Keresés

Keresési eredmények

• A fenntartható fogyasztói magatartás vizsgálata a tej és tejhelyettesítők piacán

  3-17

  Balsa-Budai Nikolett

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  534

  Jelen tanulmányban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az átalakulóban lévő fogyasztói szokások milyen hatást gyakorolnak a tejipar és az általa készített termékek piaci helyzetére. A tejágazat egyre több kihívással néz szembe, mint a fenntarthatósági kérdések vagy a helyettesítését megcélzó alternatívák megjelenése. A tej, mint termék a táplálkozás egyik alapvető építőkövének tekinthető, így fontos, hogy az ágazat lépést tudjon tartani a fogyasztói elvárásokkal. Az utóbbi években egyre népszerűbb növényi italok és az új technológiával előállított tejalternatívák (tiszta tej, laboratóriumi tej, tojásalapú tejtermék-helyettesítő) kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy milyen mértékben helyettesíthetőek a tejtermékek. Vajon létezik-e olyan termék, amely minden szempontból tökéletes alternatívája lehet a tejnek? A kérdések megválaszolása érdekében elsősorban fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve feltérképeztük a tej jelenlegi piaci helyzetét és ágazatának főbb kihívásait. Majd megvizsgáltuk a helyettesítését célzó növényi italok jellemzőit és fogyasztói megítélésüket. Végül pedig egy másik – várhatóan hamarosan megjelenő – helyettesítő termék, a tiszta tej (clean milk) lehetséges piaci szerepét térképeztük fel. Eredményeink felhívták a figyelmet arra, hogy a tejipar várhatóan átalakulás előtt áll, ahol az új technológiai megoldások, például az etikusabb állattartás megjelenése lehet a fő irány. Az így előállított termékek várhatóan a fogyasztók számára is magasabb értéket fognak képviselni, amely feltételezhetően a termékek árában is tükröződik majd. Habár a növényi italok piaci részesedése dinamikus növekedést mutat, azonban jelenleg továbbra sincs olyan termék a piacon, amely minden szempontból tökéletes helyettesítője lehet a tejnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a különböző innovatív technológiával előállított tejhelyettesítők várhatóan új versenytársként fognak megjelenni a piacon.
  
  JEL-kódok: Q13, O13, O33, A13

• Tejágazati helyzetkép

  3-21

  Szenderák János

  Harangi-Rákos Mónik

  Megtekintések száma:

  77

  A növekvő egy háztartásra jutó jövedelmek a fogyasztás mennyiségének és szerkezetének változását idézik elő. Az étrendi változások szoros összefüggést mutatnak a gyorsan lezajló urbanizációval. A városba költözés gyakran az életszínvonal emelkedésével jár, amely egyúttal a mezőgazdasági munkaerő eltűnését is eredményezheti. Napjainkban a teljes lakosság több mint fele él városi környezetben, de 2050-re ez az arány a 70%-ot is elérheti (FAO, 2011). Az élelmiszerfogyasztás szerkezeti változásában a tejnek és tejtermékeknek kitüntetett szerepe van. A magasabb hozzáadott értékű termékek fogyasztása során elsődlegesen húsfélékre illetve tejre és tejtermékekre váltanak az addig főként növényi alapú étrendet fogyasztó egyének. Az élelmiszerek kínálati oldalát befolyásolják a váratlan időjárási sokkok, amelyek komoly terméskiesést okozhatnak rövidtávon, így kínálati sokként hozzájárulhatnak az élelmiszerárak volatilitásának növekedéséhez. Az utóbbi években a termelés és a fogyasztás közötti rés nem tágult, így csökkent az élelmiszerár és élelmiszerárindex egyaránt, de az élelmiszerárak ingadozása magasabb lett (FAO, 2017). 1960-2010 között a népesség 230%-kal emelkedett, míg a húsfogyasztás 450%-kal, 65 millió tonnáról 290 millió tonnára bővült (OECD – FAO, 2017). Miközben az EU hústermelése várhatóan nem fog nagyobb mértékben változni, és a húsexport is csak kiebb mértékben emelkedik, addig az EU évi tejtermelése folyamatosan, közel 1%-kal bővül és részesedése a nemzetközi kereskedelembe kerülő tejtermékekből nő a jövőben. A tanulmány célja egy általános tejpiaci helyzetkép felállítása volt. Az elmúlt évek áttekintéséből és a jelenlegi helyzetből kitűnik, hogy a tejágazat jól kivehető irányba haladt az elmúlt időszakban. Az ágazatot gyakorlatilag tisztán a fogyasztói kereslet vezérli, az egyéni szereplők önköltsége nem játszik szerepet a piac árazási mechanizmusában. Ezt tovább fokozza a feldolgozói és kereskedői szegmens magas koncentrációja és erős alkupozíciója. A magasabb piaci integráció lehetőséget biztosít az új típusú exportlehetőségekre, de egyúttal erősebb versenyt is kreál. A jövőben várható a piac további koncentrációja és a verseny erősödése, így az egyéni versenyképesség és az összefogás mértéke határozza majd meg a piaci pozíciókat.