Keresés
Keresési eredmények
-
Tejágazati helyzetkép
3-21Megtekintések száma:79A növekvő egy háztartásra jutó jövedelmek a fogyasztás mennyiségének és szerkezetének változását idézik elő. Az étrendi változások szoros összefüggést mutatnak a gyorsan lezajló urbanizációval. A városba költözés gyakran az életszínvonal emelkedésével jár, amely egyúttal a mezőgazdasági munkaerő eltűnését is eredményezheti. Napjainkban a teljes lakosság több mint fele él városi környezetben, de 2050-re ez az arány a 70%-ot is elérheti (FAO, 2011). Az élelmiszerfogyasztás szerkezeti változásában a tejnek és tejtermékeknek kitüntetett szerepe van. A magasabb hozzáadott értékű termékek fogyasztása során elsődlegesen húsfélékre illetve tejre és tejtermékekre váltanak az addig főként növényi alapú étrendet fogyasztó egyének. Az élelmiszerek kínálati oldalát befolyásolják a váratlan időjárási sokkok, amelyek komoly terméskiesést okozhatnak rövidtávon, így kínálati sokként hozzájárulhatnak az élelmiszerárak volatilitásának növekedéséhez. Az utóbbi években a termelés és a fogyasztás közötti rés nem tágult, így csökkent az élelmiszerár és élelmiszerárindex egyaránt, de az élelmiszerárak ingadozása magasabb lett (FAO, 2017). 1960-2010 között a népesség 230%-kal emelkedett, míg a húsfogyasztás 450%-kal, 65 millió tonnáról 290 millió tonnára bővült (OECD – FAO, 2017). Miközben az EU hústermelése várhatóan nem fog nagyobb mértékben változni, és a húsexport is csak kiebb mértékben emelkedik, addig az EU évi tejtermelése folyamatosan, közel 1%-kal bővül és részesedése a nemzetközi kereskedelembe kerülő tejtermékekből nő a jövőben. A tanulmány célja egy általános tejpiaci helyzetkép felállítása volt. Az elmúlt évek áttekintéséből és a jelenlegi helyzetből kitűnik, hogy a tejágazat jól kivehető irányba haladt az elmúlt időszakban. Az ágazatot gyakorlatilag tisztán a fogyasztói kereslet vezérli, az egyéni szereplők önköltsége nem játszik szerepet a piac árazási mechanizmusában. Ezt tovább fokozza a feldolgozói és kereskedői szegmens magas koncentrációja és erős alkupozíciója. A magasabb piaci integráció lehetőséget biztosít az új típusú exportlehetőségekre, de egyúttal erősebb versenyt is kreál. A jövőben várható a piac további koncentrációja és a verseny erősödése, így az egyéni versenyképesség és az összefogás mértéke határozza majd meg a piaci pozíciókat.
-
A magyarországi tejpiac értékesítési árainak alakulása 2003 és 2017 között
23-35Megtekintések száma:72A nyerstej árak variációs koefficiense alapján az elemzett időszakok nagyobb részében erős ingadozás volt megfigyelhető. A nemzetközi árak tekintetében, a gazdasági világválság időszakában (2008/2009) valamennyi piacon mérhető volt a tejárak jelentős ingadozása, jellemzően 11 és 16% között. Ezt követően mérséklődtek, stabilizálódtak az árak, viszont 2015 és 2017 között ismét 10-14% közötti értékre emelkedtek. Az olaszországi termelői tejárakban nem voltak megfigyelhetők olyan ingadozások, mint az elemzett tagországok értékeiben. Magyarországi szinten vizsgálva a termelői, valamint a fogyasztói árakat, megfigyelhető, hogy a kereskedelmi árak stabilabbak, mint a termelők által kapott nyerstej ár. Ennek két lehetséges oka, hogy egyrészt a kereskedőknek nem érdeke a hirtelen árváltoztatás, mivel az az erősen árérzékeny fogyasztók elvesztését jelentheti. Továbbá a nyersanyagok (nyerstej) hagyományosan jobban ki vannak téve az áringadozás hatásainak, mint a fogyasztói árak. Kizárólag a 2012-2014-es időszakban mutatott hasonló értéket a variációs koefficiens, a többi időszakban a fogyasztói ár ingadozása mindig magasabb volt. Az árarányok vizsgálata során arra jutottunk, hogy a magyarországi árak együtt mozogtak mind a németországi, mind az olaszországi árakkal. Reáláron hasonló képet, de eltérő értékeket kaptunk az elemzés által. A kiinduló 0,04 és 0,27 értékű – 2003-2004-es – korrelációs együttható az elemzett időszak végére elérte az olaszországi és németországi 0,84-es és 0,60-as értéket, amely már egy sokkal szorosabb együttmozgást feltételezett a nyerstejárakban. Az eredmények alátámasztják azt, hogy a magyarországi tejpiac esetében is szorosabb lett az integráció a nemzetközi tejpiaccal. Továbbá a nyerstej árak volatilitása magas, hiszen az elemzett öt időszakból három esetben is 10% fölötti volt a variációs koefficiens értéke. A tejpiac integrációja azt feltételezi, hogy a termelők versenyképesebb helyzetbe kerülnek a következő években. Kiemelt szükség lenne a termelési költségek csökkentésére, mivel az árképzés folyamata nem veszi figyelembe a termelők egyéni termelési költségét. A tejpiaci védőháló fokozása is szükséges ebben az esetben. Látható, hogy a hirtelen vagy váratlan piaci gazdasági események hatása tartós maradhat. A gyenge tejpiaccal rendelkező tagállamok ez esetben szerkezetileg meggyengülnek. Az árak tekintetében várható a további tejpiaci integráció a világpiaccal, ezért a nemzetközi piacról érkező sokkhatásoknak kiemelt szerepe lesz az áralakításban.
