Keresés

Keresési eredmények

• Demográfiai folyamatok és azok hatásainak értékelése Szabolcs-Szatmár Bereg megyében az elmúlt két évtizedben

  35-45

  Kósáné Bilanics Ágnes

  Makszim Györgyné Nagy Tímea

  Megtekintések száma:

  265

  Kutatásunk a demográfiai folyamatok és azok hatásainak néhány sajátos aspektusára szeretné felhívni a figyelmet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A demográfiai folyamatok közül kiemeltük a népesség korcsoportok szerinti vizsgálatát, a belföldi vándorlást és a termékenységi ráta változását. A demográfiai folyamatok hatás-mechanizmusai közül részletesen foglalkoztunk az iskolázottság helyzetének értékelésével. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt húsz évben bekövetkező minőségi változások elemzése mellett fontosnak tartottuk az iskolázottság foglalkoztatási, munkaerőpiaci kapcsolódásainak, valamint az iskolázottság és az urbanizáltság összefüggéseinek a vizsgálatát. Megállapítottuk, hogy a hagyományos demográfia tárgyát képező jelenségek közül Szabolcs-SzatmárBereg megyében a legnagyobb változás a belföldi vándorlásban következett be 2001 óta. Az elmúlt húsz évben csaknem négyszeresére emelkedett a vándorlási veszteség, ami a hazai megyék között a legmagasabb. Emellett jelentős változás következett be a népesség korcsoportok szerinti arányaiban. 2001 óta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 0-14 éves korosztály népességen belüli aránya másfélszer gyorsabban csökkent, mint ahogyan a legidősebb korosztály aránya növekedett. Ezek a kedvezőtlen folyamatok jelentős negatív hatást gyakorolnak a vizsgált térség – egyébként sem kedvező – iskolázottsági folyamataira.

• Külföldi munkavállalók megjelenése a magyarországi munkaerőpiacon

  28-46

  Csástyu Lilla

  Megtekintések száma:

  135

  Tanulmányom célja, hogy elemezze a külföldi munkavállalók magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatását. A nemzetközi szakirodalom alapján a migráció gazdasági hatása komplex: hosszú távon általában kedvező, de rövidtávon egyes csoportokat, különösen az alacsony képzettségűeket, hátrányosan érintheti. Magyarország esetében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Eurostat és az OECD adataira támaszkodva régiós és vármegyei szinten vizsgálom a jelenséget. Különös figyelmet fordítottam az Észak-Alföld régióra, ahol a kvalitatív munkaerőhiány jellemző. Az eredmények alapján a migráció munkaerőpiaci hatása Magyarországon differenciált, területi és képzettségi alapon különbözőképpen érvényesül.