dEjournals Nyitóoldal
Régiókutatás Szemle
Aktuális Archívum Megjelenés előtti cikkek Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Régiókutatás Szemle

Évf. 6 szám 2 (2021)
Cikkek

Egyetemisták sportolási szokásaira ható tényezők vizsgálata

Megjelent:
2023-05-23
DOI Linkhttps://doi.org/10.30716/RSZ/21/2/3
Szerzők
Pfau Christa Sára,
Mészáros János
Megtekintés
Pdf
Kulcsszavak
sportolási szokások egyetemisták szabadidősport
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Pfau, C. S., & Mészáros, J. (2023). Egyetemisták sportolási szokásaira ható tényezők vizsgálata. Régiókutatás Szemle, 6(2), 23-35. https://doi.org/10.30716/RSZ/21/2/3
Absztrakt

Napjainkban előtérbe került az egészségtudatos életmód, melynek egyik fontos alkotó eleme a szabadidősport. Kutatásunkban online kérdőív segítségével vizsgáltuk a debreceni egyetemi hallgatók (n=178) sportolási szokásait és azokat befolyásoló tényezőket. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek 61%-a sportol rendszeresen szabadidejében. Négyfokú Likert-skála segítségével vizsgáltuk, hogy mennyire van rájuk befolyással a különböző sportszolgáltatások elérhetősége, minősége. A legmagasabb értékelést a barátságos légkör (3,5) feltétele kapta, majd ezt követte a jó felszereltség (3,45). Elemeztük, hogy mennyit költenek egészségükre, és mennyire hajlandóak többet költeni egészségükre, ha többletbevételhez jutnak. A nem sportoló hallgatók kevésbé elégedettek fizikai állapotukkal és kevesebbet is költenek egészségükre. A nem sportoló hallgatók az időhiányt (3,49) jelölték meg legnagyobb értékben, mint okot a nem sportolásra. Mindkét csoport jelentős százaléka (sportolók 78,18%-a, nem sportolók 86,76%-a) hajlandó lenne többet költeni az egészségére, ha többlet bevételhez jutna.