-
A fenntartható fogyasztói magatartás vizsgálata a tej és tejhelyettesítők piacán
3-17Megtekintések száma:560Jelen tanulmányban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az átalakulóban lévő fogyasztói szokások milyen hatást gyakorolnak a tejipar és az általa készített termékek piaci helyzetére. A tejágazat egyre több kihívással néz szembe, mint a fenntarthatósági kérdések vagy a helyettesítését megcélzó alternatívák megjelenése. A tej, mint termék a táplálkozás egyik alapvető építőkövének tekinthető, így fontos, hogy az ágazat lépést tudjon tartani a fogyasztói elvárásokkal. Az utóbbi években egyre népszerűbb növényi italok és az új technológiával előállított tejalternatívák (tiszta tej, laboratóriumi tej, tojásalapú tejtermék-helyettesítő) kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy milyen mértékben helyettesíthetőek a tejtermékek. Vajon létezik-e olyan termék, amely minden szempontból tökéletes alternatívája lehet a tejnek? A kérdések megválaszolása érdekében elsősorban fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve feltérképeztük a tej jelenlegi piaci helyzetét és ágazatának főbb kihívásait. Majd megvizsgáltuk a helyettesítését célzó növényi italok jellemzőit és fogyasztói megítélésüket. Végül pedig egy másik – várhatóan hamarosan megjelenő – helyettesítő termék, a tiszta tej (clean milk) lehetséges piaci szerepét térképeztük fel. Eredményeink felhívták a figyelmet arra, hogy a tejipar várhatóan átalakulás előtt áll, ahol az új technológiai megoldások, például az etikusabb állattartás megjelenése lehet a fő irány. Az így előállított termékek várhatóan a fogyasztók számára is magasabb értéket fognak képviselni, amely feltételezhetően a termékek árában is tükröződik majd. Habár a növényi italok piaci részesedése dinamikus növekedést mutat, azonban jelenleg továbbra sincs olyan termék a piacon, amely minden szempontból tökéletes helyettesítője lehet a tejnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a különböző innovatív technológiával előállított tejhelyettesítők várhatóan új versenytársként fognak megjelenni a piacon.
JEL-kódok: Q13, O13, O33, A13 -
A hazai tejszektor online marketing lehetőségei
55-65Megtekintések száma:138Mindenekelőtt megállapítható, hogy a kutatásunkat megelőzően még nem állt rendelkezésre olyan széles körű megfigyelés, amely felmérte volna a hazai élelmiszeripar valamely szektorának online tevékenységét. A megfigyelés alkalmával a NÉBIH engedélyezett feldolgozó üzemmel rendelkező 88 tejfeldolgozó vállalata képezte a vizsgálat alanyait.
A hivatalos weboldalak vizsgálatakor kiderült, hogy körülbelül minden második feldolgozónak van ilyen típusú online elérhetősége, amely párhuzamba állítható a hivatalos KSH statisztikákkal. A vállalkozások méretkategóriája egyértelműen hatással van a honlapok üzemeltetésére és azok frissítési gyakoriságára. Ennek oka, hogy a nagy és közepes méretű vállalkozásoknál sokkal magasabb arányban találtunk hivatalos honlap elérhetőséget, amelyeket viszonylag gyakran frissítenek is. A mikrovállalkozásoknál viszont ezzel éppen ellentétes tendencia érvényesül. Megállapítást nyert az is, hogy körülbelül minden ötödik tejfeldolgozó (23,1%) biztosít személyre szabható bejelentkezési felületet a felhasználói számára.
