Keresés
Keresési eredmények
-
A koronavírus és a renin-angiotenzin rendszer kapcsolata a COVID-19 elleni gyógyszerek fejlesztésének tükrében
58-67Megtekintések száma:285A koronavírusok családjának 2019-ben, Kínában felbukkant tagja, a SARS-CoV-2 rövid idő alatt az egész világot érintő járványt hozott létre. Az általa okozott betegség, a COVID-19 ugyan arányaiban nem szedett annyi halálos áldozatot, mint néhány régebbi pandémia, a frissen megfertőződött ember COVID-19 betegségének súlyossága azonban nem bizonyult könnyen megjósolhatónak az egyén aktuális egészségi állapota, illetve a más betegségekkel szemben korábban mutatott ellenállóképessége alapján. A COVID-19 tehát potenciálisan halálos kimenetele és kiszámíthatatlansága miatt a kezdeti időszakban (amíg nem volt ellene védőoltás és hatékony gyógyszerelés) olyan védekezési stratégiát kényszerített a világ országaira (az emberek nagy részének karanténba zárása), ami hosszútávon nem volt fenntartható. A károkhoz később az is hozzájárult, hogy a COVID-19 elleni védőoltás, noha kimutathatóan védő hatású, nem jelentett akkora áttörést a COVID-19 megelőzésében, mint azt sok más fertőző betegség esetében korábban tapasztalták, továbbá a megfertőzöttek gyógyszeres ellátása sem képes a fatális kimenetelt vagy a súlyos hosszútávú szövődményeket elég hatékonyan kivédeni. Ezek a tények aláhúzzák a COVID-19 elleni gyógyszeres terápia további fejlesztésének fontosságát. Ebben a küzdelemben az új, specifikus antivirális szerek kifejlesztése mellett szerep jut régebbi gyógyszerek újrapozícionálásának is. Az újrapozícionálás olyan költség- és időkímélő gyógyszerfejlesztési stratégia, ami egy már engedélyezett gyógyszer vagy fejlesztés alatt álló gyógyszerjelölt indikációját egy adott irányban kibővíti. Irodalmi adatok alapján a gyógyszerek anti-COVID irányú újrapozícionálása négy területen perspektivikus: 1.) a renin-angiotenzin rendszerbe való beavatkozás az angiotenzin-konvertáz enzim (ACE) vagy az angiotenzin-II 1-es típusú receptorának gátlásával (ARB); 2.) az emberi ACE2 enzim és a SARS-CoV-2 tüskefehérje kapcsolódásának gátlása N-acetilcisztein, esetleg quercetin segítségével; 3.) az ACE2 aktivitás növelése ibuprofen segítségével; 4.) a SARS-CoV-2 által diszbiotikusan módosított vastagbél flóra probiotikus irányú eltolásával probiotikumok, prebiotikumok, valamit triptofán révén.
-
Ápolás és betegellátás alapszakos - gyógytornász szakirányon tanuló hallgatók által ellátott feladatok és a szakmai tanulmányaikhoz kapcsolódó tapasztalatok felmérése a COVID-19 elleni védekezésben
32-46Megtekintések száma:209A COVID-19 okozta járványügyi helyzet hatására az egészségtudományi alapszakon tanuló hallgatók segítségére felmerült az igény az betegellátásban. Kutatásunk célja, hogy felmérést készítsünk arról, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a debreceni gyógytornász hallgatók a járványügyi védekezés idején. Kérdőíves módszerrel információt szerettünk volna gyűjteni arról, hogy a hallgatók, milyen mértékben tudták hasznosítani az eddig tanultakat és hogyan járult hozzá a megélt gyakorlati tapasztalat a szakmai fejlődésükhöz.
-
Ciklodextrinek szerepe a COVID-19 elleni küzdelemben
Megtekintések száma:275A SARS-CoV-2 vírus 2019 év végi felbukkanása óta nagyszámú terápiás stratégia látott napvilágot a kórokozó miatt sokszor nagyon súlyos állapotba kerülő betegek kezelésére. Ahogy egyre több ismeret áll rendelkezésre a vírusról, annál jobban lehet a terápia kapcsán felmerülő ötleteket is finomítani. A ciklodextrinek már régóta ismert molekulák a gyógyszeriparban, különleges szerkezetükből adódóan sokféleképpen felhasználhatók gyógyszerfejlesztés során. Tekintettel a jelenlegi pandémiás helyzetre fontosnak gondoltuk összefoglalni, hogy a kutatócsoportunk által már évek óta vizsgált ciklodextrin molekuláknak milyen szerepe lehet a COVID-19 betegség terápiájában. Az elvégzett irodalmi kutatómunka során sok érdekes elméletet és ígéretes fejlesztést találtunk.