Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
Jó színvonalú hazai tejtermelő üzem gazdasági elemzése
Megjelent július 31, 2021
43-64

A kutatás magában foglalja a tejtermelő üzemi adatokon alapuló – üzemgazdasági elemzését, mely által értékelhetővé válik az ágazat – jó színvonalon való működését feltételezve – a költség-jövedelem viszonyok, illetve a működési hatékonysága, valamint a feltételezett zöldmezős beruházások esetében a be...ruházás 10 éves időszakon értelemzett dinamikus mutatókon (NPV, IRR, PI, DPP) alapuló gazdaságossága. Mivel számos hazai tejtermelő üzem az elérhető legfejlettebb technológiával termel, így a mutatói érdemben nem maradnak el a legjobb nyugat-európai üzemekétől, ezért a vizsgált ágazat esetében ún. „jó termelési színvonalra, illetve gyakorlatra” vonatkozik az elemzés. Az elvégzett elemzés egy termelő üzemi primer adatokból létrehozott determinisztikus szimulációs modellezésen alapul mely saját adatbázist használ. A kutatás megállapításainak egy része adatokkal és kalkulációkkal alátámasztottak, míg más részük szakértői becsléseken és szakértői véleményeken alapulnak.  Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy az ún. jó termelési gyakorlatot követő modellüzem legfontosabb fajlagos naturális, ökonómiai és beruházáselemzési mutatói a tejtermelés esetén: Fajlagos éves tejhozam 11 000 kg/év; Termelési érték: 1 548,5 ezer Ft/tehén; Termelési költség: 1 312 ezer Ft/tehén; Nettó jövedelem: 236,5 ezer Ft/tehén; EBITDA: 404,6 ezer Ft/tehén; Diszkontált megtérülési idő beruházási támogatás nélkül: 11. év; Diszkontált megtérülési idő 50%-os támogatási intenzitás esetén: 6. év.

JEL-kódok:
Q12, Q13

Teljes absztrakt mutatása
132
279
A magyarországi tejtermelő és tejfeldolgozó vállalkozások IKT használatának elemzése
Megjelent december 31, 2018
37-49

A tejtermelés- és feldolgozás Magyarország egyik legfontosabb agrár-élelmiszeripari szektora, 2016-ban 741 tejtermelő és 80 tejfeldolgozó vállalkozás működött. A fejlett információs rendszereknek köszönhetően a működésükről és a teljesítményükről elérhető adatok köre tágabb, pontosabb és megbízhatóbb, ami nag...yon fontos, hiszen ezek elemzése kulcsfontosságú a szektorok közötti és a szektoron belüli helyzetértékeléshez. Ezek az adatok fontosak a különböző szektorok teljesítményének nyomon követésében és értékelésében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisai multidimenzionális formában is elérhetőek, míg az EMIS adatbázisából pénzügyi adatok és egyéb kiegészítő információk tölthetőek le a tejszektorban működő vállalkozások több mint feléről. Kiegészítő adatbázisként az Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet egy kérdőívet készített az agrár-élelmiszeripari ellátási láncban működő vállalkozások (termelés és feldolgozás) IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) használati jellemzőinek felméréséhez. A kérdőívet 2017 utolsó negyedévében, közvéleménykutató cég közreműködésével töltötték ki vállalatok vezetői, vagy vezetőségi tagjai. A vállalkozások kiválasztása irányított mintavétellel történt a KSH adatbázisa alapján. A mintavétel alapja a vállalatok számának megoszlása vállalati méret és a NUTS-2-szintű régió szerint. Az adatbázis 500 mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásról tartalmaz adatokat (a vállalkozások közül 355 a termelési, 145 pedig a feldolgozási szektorban működik). A mintaelemszámból 38 tejszektorban működő vállalkozás (ebből 28 tejtermelő és 10 tejfeldolgozó vállalkozás). Cikkünk fő célkitűzése annak meghatározása, hogy van-e különbség az élelmiszertermelő és az élelmiszerfeldolgozó vállalkozások, illetve külön a tejtermelő és tejfeldolgozó vállalkozások között abból a szempontból, hogy hogyan értékelik az IKT eszközök fontosságát a partnerkapcsolatokban és az internetes megoldások fontosságát bizonyos vállalati tevékenységekhez. A válaszadók 5 fokozatú Likert-skálán értékelték ezeket, négy vállalati tevékenységre vonatkozóan (kommunikáció; adattárolás, adatcsere, dokumentumkészítés; logisztika; marketing). A különbségek meghatározásához független kétmintás t-próbát alkalmaztunk. Eredményeink szerint szignifikáns különbség csak a teljes mintára számítva, az élelmiszertermelők és élelmiszerfeldolgozók között van, az IKT eszközök marketingcélú használatának értékelésében. Az élelmiszerfeldolgozók kérdésre adott pontszámának átlaga szignifikánsan magasabb (Sig. (2-tailed)=0,0134) és t-érték -2,4829). A tejtermelők és a tejfeldolgozók között szignifikáns különbség nincs, azonban az IKT eszközök használatának fontosságára adott pontszámok átlaga mind a négy üzleti tevékenységre vonatkozóan magasabb a tejfeldolgozó szektor esetében.

