Keresés

Keresési eredmények

• Gyeprestaurációk a Kalocsai-Sárköz „Őrjeg” területén I.

  43-49

  Sári Leonárd

  Kaczkó Dániel

  Balogh János

  Szőke Péter

  Bori Dániel

  Saláta-Falusi Eszter

  Szabó-Szöllösi Tünde

  Penksza Károly

  Herczeg Edina

  Szentes Szilárd

  Megtekintések száma:

  119

  A gyepek megőrzése és fenntartható kezelése kulcsfontosságú mind a természetvédelem, mind a gyepgazdálkodás szempontjából. Jelen tanulmány célja dokumentált előtörténetű területeken végzett gyeprestaurációs beavatkozások hosszabb távú hatásainak értékelése volt. A vizsgálatot a Nagy-Alföld Kalocsai-Sárköz tájegységében, az Őrjeg területén, Homokmégy határában végeztük két mintaterületen. A sikertelen fásítást követően mindkét területen több éven át cserjeirtás zajlott, majd szarvasmarhákkal történő legeltetés indult; az egyik területen ezt rendszeres tisztítókaszálás egészítette ki, míg a másikon ez elmaradt. Az egyik mintaterületet egy szárazabb és egy üdébb részre osztottuk a mikroélőhelyi különbségek vizsgálata érdekében.
  2025-ben területenként hat cönológiai felvételt készítettünk. Eredményeink alapján a cserjék eltávolítását követő mechanikai kezelések, valamint a legeltetés és a tisztítókaszálás kombinált alkalmazása hatékonyabban segíti a gyepstruktúra és a fajösszetétel regenerációját, mint a legeltetés önmagában. Mind természetvédelmi, mind gyepgazdálkodási szempontból a rendszeres tisztítókaszálással kiegészített kezelés bizonyult eredményesebbnek. A tisztítókaszálás elhagyása a vizsgált körülmények között a restaurációs célok elérését korlátozta, ezért alkalmazása a jövőbeli kezelések során indokoltnak tekinthető.

• Természetvédelmi kezelések hatása a dél-tiszántúli szikes gyepek vegetációjára

  13-27

  Herczeg Edina

  Szabó Gábor

  Zimmermann Zita

  Nagy Anita

  Wichmann Barnabás

  Penksza Károly

  Megtekintések száma:

  427

  A Dél-Tiszántúlon szikes gyepek cönológiai vizsgálatait végeztük el. A felvételeket 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva és a fajok borítási értékét adva meg készítettük. A természetvédelmi kategóriák és a fajok életforma kategóriái alapján is értékeltük a területeket. A felvételek rendszerint felvételi helytől függetlenül kerültek egy csoportba. Meghatározó szerepe a domináns fajoknak, elsősorban a pázsitfüveknek volt. Így az elkülönülő blokkok között az ürmös puszták (Artemisio-Festucetum pseudovinae) felvételei csoportosulnak leginkább. A természetvédelmi kezelések eredményei során a vegetáció egységekben sikerült kimutatni, hogy a legeltetésnek és a kaszálásnak a vegetációra nézve eltérő hatásai vannak. Az intenzív taposási nyomás hatására a gyepterületek fajgazdagsága csökkent, és a legeltetés hiánya következtében a szikes gyepekben felszaporodtak a degradációra utaló fajok A Pignatti-féle életformákat alkalmaztam hazai legelők vizsgálatára és elemzésére, egyben azt is sikerült kimutatni, hogy kiváló indikátor érték a legeltetés elemzésére. Az intenzívebb legeltetés hatására a kúszó szárú fajok kerültek előtérbe. Az egyéves fajok mennyisége szintén felszaporodott. Az évelő gyepes fajok előfordulása a legeltetési intenzitás csökkenésével nőtt. Az ürmös puszták (Artemisio-Festucetum pseudovinae) mintaterületei, ezen belül is a juhlegelők voltak a legértékesebbek. A bivalyokkal végzett legeltetés során is magas értékek adódtak, jelentősebbek, mint a marhákkal végzett legeltetésnél. A különböző állatokkal történő legeltetés során az azonos vegetáció típusban is eltérések mutatkoztak, ami azt jelzi, hogy az élőhelyek mozaikos kialakításában ezeknek fontos szerepe van.