Évf. 3 szám 2 (2018)

Cikkek

Orbán Ferenc építész-tanár bírósági épületei Debrecenben és környékén

Megjelent:

2023-08-24

https://doi.org/10.30716/RSZ/2018/2/4

Szerző

Megyeri-Pálffi Zoltán

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Megtekintés

Pdf

Kulcsszavak

bíróságtörténet jogtörténet építésztörténet Orbán Ferenc Debrecen

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk

Kiválasztott formátum: APA

Megyeri-Pálffi, Z. (2023). Orbán Ferenc építész-tanár bírósági épületei Debrecenben és környékén. Régiókutatás Szemle, 3(2), 30-39. https://doi.org/10.30716/RSZ/2018/2/4

Hivatkozási formátumok

Hivatkozások
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Letölthető hivatkozások
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

A bírói hatalomról szóló 1869. évi IV., majd az 1871. évi, az elsőfolyamodású bíróságokat létrehozó szervezeti törvények nyomán létrejött a modern bírósági szervezetrendszer Magyarországon. A bíróságok működéséhez a személyi feltételeken túl a dologi háttérnek is rendelkezésre kellett állni. Ez utóbbi elsősorban a bíróságok elhelyezését jelentette, azaz azokat az épületeket, amelyekben megkezdhették munkájukat. Ennek a bírósági épületállománynak a megteremtése hosszú évtizedekbe tellett. A törvényszékek építési periódusát követően (kb. 1880– 1910) az állam a járásbíróságok méltó elhelyezésére koncentrált. Az 1910-es évektől látni azt, hogy új járásbírósági épületeket emeltek az országban. Ez folyamat a két világháború közötti időszakban is folytatódott. E feladatkörben is szakértő építészekkel találkozhatunk. Egyike volt ezeknek – a nagyközönség által talán kevésbé ismert – Orbán Ferenc építész-tanár, aki számos járásbírósági épület tervezését jegyezte az 1920-as években. Szűkebb régiónkban: Debrecenben, Berettyóújfaluban, Hajdúböszörményben és Hajdúszoboszlón találkozhatunk épületével. E rövid interdiszciplináris jellegű tanulmány ezekre, illetve az építész munkásságára tér ki.

Hivatkozások

1. Antal Tamás: A debreceni királyi ítélőtábla felállításának és Puky Gyula elnökségének története. HajdúBihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX. Debrecen, 2002–2003. 215–230.
2. Balogh Judit: A Debreceni Ítélőtábla rövid története. 10 éves a Debreceni Ítélőtábla. Szerk.: Szilágyiné dr. Karsai Andrea. Debrecen, 2015. 14–26.
3. Bódiné Beliznai Kinga: 120 éves az Igazságügyi Palota. Bp., 2016.
4. Bónis György–Degré Alajos–Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog története. Zalaegerszeg, 1996.
5. Éber László (Szerk.): Művészeti Lexikon 2. L–Z. Bp., 1935. Kengyel Miklós: Perkultúra. A bíróságok világa. A világ bíróságai. Bp. – Pécs, 2011.
6. Kovács Ilona: Igazságszolgáltatás bombatűzben. Jogszolgáltatás Debrecenben. Szerk.: Megyeri-Pálffi Zoltán. Debrecen, 2015. 59–72.
7. Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási rendszer kialakulása 1867–1875. Bp., 1982.
8. Megyeri-Pálffi Zoltán: Vármegyeházák a történeti Magyarországon az 1870-es közigazgatási reform után. Tanulmánykötet a 6. BáthoryBrassai nemzetközi konferencia előadásaiból: 12. kötet. Szerk.:
9. Rajnai Zoltán–Fregan Beatrix–Marosné Kuna Zsuzsanna–Ozsváth Judit. Bp., 2015a, 446–461.
10. Megyeri-Pálffi Zoltán: Igazságügyi építkezések Debrecenben. Jogszolgáltatás Debrecenben. Szerk.: Megyeri-Pálffi Zoltán. Debrecen, 2015b. 43–57.
11. Megyeri-Pálffi Zoltán: Az igazságügyi szervezet a fizikai valóságban: a Kúria épülete. Jogtörténeti Szemle. 2017a. 1–2. sz. 87–96.
12. Megyeri-Pálffi Zoltán: „Following a Model” as an Element of the Hungarian Legal Culture with Special Regard To Gyula Wágner’s Judicial Architecture. Law and the Arts. Elective Affinities and Relationships of Tension. Eds.: Gephart,Werner–Leko, Jure. Frankfurt am Main, 2017b. 363–392.
13. Megyeri-Pálffi Zoltán: A Berettyóújfalui Járásbíróság épületének története. A jogszolgáltatás története Berettyóújfaluban. Szerk.: Megyeri-Pálffi Zoltán. Debrecen, 2017c. 57–66.
14. Nyakas Miklós: A hajdúkerületi székház rövid építéstörténete. Hajdúsági Múzeum Évkönyve VI. Hajdúböszörmény, 1987. 111–139.
15. Papp József: Törvénykezési helyszínek Debrecenben a 20. századig. Jogszolgáltatás Debrecenben. Szerk.: Megyeri-Pálffi Zoltán. Debrecen, 2015. 29–39.
16. Pusztai László: A bírósági épület. Bírósági épületek Magyarországon. Kállay István–Pusztai László– Stipta István. Bp., 1993. 33–51.
17. Sándor Mária–Török Péter: Adatok Berettyóújfalu két világháború közötti infrastrukturális fejlődéséhez. Bihar vármegye a múló időben. Szerk.: Varjasi Imre. Debrecen, 2001. 53–74.
18. Statisztikai Évkönyv: A m. kir. Kormány 1919–1922. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bp., 1926.
19. Statisztikai Évkönyv: A m. kir. Kormány 1923–1925. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bp., 1928.
20. Statisztikai Évkönyv: A m. kir. Kormány 1927. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bp., 1929.
21. Stipta István: A magyar bírósági rendszer története. Debrecen, 1998. Szentmiklóssy Géza (Szerk.): A magyar feltámadás lexikona. Bp., 1930.
22. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 9. kötet. Bp., 1903.