Keresés
Keresési eredmények
-
Az egészségturizmus fejlesztési trendjei és lehetséges alternatívái a területiegyenlőtlenségek csökkentésére
47-60Megtekintések száma:296Az egészségturizmus az elmúlt években a turisztikai ágazat egyik meghatározó szegmensévé vált, jelentős gazdasági és társadalmi hatásokkal bír. Fontos szerepet játszik a prevencióban, az egészséges életmód kialakításában, valamint a gyógyászati szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításában. Ugyanakkor az egészségturisztikai ellátások területi koncentrációja komoly kihívást jelent: a periférián élő lakosság gyakran nem tud élni ezekkel a lehetőségekkel, ami hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek mélyüléséhez. A tanulmány célja az egészségturisztikai szolgáltatásokhoz – különösen a gyógyfürdőkhöz – való hozzáférés vidéki térségekben tapasztalható egyenlőtlenségeinek feltárása. 2025 júniusában 109 fő bevonásával, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyére fókuszáló, önkitöltős kérdőíves adatfelvételt végeztünk. A vizsgálat pilot jellegű, a minta nem reprezentatív, amely korlátozza ugyan az általánosíthatóságot, de fontos irányt mutat a jövőbeli, nagyobb elemszámú kutatások számára. Az adatokat kereszttábla-elemzéssel, khi-négyzet és Fisher-próbákkal értékeltük. Munkánkkal szeretnénk alternatív javaslatokat, lehetőségeket feltárni, és ezzel hozzájárulni a társadalmi és területi esélykülönbségek mérsékléséhez.
-
Az aprófalvak fejlődési jellemzői Magyarországon az ezredforduló után
48-57Megtekintések száma:316A kutatás során a hazai aprófalvak néhány jellemző vonását ismertetem. A szakirodalmi áttekintés alapján már hazánkban is mintegy fél évszázada vizsgálat tárgya a különböző lakosságszámú települések összehasonlító elemzése. Az 1970-es évektől kezdve születtek jogszabályok a területi különbségek mérséklésére. Az állami szándék ellenére azonban tovább növekedtek az egyes térségek és településcsoportok közötti differenciák. Ez megmutatkozik abban is, hogy a jelenleg hatályos fejlesztéspolitikai jogszabály – a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet – alapján is a kistelepülések az átlagnál nagyobb eséllyel találhatók hátrányos helyzetű járásokban. Vizsgálatom célja, hogy statisztikai adatok elemzésével, valamint egy saját kérdőíves felmérés eredményének ismertetésével – néhány aspektusból – felvázoljam a félezer fő alatti lakosságszámú községek helyzetét. E községek adják a hazai településállomány több mint harmadát, miközben népességük viszont csak az országos 2,9%-a. Az elemzés során elsősorban a demográfiai folyamatokra, valamint a kommunális infrastruktúra kiépítettségére helyezem a hangsúlyt. Ezen fejlesztések (szennyvízhálózat, vezetékes gázellátás) jelentősen javíthatták a kistelepüléseken lakók életminőségét. Mindezen beruházások ellenére, a munkahelyek hiánya miatt jelentős az elvándorlás, aminek következtében a helyi társadalom elöregedése tovább folytatódik. A települések régiós beágyazottságának jelentőségét mutatja, hogy míg Veszprém, Vas és Zala kistelepüléseinek helyzete viszonylag kedvezőnek mondható, Baranya, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén aprófalvai szinte minden mutató vonatkozásában hátrányos helyzetűnek tekinthetők.
-
A Debreceni Egyetem gazdaságtudományi alapképzésén tanuló hallgatók etikai attitűdjei a munkahelyi viselkedés tekintetében
1-14Megtekintések száma:25A tanulmány célja, hogy feltárja a Debreceni Egyetem gazdaságtudományi alapképzésén tanuló hallgatók etikai attitűdjeit a munkahelyi viselkedés tekintetében, egy kelet-magyarországi felsőoktatási közeg intézményi kontextusában. A kutatás szekunder és primer adatgyűjtésre épült; utóbbi keretében egy 174 főt számláló online kérdőíves mintán végeztünk kvantitatív vizsgálatot. A kérdőív a szocio-demográfiai háttér, az etikai és etikátlan cselekedetek megítélése, valamint az etikus viselkedést és munkahelyi környezetet befolyásoló tényezők azonosítását célozta. Az SPSS programmal végzett statisztikai elemzések során leíró statisztikák mellett független mintás t-próbát és kereszttábla-elemzést is alkalmaztunk. Az eredmények szignifikáns nemi különbségekre világítottak rá az etikai attitűdökben, különösen az etikátlan cselekedetek megítélésében. A válaszadók szerint a tisztelet, a lelkiismeret és a neveltetés az etikus viselkedés legfontosabb motivátorai, míg a leggyakrabban említett etikátlan munkahelyi viselkedés a lopás, a tiszteletlenség és a hazugság volt. A válaszok alapján az etikus környezet legfőbb eleme a kölcsönös tisztelet, míg az etikátlan közeg leginkább a megbecsülés és őszinteség hiányával jellemezhető. A kutatás hozzájárul a fiatal felnőttek etikai érzékenységének mélyebb megértéséhez a Debreceni Egyetem hallgatói populációján keresztül, és megalapozza olyan további vizsgálatok szükségességét, amelyek a regionális sajátosságokat részletesebb háttérváltozók – például lakóhely vagy ország szerinti bontás – bevonásával elemzik, lehetőséget teremtve a régión belüli (pl. Debrecen–vidék, magyar–külföldi) összehasonlításokra.
-
Regionális eltérések a KKV szektorban az Ipar 4.0 pályázatok megoszlásában
79-87Megtekintések száma:274Az Európai Bizottság 2014 óta méri a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét a DESI mutatóval. A 2020-as DESI jelentés rámutat arra, hogy a Covid-19 járvány hatására még fontosabbak lettek a digitális eszközök az országok gazdasága számára. Hazánk a 28 Európai Uniós tagállam közül a 21. helyen szerepel a digitális gazdaságot és társadalmi fejlettséget mérő mutatón. A magyar vállalatok versenyképességének javulása a nemzetközi piacon nagymértékben függ a digitalizációjuk mértékétől. A kutatás célja egy áttekintést nyújtani a hazai vállalatok emelt szintű digitalizációs rendszerek bevezetését elősegítő pénzügyi eszközökről és forrásokról a mögöttünk álló Európai Uniós költségvetési időszakból. Az emelt szintű digitalizációval összefüggésbe hozhatóan két pályázati felhívás volt elérhető a 2014-2020-as pályázati ciklusban Magyarországon: GINOP 1.2.8-17 és a GINOP 3.2.6-8.2.4-17. A pályázatok közötti regionális összehasonlító elemzés nem volt megvalósítható, mert a támogatási intenzitás az elszámolható költségekre eltérő a két pályázat esetében, ezért a pályázati felhívások értékelése különállóan történt meg. Az elemzés során megállapításra került, hogy az alacsony pályázati hajlandóság okai között feltételezhetően megjelenik a hiányzó gazdasági és társadalmi potenciál a vidéki térségekben, ezek között kiemelve a beruházásra fordítandó saját forrás és a megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiánya.
