben is tisztázatlan. A tanulmány a gyeptermékek társadalmi hasznosságát bemutatva arra keres választ, mennyit ér az eltérő hasznosítás a gyakorlatban és annak milyen meghatározási lehetőségei körvonalazhatók. Csoportosításra kerülnek a gyep piacképes és piacképtelen termékei, új fogalomként bevezetésre kerül a gyep állattartási értéke.

• A nagyvadegység (NE) mint gazdasági mutató, az eltérő adottságú élőhelyek nagyvadgazdálkodásának összehasonlítására: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei

  39-46

  Barna Róbert

  Megtekintések száma:

  147

  A cikk bemutatja a vadgazdálkodási jelentésben található pénzügyi adatok összehasonlító vizsgálatát a Dél-dunántúli Régió megyéire vonatkozóan. A legegészségesebb költségszerkezet Tolna megyében volt, mégis a 2003-2004-es vadászati évet ez a megye is veszteséggel zárta. Somogy és Baranya megyében a mezőgazdasági vadkár akkora terhet rótt az ágazatra, amit nem tudtak kigazdálkodni.
  A bevezetett ún. nagyvadegység (NE) gazdasági mutató megmutatta a megyék közti nagyvadgazdálkodás különbségét. A 2003-2004-es vadászati évben egy nagyvadegység „előállítása” Somogy megyében 20%, Baranya megyében 10%, míg Tolna megyében 2% veszteséget okozott.

• A gyepgazdálkodás problémái, természetvédelem vagy gazdálkodás

  31-34

  Forgó István

  Barna Sándor

  Tóth Csilla

  Vágvölgyi Sándor

  Megtekintések száma:

  232

  A gyepgazdálkodásban, gyephasznosításban az elmúlt években jelentős változások álltak be, mely változások a gyepgazdálkodók termesztési és gazdálkodási körülményeit jelentősen megváltoztatták. A változások a környezettudatos, természetvédelmi célzatú agrár-környezetgazdálkodási programok bevezetésével kerültek előtérbe és új helyzet elé állította a konvencionális gazdálkodáshoz szokottakat. Az agráriumot ért kedvezőtlen gazdasági behatások a gyep ágazatra is rányomták bélyegüket, hiszen a gyepet hasznosító állatállomány létszáma drasztikusan lecsökkent, a kis létszámot tartó gazdaságok, a gulyák, csordák megszűntek vidéken; a gazdasági folyamatok nem kedveznek tartósan az állattenyésztés fellendülésének. A gazdaságok vezetői látnak kiutat a gyep ágazat számára, azonban a megjelölt fejlesztési tényezők sorrendjén láthatóak a negatív hatások lenyomatai, hiszen elsődleges tényezőkként a felülvetést és az újratelepítést jelölték meg. Az agrár-környezetgazdálkodási programok céljai és a gazdálkodók megélhetési szándéka több ellentétet is generál. Ezen ellentétek az AKG részcélok átgondolásával, a természet védelmét szolgáló intézkedések szigorának enyhítésével és öko-gyepgazdálkodással enyhíthetőek lennének.