Cikkek

• EXAMINATION OF FUNCTIONAL MOVEMENT STATUS, INJURY HISTORY AND SPECIFIC MOTOR PERFORMANCE AMONG YOUNG ELITE FOOTBALL PLAYERS

  Pucsok József Márton

  Szentes-Szendrey Anna

  Balogh László

  Tarnóczy Zalán

  Megtekintések száma:

  157

  Purpose: The primary aim of this study was to find any relationship between total and selected FMS scores, recent (within two years) injury status, and specific motor performance. The secondary purpose of the study was to examine, wheather is there any relationship between injuries of the hamstring muscle and injuries of the hip and knee joints of the body.

  Material and methods: Youth and junior football players were volunteered to take part in our examination. A total of 45 subjects participated in our study, their age varied from 16 to 19. We implemented a five to one scoring system to identify the status of injuries. Finally, a complete FMS testing and a single leg (unilateral) standing long jump test were performed, involving all participants.Beside evaluating the total FMS scores of the participants, we chose to specifically stress on five test batteries out of seven. Out of the five tests we further focused on three FMS tests.

  Results and conclusion: In this given population, we have not found significant relationship  between total FMS scores and overall scores (5 to 1) of injury status. Our results also did not indicate any significant correlation between selected FMS scores and single leg standing long jump performance.

  en

  101

• THE CHARACTERISTICS OF SPORT RECREATIONAL PARK USE IN SZEGED’S ERZSÉBET LIGET

  Tóth Larissza

  Győri Ferenc

  Megtekintések száma:

  116

  Objective: Our research was aimed to explore the opportunities Szeged’s largest park, the Erzsébet Liget's offers in the area of sport recreation, in addition, the composition, the sports habits, and the contentment of the park's adult visitors who came from nearby and also from more distant places. We hypothesized that the characteristics of access to the park and the characteristics of park use depend on the proximity of the user's residence. At the same time, their socio-demographic features and contentment are unrelated.

  Method: Our primary data were gained using random paper-based questionnaires (N=108). Those people were asked who was doing some physical exercise at various sports scenes in the park. Pearson's Chi-square test was used to explore the relationship between different categorical variables.

  Results: The proximity of the park and the users' place of residence was strongly related to the travel time and the chosen mode of transport. At the same time, it did not show any significant relation to the features of park use for sports. These features, primarily due to the elderly visitors, only impacted the frequency of park visits with an aim other than sport. Also, no significant difference was found concerning the park's proximity, contentment with the services, and socio-demographic variables, although some tendencies were identified.

  Conclusion: The park's proximity did not have an impact of significance concerning the composition and the contentment of park visitors and their use of the sports facilities.

  en

  92

• TERRITORIAL BEHAVIOUR AND AGGRESSION OF ATHLETES IN RELATION TO THEIR RESILIENCE LEVEL

  Csukonyi Csilla

  Ágoston Márton

  Megtekintések száma:

  205

  We examined athletes’ territorial behavior and aggression and their relationship with resilience. The sample consists of 116, mainly amateur athletes. Our results show a significant positive relationship between territorial need and aggression but only in 'non-material territorial need' from the territorial subscales. Furthermore, we found no significant difference in the relationship between territorial need and aggression comparing individual and team athletes. Resilience was a non-significant mediator between territorial need and aggression. The results may provide helpful information for practitioner specialists and researchers in the applied field, as they both support previous research and attempt to address a new research topic.

  en

  80

• A VEZETŐ-, MENTORTANÁR SZEREPE, ÉS SZEMÉLYES FEJLŐDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BIPOLÁRIS MENTORI KAPCSOLATBAN

  Rinyuné Ökrös Mónika

  Ökrös Csaba

  Bíró Melinda

  Megtekintések száma:

