Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • THE EXAMINATION OF BALL SKILL DEVELOPMENT IN YOUTH FOOTBALL PLAYERS
    Megtekintések száma:
    130

    In modern football, in addition to advanced physical and mental abilities, players must have excellent technical skills. Coaches must emphasize the development of ball skills during youth training that will enable athletes to execute technical elements accurately and precisely, even at a fast game pace. The present research investigated the significance and effects of ball skill development among youth football players. The study focuses on the role and importance of technical elements in football, implementing the Coerver training method.

    Material and methods: The U11, U13, and U14 youth teams of Loki Focisuli Debrecen KSE participated in the study. We examined the effect of a 14-week training program on ball skills. We implemented sport-specific tests to assess these technical skills. Fourteen weeks later, we conducted the second measurement under the same conditions.

    Results and conclusion: The study confirmed that youth football players may improve ball skills with the help of a 14-week training program based on Coerver's training method. The most significant improvement was measured in the U11 age group.

  • NEUROFEEDBACK TRÉNING ALKALMAZÁSA UTÁNPÓTLÁSKORÚ VÍVÓKNÁL
    Megtekintések száma:
    56

    Kutatásaink során neurofeedback tréninget alkalmaztunk ifjúsági vívóknál. Megvizsgáltuk a hathetes intervenciós program hatását a tizenéves párbajtőrözők mentális keménységére, stressz tűrésére és végrehajtó funkcióira.  Használtuk a validált Muse 2 EEG alapú Teamflow rendszert, a Sport Mental Toughness Questionnaire-t, az Elektrogasztrográfiai Stressz Holtert (MDE Heidelberg, MSB MET Balatonfüred) és a Vienna Test System nemzetközileg elismert stressztesztjét (Schufried, Bécs).

    A neurofeedback tréning gyakorlati haszna a kiegészítő módszerként való alkalmazásában mutatkozhat meg, hiszen ez az innovatív protokoll segíthet a sportoló teljesítményének a fokozásában. A neurofeedback tréning hatásával kapcsolatban azonban a nemzetközi irodalom nem fogalmaz egyértelműen.  

    Összefoglalva, a javulás megfigyelhető a mentális keménység tekintetében és a pszicho-fiziológiai mutatókban, de mindkét sportolónál számos paraméterben negatív változások is megfigyelhetők voltak. Számos más pszicho-fiziológiai tényezőt is figyelembe kell venni, mivel kísérleti tanulmányunkban két résztvevő vett részt.

  • PROPRIOCEPTÍV EDZÉSEK HATÁSA A SERDÜLŐKORÚ LABDARÚGÓK CORE IZOMZATÁNAK EREJÉRE ÉS EGYLÁBAS EGYENSÚLYOZÓ KÉPESSÉGÜK FEJLŐDÉSÉRE
    Megtekintések száma:
    860

    A mai kor labdarúgásában egyre nagyobb jelentősége van a core izmok stabilitásának és az egyensúlyérzéknek. A labdajátékok során szerzett sérülések nagy része a core izomzat, a törzsizmok, a kinetikus lánc gyengeségéből, elégtelen erejéből ered. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk egy három hónapos proprioceptív edzésprogram hatását a törzs stabilitására és az egyensúlyozó képesség fejlődésére. Előzetes feltételezéseink alapján mindkét képesség javulását vártuk az edzésprogram végén. Tizenöt utánpótláskorú labdarúgót mértünk fel, akik hetente egy alkalommal, egy negyven perces proprioceptív edzésmunkát végeztek, ők alkották a vizsgálati csoportot. A kontroll csoportba tartozó sportolók nem végeztek speciális erősítő edzést. A fiatalok fitball labdán ülőhelyzetben végzett egyensúlyozást és az ún. Stork-tesztet végezték el. Az edzésprogram elején ún. bemeneti (BEM) valamint a végén kimeneti (KIM) teszteket hajtottak végre. A vizsgálatok eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgálati csoportot tekintve szignifikáns különbséget csak a törzsstabilitást mérő Fitball-teszt során tapasztaltunk, az egylábas egyensúlyozó képességet mérő Stork-teszt esetében nem volt statisztikailag értékelhető differencia.

  • EXAMINATION OF FUNCTIONAL MOVEMENT STATUS, INJURY HISTORY AND SPECIFIC MOTOR PERFORMANCE AMONG YOUNG ELITE FOOTBALL PLAYERS
    Megtekintések száma:
    201

    Purpose: The primary aim of this study was to find any relationship between total and selected FMS scores, recent (within two years) injury status, and specific motor performance. The secondary purpose of the study was to examine, wheather is there any relationship between injuries of the hamstring muscle and injuries of the hip and knee joints of the body.

    Material and methods: Youth and junior football players were volunteered to take part in our examination. A total of 45 subjects participated in our study, their age varied from 16 to 19. We implemented a five to one scoring system to identify the status of injuries. Finally, a complete FMS testing and a single leg (unilateral) standing long jump test were performed, involving all participants.Beside evaluating the total FMS scores of the participants, we chose to specifically stress on five test batteries out of seven. Out of the five tests we further focused on three FMS tests.

    Results and conclusion: In this given population, we have not found significant relationship  between total FMS scores and overall scores (5 to 1) of injury status. Our results also did not indicate any significant correlation between selected FMS scores and single leg standing long jump performance.

  • A CÉLKITŰZÉS HATÁSA AZ UTÁNPÓTLÁS KORÚ KOSÁRLABDÁZÓK FEJLESZTHETŐSÉGÉRE A KONTROLLHELY ÉS MOTIVÁCIÓ FORRÁSÁNAK TÜKRÉBEN
    Megtekintések száma:
    318

    A vizsgálatunkban arra kerestük a választ, a Debreceni Kosárlabda Akadémia utánpótlás korú játékosai (U11 – 76 fő) motiválásában mely tényezők játszák a leginkább meghatározó szerepet, különös tekintettel a kontrollhelyük és a célkitűzésük alakulására a teljesítmény fejlődésük felmérése kapcsán.  Ehhez a célkitűzéses vizsgálatok egy olyan követéses eljárását vettük alapul, amely a kontrollhely és a célkitűzés vizsgálatok felmérésén túl a fizikai állóképesség alakulása is a nyomon követhető volt.  Eredményeink azt mutatják, hogy mind a választás minősége (hogy mennyire nehéz feladatot vállalnak a vizsgálat során a sportolók), mind a kontrollhely alakulása, valamint a motiváció forrása befolyásoló tényezők lehetnek a sportolók célkitűzéses fejlődése terén. A kapott eredmények arra is rávilágítottak, hogy bár számos objektív mérőeszköz és vizsgálati eljárás áll az edzők és a sportpszichológusok rendelkezésére a sportolók csúcsteljesítményének felmérésére és annak alakulására nézve, azonban az edzésmódszerek változtatásával és újabb motiváló erők bevezetésével további esetleges eredményjavulást lehetne elérni az utánpótlás csapatok esetében.