Az elemzésbe vont tejfeldolgozók csupán harmada rendelkezik saját Facebook oldallal, közülük minden második vállalkozás ritkábban, mint havonta frissíti a hírfolyamát és tölt fel valamilyen új bejegyzést. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a közösségi médiában szinte kizárólag a Facebook-on találhatók meg tejfeldolgozó vállalkozások, azonban ezen a platformon is viszonylag alacsony arányban és meglehetőségen passzívan vannak jelen. Blog és Youtube csatornás elérhetőséggel a vizsgált szereplők kevesebb, mint 5%-a rendelkezik.
A weboldalak interaktivitásának jellegét egy 1-től 5-ig terjedő Likert-skálán elemeztük, amelynek során különösen alacsony, közel 2-es pontértéket kaptunk. Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak csak minimális lehetőségük van a véleménynyilvánításra, amelyet leginkább e-mail küldésével tehetnek meg.
Ennek alapján előzetes feltételezésünk beigazolódott, vagyis a vizsgált vállalkozások kevésbé aknázzák ki az online marketing nyújtotta lehetőségeket és minimálisan adnak lehetőséget a fogyasztóik vállalati folyamatokba történő integrálására az interneten keresztül.
Ezek a tendenciák mind azt bizonyítják, hogy nagyon komoly előrelépésre van szüksége a tejfeldolgozó ipar vállalkozásainak az online megjelenés fejlesztése területén. A szektor számára előrelépést jelenthetne, ha előadások és tréningek segítségével a tejfeldolgozók képviselőit megismertetnénk az online marketing nyújtotta lehetőségekkel (pl. honlap-fejlesztés, közösségi média lehetőségek és hirdetési megoldások). Előnyös lenne ezeket az ismeretterjesztő alkalmakat kormányzati, illetve közösségi kezdeményezés segítségével megszervezni, amelynek során a Kamarák, illetve a Tej Terméktanács koordinálásával olyan szakembereket kellene felkérni előadónak, akik megfelelő módon tudatosítanák az online jelenlét fontosságát.
A kutatás további folytatására vonatkozóan a következő javaslatainkat tartjuk relevánsnak. Szakértői mélyinterjúk segítségével vizsgálni kellene, hogy a vállalkozások vezetői és marketingért felelős munkatársai (ha van ilyen személy a cégen belül) milyen preferenciákat társítanak az online marketing alkalmazásához. A megfigyelésünk során kialakított adatbázis aktualizálását követően a vállalkozások méretére (mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozás), valamint régióra lehetne szűkíteni a megkérdezettek körét, így országos szinten teljes képet kaphatnánk a tejfeldolgozó vállalkozásokról. Ezt követően a vállalkozások méretkategóriájának függvényében az online marketing alkalmazása szempontjából pozitív példákat kellene kiválasztani (Jó gyakorlat). A kutatás folytatásaként, a vállalati szektorhoz hasonlóan, fontos lenne elemezni a hazai közösségi agrármarketing szektor online magatartását is, ami tovább javítaná a hazai élelmiszer-gazdaság szereplőinek piacorientációját. -
Jó színvonalú hazai tejtermelő üzem gazdasági elemzése
43-64Megtekintések száma:234A kutatás magában foglalja a tejtermelő üzemi adatokon alapuló – üzemgazdasági elemzését, mely által értékelhetővé válik az ágazat – jó színvonalon való működését feltételezve – a költség-jövedelem viszonyok, illetve a működési hatékonysága, valamint a feltételezett zöldmezős beruházások esetében a beruházás 10 éves időszakon értelemzett dinamikus mutatókon (NPV, IRR, PI, DPP) alapuló gazdaságossága. Mivel számos hazai tejtermelő üzem az elérhető legfejlettebb technológiával termel, így a mutatói érdemben nem maradnak el a legjobb nyugat-európai üzemekétől, ezért a vizsgált ágazat esetében ún. „jó termelési színvonalra, illetve gyakorlatra” vonatkozik az elemzés. Az elvégzett elemzés egy termelő üzemi primer adatokból létrehozott determinisztikus szimulációs modellezésen alapul mely saját adatbázist használ. A kutatás megállapításainak egy része adatokkal és kalkulációkkal alátámasztottak, míg más részük szakértői becsléseken és szakértői véleményeken alapulnak. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy az ún. jó termelési gyakorlatot követő modellüzem legfontosabb fajlagos naturális, ökonómiai és beruházáselemzési mutatói a tejtermelés esetén: Fajlagos éves tejhozam 11 000 kg/év; Termelési érték: 1 548,5 ezer Ft/tehén; Termelési költség: 1 312 ezer Ft/tehén; Nettó jövedelem: 236,5 ezer Ft/tehén; EBITDA: 404,6 ezer Ft/tehén; Diszkontált megtérülési idő beruházási támogatás nélkül: 11. év; Diszkontált megtérülési idő 50%-os támogatási intenzitás esetén: 6. év.
JEL-kódok: Q12, Q13