Az aprófalvak fejlődési jellemzői Magyarországon az ezredforduló után
https://doi.org/10.30716/RSZ/22/1/4
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
A kutatás során a hazai aprófalvak néhány jellemző vonását ismertetem. A szakirodalmi áttekintés alapján már hazánkban is mintegy fél évszázada vizsgálat tárgya a különböző lakosságszámú települések összehasonlító elemzése. Az 1970-es évektől kezdve születtek jogszabályok a területi különbségek mérséklésére. Az állami szándék ellenére azonban tovább növekedtek az egyes térségek és településcsoportok közötti differenciák. Ez megmutatkozik abban is, hogy a jelenleg hatályos fejlesztéspolitikai jogszabály – a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet – alapján is a kistelepülések az átlagnál nagyobb eséllyel találhatók hátrányos helyzetű járásokban. Vizsgálatom célja, hogy statisztikai adatok elemzésével, valamint egy saját kérdőíves felmérés eredményének ismertetésével – néhány aspektusból – felvázoljam a félezer fő alatti lakosságszámú községek helyzetét. E községek adják a hazai településállomány több mint harmadát, miközben népességük viszont csak az országos 2,9%-a. Az elemzés során elsősorban a demográfiai folyamatokra, valamint a kommunális infrastruktúra kiépítettségére helyezem a hangsúlyt. Ezen fejlesztések (szennyvízhálózat, vezetékes gázellátás) jelentősen javíthatták a kistelepüléseken lakók életminőségét. Mindezen beruházások ellenére, a munkahelyek hiánya miatt jelentős az elvándorlás, aminek következtében a helyi társadalom elöregedése tovább folytatódik. A települések régiós beágyazottságának jelentőségét mutatja, hogy míg Veszprém, Vas és Zala kistelepüléseinek helyzete viszonylag kedvezőnek mondható, Baranya, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén aprófalvai szinte minden mutató vonatkozásában hátrányos helyzetűnek tekinthetők.
Hivatkozások
- Bakos N. – Hidas Zs. – Kezán A. (2011): Területi különbségek Magyarországon – A főbb társadalmi és gazdasági folyamatok az ezredforduló után. Területi statisztika. 14. (51.) évf. 4. sz. pp. 335-357
- Czakó K. et al. (2013) A mérethatékonyság vizsgálata a helyi kommunális szolgáltatásoknál. Területi Statisztika, 53. évf. 6. sz. pp. 551-562
- Farkas J. Zs. – Kovács A. D. (2018): Kritikai észrevételek a magyar vidékfejlesztésről a vidékföldrajz szempontjából. Területi Statisztika, 58. évf. 1. sz. pp. 57-83
- Kovács Z. (2015): Népesség - és településföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 239 p.
- Kőszegfalvi Gy. (2014): A magyarországi községhálózat a 2011-es népszámlálás adatainak tükrében. Területi Statisztika, 54. évf. 3. sz. pp. 271-288
- Kőszegfalvi Gy. – Tóth J, (2002) Általános településföldrajz. In (Tóth József szerk.) Általános társadalomföldrajz I., Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 423-484 pp.
- KSH (1977): Országos és megyei összefoglaló adatok – településhálózat II. kötet. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 310 p. ISBN 963 340 147 X
- KSH (1980): Országos és megyei összefoglaló adatok 1970-1978 – településhálózat IV. kötet. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 327 p. ISBN 963 340 278 6 KSH (1981): A területfejlesztés eredményei az V. ötéves terv időszakában. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 55. p.
- KSH (2000): Törpefalvak a településrendszerben. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 92. p. ISBN 963 215 347 2
- Pirisi G. (2009): Város vagy nem város? Dilemmák a formális és a funkcionális városfogalom kettőssége kapcsán.
- Területi statisztika. 12. (49.) évf. 2. sz. pp. 129-136
- /2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról, 2021. 05. 05. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400290.kor
- Térport, A települések osztályozási szempontjai, Lechner Nonprofit Kft., 2021, 2021. 05. 05. http://www.terport.hu/telepulesek/telepulestipusok
- Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási adatbázis, Településstatisztikai Adatbázisrendszer (TSTAR), 2021, 2021. 02. 05. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp
