A Debreceni Népi Kézműves Fesztivál alkotóinak kérdőíves helyzetelemzése 2021-ben
https://doi.org/10.30716/RSZ/22/1/6
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
A Debreceni Népi Kézműves Fesztivál hűen őrzi a város kulturális és gazdasági hagyományait. Turisztikai rendezvényként lehetőséget teremt a népi kézműves szakmák, a tárgyalkotók és portékáik megismerésére. Hagyományos vásári jellegét az utcai kitelepülés és a termékek megvásárolhatósága adja. A vásározás hozzátartozik Debrecen történetéhez, a város az 1400-as évektől rendelkezik vásártartási joggal. A kézműves és vásározó múltat őrzik az utcanevek, például Külsővásártér, Mester utca, Csapó utca, utóbbi a 11. Kézműves Fesztivál helyszíne. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy mennyiben debreceni a Debreceni Népi Kézműves Fesztivál, valamint célja a még működő helyi kismesterségek összetételének (szakma, kor, tapasztalat), üzleti erősségeinek és gyengeségeinek, továbbá internetes jelenlétének feltérképezése. 15 tárgyalkotó szakma (bőrműves, mézeskalácsos stb.) 23 képviselőjével készült önkitöltő kérdőívvel ez a reprezentatív kvantitatív felmérés 2021 szeptemberében. A népi kézművesek hozzátartoznak a debreceniséghez, a helyi kultúra részei, fennmaradásuk a város érdeke is, ezért felmérésre kerültek a vállalkozások formái, értékesítési lehetőségeik, pénzügyi hátterük, stb. A tanulmányban a Bevezetés a fesztivált mutatja be, az Anyag és módszer, az Eredmények és a Következtetések fejezetek a kérdőíves felmérés körülményeit és eredményeit ismertetik. A kutatás konklúziói: a Kézműves Fesztivál kulturális, társadalmi hatása jelentős, különösen a népművészeti örökség népszerűsítése, a közösségszervezés, valamint a fogyasztói szokásokra gyakorolt hatása, ízlésformálás révén. Sokféle népi kézműves szakmát találunk még Debrecenben, de bizonyos mesterségeknél a tárgyalkotók elöregedése tapasztalható. Ezen egyszemélyes vállalkozások tradicionálisan még mindig vásárokon értékesítenek, legfőbb erősségük a szaktudás, viszont marketing, reklámozás területén a leggyengébbek, közel egyharmaduknak az internetes jelenlétét az Egyesület biztosítja a saját honlapján.
Hivatkozások
- Bárczi G., Országh L. (szerk.) (1959-1962): A magyar nyelv értelmező szótára 1–7. Akadémiai Kiadó, Budapest
- Botos Sz., Péntek Á. (2018): A webáruházak hasznossága a vidékfejlesztés során. Műszaki és Menedzsment Tudományi Közlemények, 3, pp. 242 –251. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2018.4.21.
- Bukovinszky L. (2003): A pásztorok háziipara és népművészete. Gyepgazdálkodási Közlemények, 1,pp. 60–62.
- Fleischer T. (1986): Infrastruktúra-fejlesztési csapdák. Közgazdasági Szemle, 2, pp.150–161.
- Hajdu G. (2018): A kvantitatív és a kvalitatív társadalomtudományi kutatás módszerei-dióhéjban. Forum Sententiarum Curiae, 2,pp. 1–5.
- Hubert E., Csapóné Riskó T. (2019): A debreceni mézeskalácsosság helye és szerepe a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnél. Régiókutatás Szemle, 1, 82–95. https://doi.org/10.30716/RSZ/2019/1/8
- Hunyadi Zs., Inkei P., Szabó J.Z., (2006): Fesztivál-világ. NKA-kutatások 3. Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Budapest
- Jászberényi M., Zátori A., Ásványi K. (2017): Fesztiválturizmus. Akadémiai Kiadó, Budapest
- Jones K., Assche K., Parkins J. (2021): Remaining craft for community development. Local Environment, 26,pp. 908–920. https://doi.org/10.1080/13549839.2021.1939289
- Kresz M. (1991): Magyar Néprajz III. Kézművesség. Akadémiai Kiadó, Budapest Kundi V. (2012): Fesztiválok gazdasági határmérésére alkalmazott nemzetközi és hazai modellek bemutatása. Tér és Társadalom, 26, pp. 93– 109. https://doi.org/10.17649/TET.26.4.2080
- Mártonffy A. (2000): Az e-kereskedelem jelene és jövője. Európa rákapcsol. Marketing & Menedzsment, 1, pp. 11. Ortutay Gy. (főszerk.) (1982): Magyar Néprajzi Lexikon 5. Akadémiai Kiadó, Budapest Bársony István (1984): A város kereskedelme 1693-ig. In. Debrecen története 1693-ig. Szerk. Szendrey István. pp. 361–362 .
- Weisz B. (2011): Debrecen „árumegállító joga” a középkorban. In: Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Alföldi Nyomda, Debrecen. pp. 131-148.
- Debreceni Polgármesteri Hivatal:https://www.debrecen.hu/hu/turista/esemenyek/filter/dateanytime/tag-5, (Letöltés: 2021. szeptember 20.) Hagyományok Háza: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/minosito-tevekenysegunk, (Letöltés: 2021. szeptember 28.)
- DHBMNE: http://dhbmne.hu/bemutatkozunk/ (Letöltés: 2022. február 24.)
- Magyar Művészeti Akadémia: https://www.mma.hu/az-akademia/-/event/10180/a-magyar-muveszetiakademia-titkarsaga-tajekoztatasa-a-muveszjaradek-igenybevetelenek-felteteleirol-megallapitasaroles-folyositasarol (Letöltés: 2022. március 1.)
