Keresés

Keresési eredmények

• A túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága, illetve kockázati szerepe a nemfertőző betegségek kialakulásában

  68-76

  Pataki Jenifer

  Hankovszki András Dávid

  Szőllősi Gergő József

  Megtekintések száma:

  514

  A túlsúly és elhízás következtében kialakuló nemfertőző betegségek világszerte kiemelt népegészségügyi problémaként vannak jelen.         
  Vizsgálatunk fő célkitűzése az elhízás hazai előfordulási gyakoriságának megismerése, továbbá a túlsúly és elhízás hátterében álló tényezők azonosítása, valamint kockázati tényezőként való megjelenése a különböző megbetegedések vonatkozásában.

  Elemzéseink során az Európai lakossági egészségfelmérés 2009, 2014 és 2019-es adatbázisainak összekapcsolt kérdéseit használtuk. A felmérés egyik erőssége, hogy a magyar felnőtt lakosságra reprezentatívnak tekinthető. A kategorikus adatok elemzése khí-négyzet próbákkal valósult meg, az elhízás és a betegségek közti összefüggéseket pedig többszörös logisztikus regressziós modellek segítségével értékeltük.

  Az adattisztítást követően az adatbázisban 2009-ben 4886-an, 2014-ben 5598-an, míg 2019-ben 5360-an vettek részt, így a végleges mintaelemszám 15844 volt. Az elhízás előfordulási gyakorisága 2009-ben 56% [95% MT: 54%-57%], 2014-ben 55% [95% MT: 54%-56%] volt; 2019-re pedig 62% [95% MT: 60%-63%]-ra emelkedett. A nemeket vizsgálva elmondható, hogy a férfiak 64%, míg a nők 52%-ban voltak túlsúlyosak vagy elhízottak. Korcsoportokat tekintve a 65 év felettiek (69%), iskolai végzettség esetében pedig az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők (60%) körében fordultak elő legnagyobb gyakorisággal a túlsúlyos vagy elhízott személyek.

  A vizsgálat évére, nemre, korra, képzettségre, családi állapotra, vélt egészségi állapotra, arra, hogy mennyit tehet valaki ez egészségéért, régióra, illetve zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásokra korrigált túlsúly vagy elhízás jelenléte 18%-kal (EH=1,18; p=0,011) növelte a légúti, 41%-kal (EH=1,41; p<0,001) a mozgásszervi betegségek kialakulásának esélyét. A szív- és érrendszeri megbetegedések 2,33-szor (EH=2,33; p<0,001), míg az anyagcsere betegségek 2,19-szor (EH=2,19; p<0,001) nagyobb eséllyel alakultak ki a túlsúlyosak vagy elhízottak körében.        
  Az eredmények alapján jól látható, hogy rendkívül magas az elhízás előfordulási gyakorisága Magyarországon, továbbá több népegészségügyi súllyal rendelkező betegség kialakulásában is rizikótényezőként jelent meg. Így kiemelten fontos lenne olyan intervenciós kezdeményezések kialakítása, melyek célja a túlsúly és elhízás visszaszorítása.

   

• A kannabidiol és az adenozinerg rendszer kapcsolata

  8-13

  Viczján Gábor

  Óvári Ignác

  Erdei Tamás Dániel

  Megtekintések száma:

  199

  A kannabidiol (CBD) a legjobban tanulmányozott, nem bódító hatású fitokannabinoid, ami számos kedvező hatása miatt világszerte nagy érdeklődés tárgyát képezi. Összefoglalónk célja a CBD sokrétű hatásainak jellemzése, mivel az emberi szervezetben számos molekuláris célpontját tárták már fel, melyeken hatva igen sokféle kórállapotot képes módosítani. A CBD gyulladáscsökkentő, daganatellenes, neuroprotektív, görcsoldó, anxiolitikus, antipszichotikus, antidepresszív, antidiabetikus, elhízás elleni, valamint az adenozinerg rendszert érintő hatásokkal is rendelkezik.

  A szív adenozinerg rendszere szempontjából a CBD esetében két fontos molekuláris célpontról lehet adatokat találni: az ENT1 típusú nukleozid transzporter (ENT1 vagy SLC29A1), melyet több vizsgálat is igazolt, és az A₁ adenozin receptor, amelyet szintén gyanúba hoztak. Az ENT1 a szív egyik fő adenozin transzportere, melyen keresztül befolyásolni lehet a szív interszticiális adenozin szintjét, míg az A₁ adenozin receptor a szívizom védelmében szerepet játszó egyik legfontosabb adenozin receptortípus.