Hivatkozások
  1. Bagdy, E. (2010): Hogyan lehetnénk boldogabbak? Budapest: Kulcslyuk Kiadó Kft.
  2. Bartha, É. (2019): Fitnesz vendégek sportfogyasztási szokásai. Közép-Európai Közlemények. Vol.12. No. 45. pp. 149‒161.
  3. Bartha É., Bácsné Bába É. (2020): A fizikai aktivitási szokások vizsgálata a Myers-Briggs-féle személyiség preferenciák tükrében. ACTA MEDICINAE ET SOCIOLOGICA. 11 : 20 pp. 101-114.
  4. Borbély, A., Müller, A. (2008). A testi-lelki harmónia összefüggései és módszertana. Valóság-Térkép6. PEM tanulmányok (Kiadja: a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, Bp. szerkeszti: dr. Koncz István), 211.
  5. Cooper, K. H. (1990): A tökéletes közérzet programja. Budapest: Sport Kiadó.
  6. Csinády, A. (2019). Gerontofitnesz–A rendszeres testmozgás jótékony hatása az idősödő emberek testi-lelki egészségére. Magyar Gerontológia, 11(37-38), 53-64.
  7. Eurobarometer (2018). Special Eurobarometer 472. Sport and physical activity.https://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/survey/getsurveydetail/instrum ents/special/surveyky/2164, (Letöltve: 2019. 10. 18.)
  8. Garber, C. E., Blissmer, B., Deschenes, M. R., Franklin, B. A., Lamonte, M. J., Lee, I. M. D., Nieman, D. C., & Swain, D. P. (2011): Quantity and Quality of Exercise for Developing and Maintaining Cardiorespiratory, Musculoskeletal, and Neuromotor Fitness in Apparently Healthy Adults: Guidance for Prescribing Exercise. Medicine & Science in Sports & Exercise: July 2011 Vol. 43. Issue 7. pp. 1334-1359.
  9. Gémes K. (2008): Sport, mint esély. In: Kopp M. (szerk.) Magyar lelkiállapot. Semmelweis Kiadó, Budapest, pp. 529-537.
  10. Hutchinson, S. L., Brooks, E. (2011): Physical activity, recreation, leisure, and sport: Essential pieces of the mental health and well-being puzzle. Report prepared for: Recreation nova scotia and nova scotia department of health and wellness physical activity, sport and recreation responsibility centre.
  11. Halmos T., Suba I. (2017): Az elhízás kórélettana és klinikai következményei. Magyar Tudomány, 2013/7. pp. 785-792.
  12. Haycock, D., Smith, A. (2014): A family affair? Exploring the influence of childhood sport socialisation on young adults’ leisure-sport careers in north-west England. Leisure studies, 33(3), 285-304.
  13. Howden EJ, Perhonen M., Peshock RM, et al. (2015): Females have a blunted cardiovascular response to one year of intensive supervised endurance training. Journal of Applied Physiology, 2015; 119(1):37-46. doi: 10.1152/japplphysiol.00092.2015
  14. Kinczel, A., Müller, A. (2020): Aktivitás, szabadidősport. Különleges Bánásmód-Interdiszciplináris folyóirat, 6(2), 49-58.
  15. Koroknay, Z., Pfau, C. (2020). Egészséges táplálkozással kapcsolatos szokások egyetemi hallgatók körében. Acta Medicinae et Sociologica, 11, 18-29.
  16. Kovács A. Paár D. Elbert G. Welker Zs. Stocker M.–Ács P. (2015): A magyar háztartások sportfogyasztási szokásainak felmérése. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 84 p.
  17. Kovács, K. E., Nagy, B. E. (2017): Egészségtudatos magatartás alakulása a sport függvényében. Educatio, 26(4), 649-656.
  18. Kovács, K. (2011): Egyetemisták szabadidős tevékenysége és mentális státusa. Iskolakultúra. 2011/10- 11, pp. 147-162.
  19. Kruger, S., Sonono, E. (2016): " Black gold" grade12-learners: relationship between leisure/sport and satisfaction with life. South African Journal for Research in Sport, Physical Education and Recreation, 38(2), 113-127.
  20. Lampek, K., Kivés, Zs., Törőcsik M. (2014): Férfiegészség. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 99 p.
  21. Neulinger, Á. (2007): Társas környezet és sportfogyasztás. A folyamatos megerősítést igénylő tanult fogyasztás. Ph.D értekezés. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.
  22. OECD (2017): Obesity Update 2017, OECD Publishing, Paris, 16 p. http://www.oecd.org/health/health-systems/Obesity-Update-2017.pdf , (Letöltve: 2019.11.20.)
  23. Mahdiabad IJ, Gaeini, AA, Kazemi, T, et al: (2013) The effect of aerobic continuous and interval training on left ventricular structure and function in male non-athletes. Biology of Sport. 2013; 30(3):207-211. doi: 10.5604/20831862.1059302
  24. Pavlik, G. (2015): A rendszeres fizikai aktivitás szerepe betegségek megelőzésében, az egészség megőrzésében. Egészségtudomány, LIX. évf., 2. szám, pp. 11-26.
  25. Pfau, C., (2017): A szabadidősport szervezési sajátosságai a felsőoktatásban. Doktori értekezés, Debrecen: Debreceni Egyetem,
  26. Pfau, C., Domonkos, S. (2016): Szabadidősport a felsőoktatásban= Leisure sport activities in universities. Taylor, 8(2), 111-117.
  27. Pfau, C., Bács, Z., Fenyves, V., Bába, É. B. (2018): Szabadidősport szolgáltatások értékelési lehetőségei–Felsőoktatási környezetbe adaptálva. International Journal of Engineering and Management Sciences, 3(4), 150-164.
  28. Pfau, C.; Pető K.; Bácsné B. É. (2019): A fizikai aktivitás, mint egészségbefektetés. Egészségfejlesztés Evf. 60., Szám 1 (2019), 31-44.
  29. Pluhár, Zs., Keresztes, N. Pikó, B. (2003): "Ép testben ép lélek". Középiskolások értékrendje fizikai aktivitásuk tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle. 2003/2. 29-33. pp.
  30. Pomohaci, M., Sopa, I. S. (2018): Leisure Sport Activities and their Importance in Living a Healthy Physical and Psycho-social Lifestyle. Scientific Bulletin, 23(1), 36-42.
  31. Rétsági, E. H., Ekler J., Nádori, L., Woth, P., Gáspár, M., Gáldi, G. Szegnerné D. H. (2011): Sportelméleti ismeretek. Budapest: Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.
  32. Sipos, K. (2006): Mi az egészség? In: Sipos K.(ed.) Egészségpszichológia szöveggyűjtemény. Főv. XVII. ker. Önk. Eü. Szolg. Egészségnevelés, Budapest, pp. 192–198.
  33. Szabó, Á. (2006): Egyetemisták szabadidősport-(szolgáltatás) fogyasztása. In: Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Műhelytanulmányok. 76.sz. Műhelytanulmány, Budapest.
  34. Szabó, Á. (2010): Mi történt 2004 és 2010 között a budapesti egyetemisták szabadidősportfogyasztásában. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet, 154.
  35. Szabó, Á. (2013): Szabadidősport-piacok Magyarországon (Leisure sport markets in Hungary). Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 44(4), 18-28.
  36. Szabó, M. (2004). Motiváció In: Kollár N. K. – Szabó É. (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, pp. 169-191.
  37. Szakály, Zs., Liszkai, Zs., Lengvári, B., Jankov, I., Bognár, J., Fügedi, B. (2016): Physique, Body Composition and Aerobic Performance of Male Teacher Education Students. Studia Universitatis Babes-Bolyai Educatio Artis Gymnasticae 61:(2, June) pp. 59-71.
  38. Szerdahelyi, Z. (2019): Fizikai aktivitást befolyásoló tényezők elemzése a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karának hallgatói körében. Köztes-Európa, 11(2), 117-130.
  39. World Health Organization (1948): Preamble to the constitution of the world health organization as adopted by the international health conference. New York, 19-22 June, 1946; signed on 22 July 1946 by the representatives of 61 States (Official Records of the World Health Organization, no. 2, p. 100) and entered into force on 7 April 1948.
  40. World Health Organization (WHO) (2010). World Health Statistics 2010. 177 p. Zerengok, D., Guzel, P., Ozbey, S. (2018). The impact of leisure participation on social adaptation of international students. Journal of Education and Training Studies, 6(2), 1
Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei
Adatbázis logók
DOAJ ProQuest MTMT SHERPA EIRHPLUS EBSCO CROSSREF