  102

  A mentori munka során gyakran vetődik fel az a kérdés, hogy vajon a hallgató, vagy a gyakornok számára mennyire válik modellé a mentor? Mi lehet az oka annak, hogy egyesek pusztán tevékenységükkel, személyiségük megnyilvánulásával, a teljes iskolán belüli létükkel visszatükrözik azokat az értékeket és mintákat, amelyeket maguk képviselnek és ezáltal a hallgatók követik, tisztelik őket? Hogyan lehet hatékonyabbá tenni a mentori feladatot? Ezen kérdések megválaszolása motivált a kutatás elkészítésére, melynek célja, hogy meghatározzuk a mentortanár szerepét a mentorálási folyamatban, és hogy bemutassuk, melyek a mentor - hallgató kapcsolat sikerességének és hatékonyságának ismérvei. A kutatás kérdéseinek megválaszolásához kérdőíves vizsgálatot végeztünk. A vizsgálatban gyakorlatvezető tanárokat és mentortanárokat kérdeztünk (n=30) meg, akiknek 63%-a nő, 36,7%-a férfi (átlagéletkor 51, minimum: 38, maximum: 65). 66,7%-a már több mint 20 év pedagógus munkakörben eltöltött tapasztalattal rendelkezik. A megkérdezettek 11,9%-a tanít a testnevelés és sport műveltségterületen. Eredményeink azt mutatták, hogy a vezető-, mentor tanárnak meghatározó szerepe van a mentorálási folyamatban és a személyes hatása lényeges tényezője lehet a tanárjelöltek pályán maradásnak. A mentorállás folyamatában az új felé nyitottság, a kölcsönös tisztelet és a kritikus, empatikus mentori viselkedés a legösztönzőbb a bipoláris mentori kapcsolatban. A hallgatói magabiztosságot a szakmai tudásra építő, ösztönző tanári magatartás növeli a leginkább. A mentorokat a saját fejlődésük szempontjából pedig leginkább az együttműködő, pozitív hozzáállású hallgatók inspirálják, de legalább ennyire ösztönzően hat rájuk a hallgató érdeklődése a tanítás és a tanárrá válás iránt. Érdekesség, hogy nem az erőteljes vezetői irányítás, hanem a fejlesztő jellegű, reflektivitást feltételező mentori irányítás, ami megjelenik a tanítások során.

  274

• A KÜLFÖLDI EGÉSZSÉGTURISTÁK GENERÁLTA MAKROGAZDASÁGI HATÁSOK ALAKULÁSA 2017-2020 IDŐSZAKBAN

  Nagy Tamás

  Sáránszki Lili

  Baumann Lilla Tünde

  Bátor Gábor László

  Megtekintések száma:

  131

  Az egészségturizmus a globális gazdaság egyik meghatározó szektora, növekvő tendenciája meghaladja a világ GDP-jének növekedési ütemét. A COVID-19 világjárvány következtében a turizmus és ennek részeként az egészségturizmus szektora is szinte ellehetetlenült. Kutatásunk célkitűzése volt az egészségturisztikai céllal Magyarországra érkező külföldi turisták keresletének vizsgálata a 2017-2020 közötti időszakban. További célunk volt számszerűsíteni a külföldi egészségturisták fogyasztása generálta makrogazdasági hatások nagyságrendjét és azok alakulását a 2017-2020-as időszakban. A szekunder kutatás alapinformációit a Központi Statisztikai Hivatal által publikált turisztikai keresleti adatok jelentették. A KSH adatai „A külföldiek magyarországi turisztikai és egyéb kiadásai” megnevezésű adatfelvételből származnak. A felhasznált információk a KSH Tájékoztatási adatbázisából kerültek letöltésre. A COVID19 járvány okán jelentős csökkenés mutatkozott a külföldi turisták beutazások számában. A járványt megelőző évben (2019) már csökkenés jellemezte a wellness-turizmus, valamint az orvosi beavatkozások miatt hazánkba érkező turisták által eltöltött vendégéjszakák számát, a pandémia azonban drasztikus csökkenést eredményezett. 2017-2019 közötti időszakban növekedés volt jellemző a nemzetgazdasági hatások esetében, 2020-ban pedig jelentős visszaesés mutatkozott a külföldről hazánkba egészségturisztikai céllal érkező turisták esetében.  A COVID-19 világjárvány és az ahhoz köthető korlátozások miatt drasztikus mértékben csökkent a külföldről egészségturisztikai céllal érkező turisták aránya, valamint az általuk hazánkban elköltött javak összessége. Ennek következtében jelentősen csökkent hazánk gazdasági bevételei az egészségturizmusból.

  121