Keresés

Keresési eredmények

• A közszolgálati fegyelmi felelősség kezdetei a polgári kori Magyarországon

  59-66

  Sallai Balázs

  Megtekintések száma:

  46

  A jelen írás témája a közszolgálati fegyelmi felelősség magyar szabályozása a dualizmusban, ezen belül is leginkább az, hogy e jogintézmény dogmatikai elemei hogyan alakultak, fejlődtek és bővültek ki a XIX. században. Ennek a folyamatnak a megismerése azért is bír kiemelt jelentőséggel, mert a ma is ismert fegyelmi eljárás - és főként annak sok garanciális jelentőségű mozzanata – ekkor bontakozott ki, ám nem éppen mentesen a szakmai vitáktól. A kutatás Debrecen város közigazgatási területére fókuszál, s levéltári anyagok feldolgozása mentén a fegyelmi jog érvényesülését és alkalmazását vizsgálja kiemelten, illetve az 1886. évi XXIII. törvénycikk szerint eljárást ismerteti egy konkrét eseten keresztül. A már ismertetetteken túlmenően röviden a közszolgálati jogviszony „kezdetleges” meghatározásai, jogelméleti megközelítései is bemutatásra kerülnek egyfajta elhelyezést segítő kontextusát képezve a közszolgálati felelősség rendszerének, s azon belül pedig a közszolgálati fegyelmi felelősségnek.

• Orbán Ferenc építész-tanár bírósági épületei Debrecenben és környékén

  30-39

  Megyeri-Pálffi Zoltán

  Megtekintések száma:

  46

  A bírói hatalomról szóló 1869. évi IV., majd az 1871. évi, az elsőfolyamodású bíróságokat létrehozó szervezeti törvények nyomán létrejött a modern bírósági szervezetrendszer Magyarországon. A bíróságok működéséhez a személyi feltételeken túl a dologi háttérnek is rendelkezésre kellett állni. Ez utóbbi elsősorban a bíróságok elhelyezését jelentette, azaz azokat az épületeket, amelyekben megkezdhették munkájukat. Ennek a bírósági épületállománynak a megteremtése hosszú évtizedekbe tellett. A törvényszékek építési periódusát követően (kb. 1880– 1910) az állam a járásbíróságok méltó elhelyezésére koncentrált. Az 1910-es évektől látni azt, hogy új járásbírósági épületeket emeltek az országban. Ez folyamat a két világháború közötti időszakban is folytatódott. E feladatkörben is szakértő építészekkel találkozhatunk. Egyike volt ezeknek – a nagyközönség által talán kevésbé ismert – Orbán Ferenc építész-tanár, aki számos járásbírósági épület tervezését jegyezte az 1920-as években. Szűkebb régiónkban: Debrecenben, Berettyóújfaluban, Hajdúböszörményben és Hajdúszoboszlón találkozhatunk épületével. E rövid interdiszciplináris jellegű tanulmány ezekre, illetve az építész munkásságára tér ki.

• A Debreceni Császári Királyi Megyei Törvényszék büntetőjogi gyakorlata (1853-1861)

  60-69

  Szabó Zsanett

  Megtekintések száma:

  37

  Az alábbi tanulmány keretében a neoabszolutizmus idejében működő Debreceni Császári Királyi Megyei Törvényszék büntetőjogi gyakorlatát kívánom bemutatni. Ebben az időszakban hazánkban az osztrák büntetőtörvénykönyv volt hatályban, így kutatásom elsődleges szempontja, hogy a törvénykönyv rendelkezései hogyan érvényesültek a gyakorlatban. Másrészt olyan kérdésekre igyekszem választ adni, hogy mely bűncselekmények fordultak elő a leggyakrabban, melyek voltak a leggyakoribb elkövetési módok, mi jellemezte az elkövetői képet, és végül, hogy milyen mértékű büntetések kerültek kiszabásra a megjelölt időszakban.