Teljes absztrakt mutatása
46
59
Nemzetközi piacszegmentáció a tejtermékek piacán
Megjelent július 9, 2018
43-54

Az eredmények alapján mindenekelőtt megállapítható, hogy a három tejtermék-kategória egy főre eső fogyasztási volumenei alapján jól elkülönülő szegmentumokat kaptunk. A legkisebb fogyasztással bíró klaszterbe tartozik a vizsgált országok 29,8%-a, a közepes fogyasztásúak közé az államok 36,2%-a, míg a legnagyobb fog...yasztásúak képezik a minta 34,0%-át. A szórásértékek egyértelműen nőnek a tejtermékfogyasztás emelkedésével, ami azt jelenti, hogy az e téren fejlettnek tekinthető országok fogyasztási szintjei között nagyobb különbségek tapasztalhatók, mint a kisebb fogyasztású államokban.
Egyértelmű szignifikáns kapcsolat van a tejtermékfogyasztás és a nemzetgazdaság teljesítményét mérő mutatók (GDP, GNI) között, vagyis a fejlettebb országok tejtermékfogyasztása szignifikánsan nagyobb, mint a szegényebbeké. Ez igazolja azt a szakmai körökben jól ismert tételt, amely szerint egy ország fejlettségi szintje alapvetően meghatározza az élelmiszerfogyasztás szerkezetét. Feltételezhető, hogy a magas jövedelem miatt a fejlett országok vásárlói többet költenek folyadéktejre, sajtfélékre és nem utolsósorban vajfélékre, mint a szegényebb államok lakói, gyakran tejtermékekkel helyettesítve az „alacsonyabb rendű termékeket”. Azonban a háztartások fogyasztási kiadásainak tekintetében pont ellentétes kapcsolatot találtunk, azokban az országokban, ahol a megtermelt jövedelem nagyobb részét fordítják a háztartások fogyasztási javakra, kisebb a tejtermékfogyasztás egy főre eső volumene. Pozitív összefüggést tapasztaltunk a születéskor várható élettartam és az egy főre eső tejtermékfogyasztás mennyisége között is. Bár a halálozási ráta a szegmentumok összehasonlítása során csak korlátozottan értelmezhető, ennek okára alaposabban rávilágít a korrelációs táblázat, ahol láthatjuk, hogy a halálozási ráta és a tejtermékek egy főre eső fogyasztási volumene közt nincs érdemi korrelációs kapcsolat. A munkanélküliségi ráta esetében szintén nem találtunk szignifikáns eltéréseket a szegmentumok között.
Összefoglalva megállapítható, hogy Magyarországon a vizsgált tejtermék-kategóriák fogyasztása közepesnek tekinthető, vagyis hazánk a második szegmensbe tartozik. A szegmensben Magyarország mellett további hét volt szocialista ország található, ami mutatja a régió kulturális hasonlóságát. Hazánk számára kiemelkedően fontos stratégiai feladat a tejtermékfogyasztás növelése a közösségi marketing eszközeivel. A közösségi marketingstratégia célja a tejágazatban az egyensúlyi állapot létrehozásának, majd tartós fenntartásának elősegítése a tejtermelés, valamint a feldolgozott tej és tejtermékek értékesítése között. Az egyensúly létrehozásában elsődleges szerepe van a belföldi fogyasztás növelésének, de a gazdaságos export bővítése is fontos eszköze az egyensúly fenntartásának (SÁROSI, 2003). A tejtermékek fogyasztása megfelelő pozícionálással és tudatos kommunikációval stabil növekedési pályára állhat. Ehhez azonban rendbe kell tenni a kategória imázsát, hangsúlyozni kell a tejtermékek egészségességét és táplálkozási előnyeit, majd korrigálni kell a fogyasztói tévhiteket. A tejtermékekre irányuló marketingkommunikációban két fő irányt lehet megkülönböztetni. A klasszikus irányt a tejtermékek egészségvédő funkcióinak hangsúlyozása jelenti, a modern irányt pedig azok az értékek képviselik (életélvezet, esztétikus megjelenés, fittség stb.), amelyek elsősorban a fiatal fogyasztók megnyerésére koncentrálnak (differenciált marketing). Kedvező tendencia, hogy ezek az értékek már megjelentek a hazai fogyasztók élelmiszerválasztási mechanizmusában is.

Teljes absztrakt mutatása
51
81
1 - 3 a 3 tételből