Keresés

Keresési eredmények

• A magnéziumtrágyázás hatása a füvek termésére és ásványianyag tartalmára

  29-31

  Loch Jakab

  Megtekintések száma:

  145

  A füvek jól reagálnak a tápanyag-ellátásra, a fűhozam és ásványianyag tartalom jelentősen növelhető trágyázással. A növények Mg-tartalmát elsősorban a talaj Mg-tartalma határozza meg. A füvek Mg tartalma 0,1-0,3% között változik, esetenkélll ennél nagyobb is lehet. Az állatok ásványianyag-ellátása szempontjából 0.20-0.25% Mg tekinthető kritikus értéknek. Amennyiben a szárazanyag Mg-tartalma 0.2%-nál kisebb, a legelőn tartott teheneknél fűtetánia léphet fel.
       Tenyészedény-kísérleteink alapján megállapítható, hogy magnéziumszegény, savanyú homoktalajokon a szálkásperje, az angolperje hozama és Mg-tartalma egyaránt növelhető megfelelő NPK- és Mg-trágyázással. A nagyobb hozam és a jó minőség elérésére a K-, Ca- és Mg-ellátást össze kell hangolni. Az egyoldalú beavatkozások torzulásokhoz vezetnek a talajoldat összetételében. melyek a termés mennyiségét és minőségét is kedvezőtlenül befolyásolhatják.
       A Box-Wilson módszerrel tervezeti többtényezős kísérletek alkalmasak a magnézium érvényesülését befolyásoló tényezők vizsgálatára. A tényezők együttes változtatásával sokkal kevesebb kezeléskombinációval határozhatók meg a közvetlen hatások és kölcsönhatások, mint a hagyományos kísérletezési módszerekkel.
       Kísérleteink igazolták, hogy Biczók és Tolner-Kafarov munkáján alapuló - számítógépes programjai alkalmasak a többtényezős kísérletek tervezésére és értékelésére. A regressziós egyenlet hűen írja le a mért paraméter és a kezelések kapcsolatát. A felület egyes szegmensei síkban ábrázolhatók.
       Az értékelés módszerét kiegészítettük a hatásfelületek térbeli ábrázolásával, a maxumum-számítással, továbbá az optimális adagok és arányok számításával. A továbbfejlesztett értékelési módszerrel megállapítottuk, hogy a K-, Ca- és Mg-ionok antagonizmusa a termésképzésben csak szélsőséges esetekben érvényesül. A vizsgált elemek bizonyos határok között segítik egymás hatását. 

• Juh- és marhalegelő cönológia és gyepgazdálkodási vizsgálata kiskunsági területeken

  39-45

  Kiss Tímea

  Penksza Károly

  Tasi Julianna

  Szentes Szilárd

  Megtekintések száma:

  484

  2007. és 2008. júliusában Tatárszetngyörgy és Kunbaracs település mellett található marha-, illetve juhlegelőn készültek cönológia felvételek, a karámhoz közel (0-50 m), 50-150 és 150 m-nél nagyobb távolságban. A felvételezések között eltelt idő alatt jelentősebb leromlás nem tapasztalható a területeken. Megfigyelhető, hogy a karám közvetlen közelében lévő területkategóriában a zavarást jobban tűrő növények vannak jelen nagyobb arányban. A két vizsgálati helyszín közötti termőhelyi különbség, hogy a kunbaracsi szárazabb, homokháton található, amíg a tatárszentgyörgyi mélyebben fekvő, aminek következtében nedvesebb terület, amit az előforduló növényfajok is mutattak. A kitettségtől függetlenül a megfelelő kezelés és a legelő állatállomány nagyságának helyes megválasztása mellett mindkét területen megőrizhetők a természetes állapotok.