Ez egy régi verzió, publikálva: 2023-02-15. Legfrissebb verzió elolvasása.
Prevenció

A túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága, illetve kockázati szerepe a nemfertőző betegségek kialakulásában

Megjelent:
February 15, 2023
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2023 Egészségügyi Innovációs Szemle

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Az Egészségügyi Innovációs Szemle folyóiratban megjelenő cikkek szabadon megoszthatók, másolhatók az anyagok bármilyen megjelenési formájában a "CC Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0" licenszben szereplő szabályok betartásával.

A cikkek változtatás nélkül terjeszthetők, és kereskedelmi felhasználásuk tilos.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Pataki, J., Hankovszki , A. D., & Szőllősi , G. J. (2023). A túlsúly és elhízás előfordulási gyakorisága, illetve kockázati szerepe a nemfertőző betegségek kialakulásában. Egészségügyi Innovációs Szemle, 2(1), 68-76. https://doi.org/10.56626/egis.v2i1.12334
Absztrakt

A túlsúly és elhízás következtében kialakuló nemfertőző betegségek világszerte kiemelt népegészségügyi problémaként vannak jelen.         
Vizsgálatunk fő célkitűzése az elhízás hazai előfordulási gyakoriságának megismerése, továbbá a túlsúly és elhízás hátterében álló tényezők azonosítása, valamint kockázati tényezőként való megjelenése a különböző megbetegedések vonatkozásában.

Elemzéseink során az Európai lakossági egészségfelmérés 2009, 2014 és 2019-es adatbázisainak összekapcsolt kérdéseit használtuk. A felmérés egyik erőssége, hogy a magyar felnőtt lakosságra reprezentatívnak tekinthető. A kategorikus adatok elemzése khí-négyzet próbákkal valósult meg, az elhízás és a betegségek közti összefüggéseket pedig többszörös logisztikus regressziós modellek segítségével értékeltük.

Az adattisztítást követően az adatbázisban 2009-ben 4886-an, 2014-ben 5598-an, míg 2019-ben 5360-an vettek részt, így a végleges mintaelemszám 15844 volt. Az elhízás előfordulási gyakorisága 2009-ben 56% [95% MT: 54%-57%], 2014-ben 55% [95% MT: 54%-56%] volt; 2019-re pedig 62% [95% MT: 60%-63%]-ra emelkedett. A nemeket vizsgálva elmondható, hogy a férfiak 64%, míg a nők 52%-ban voltak túlsúlyosak vagy elhízottak. Korcsoportokat tekintve a 65 év felettiek (69%), iskolai végzettség esetében pedig az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők (60%) körében fordultak elő legnagyobb gyakorisággal a túlsúlyos vagy elhízott személyek.

A vizsgálat évére, nemre, korra, képzettségre, családi állapotra, vélt egészségi állapotra, arra, hogy mennyit tehet valaki ez egészségéért, régióra, illetve zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásokra korrigált túlsúly vagy elhízás jelenléte 18%-kal (EH=1,18; p=0,011) növelte a légúti, 41%-kal (EH=1,41; p<0,001) a mozgásszervi betegségek kialakulásának esélyét. A szív- és érrendszeri megbetegedések 2,33-szor (EH=2,33; p<0,001), míg az anyagcsere betegségek 2,19-szor (EH=2,19; p<0,001) nagyobb eséllyel alakultak ki a túlsúlyosak vagy elhízottak körében.        
Az eredmények alapján jól látható, hogy rendkívül magas az elhízás előfordulási gyakorisága Magyarországon, továbbá több népegészségügyi súllyal rendelkező betegség kialakulásában is rizikótényezőként jelent meg. Így kiemelten fontos lenne olyan intervenciós kezdeményezések kialakítása, melyek célja a túlsúly és elhízás visszaszorítása.

Abstract

Non-communicable diseases (NCDs) caused by overweight, and obesity are a major public health problem worldwide. The main aim of our study was to estimate the prevalence of obesity in Hungary, and to identify the factors contributing to the onset of overweight and obesity, as well as to assess their risk factors for various diseases. In our analysis, we used the matched questions of the 2009, 2014 and 2019 databases of the European Health Interview Survey, which could be considered as representative for the Hungarian adult population. Categorical data were analysed using chi-square tests and associations between obesity and disease were assessed using multiple logistic regression models. After data cleaning, the database included 4886 participants in 2009, 5598 in 2014 and 5360 in 2019, resulting in a final sample size of 15844. The prevalence of obesity was 56% [95% CI: 54%-57%] in 2009 and 55% [95% CI: 54%-56%] in 2014; by 2019, it had increased to 62% [95% CI: 60%-63%]. In terms of gender, 64% of men and 52% of women were overweight or obese. By age group, the highest prevalence of overweight or obese was among those aged 65 and beyond (69%). In the case of education level, those with primary education (60%) were most frequently overweight or obese. Adjusted for the year of the study, gender, age, education, marital status, self-perceived health status, how much someone can do for their health, region, and fruit and vegetable consumption habits, the presence of overweight or obesity increased the odds of developing respiratory diseases by 18% (OR=1.18; p=0.011) and musculoskeletal diseases by 41% (OR=1.41; p<0.001). Cardiovascular diseases were 2.33 times (OR=2.33; p<0.001), while metabolic diseases were 2.19 times (OR=2.19; p<0.001) more likely to develop among overweight or obese people. The results demonstrate that the prevalence of obesity in Hungary is extremely high, and that it is also a risk factor for the development of several diseases of public health significance. For this reason, the development of public health initiatives aimed at reducing overweight and obesity should be a priority