Keresés

Keresési eredmények

• „Csak az aljas köznép előtt kedves” italtól a Hungarikumig, avagy a pálinka becsülete

  29-40

  Harcsa Imre Milán

  Megtekintések száma:

  95

  A tanulmány a pálinka nemzeti kinccsé válásának az útját kívánja bemutatni. Kitér a lepárlás hagyományaira, bemutatva a több évszázadra visszatekintő, nem mindig dicső múltját az italnak. A rendszerváltást követő fejlődés eredményeként, illetve azzal párhuzamosan alakult ki a pálinkafogyasztás mai kultúrája. Míg korábban csupán a parasztok reggeli italaként tekintettek rá, napjainkban, a pálinkatörvénynek, illetve számos egyéb tényezőnek köszönhetően prémium termék színvonalra emelkedett. 2014-től kezdődően minden évben kiválósági program keretében „Országkóstolón” értékelik a legkiválóbb párlatokat. A lepárlás kezdeteit illetően a vélemények jelentősen megoszlanak, azonban a tömény italok készítésének kapcsán megközelítőleg ezer éves tradícióról beszélhetünk. Érdekes végig kísérni, hogy – míg a 19. században elítélték az alkoholfogyasztókat, a pálinkát pedig „csak az aljas köznép előtt kedves” italnak titulálták – hogyan tett szert elismerésre és emelkedett hungarikum rangra.

• A pálinka helyzete Magyarországon. Problémák és lehetőségek

  75-87

  Harcsa Imre Milán

  Megtekintések száma:

  212

  A lepárlásnak Magyarországon több évszázados hagyományai vannak. Rövid nemzetközi kitekintés keretében a környező országok magán-szeszfőzési gyakorlata is bemutatásra kerül. A pálinka hungarikum termék, kizárólag kereskedelmi főzdében készülhet. Hazánkban lehetőség van bérfőzésre, illetve magánfőzésre is, az így készült termék azonban csak a párlat megnevezést viselheti és nem kerülhet forgalomba. Az elmúlt tíz évben igen gyakran változott a pálinka előállítására vonatkozó jogszabályi környezet, ami eltérő módon befolyásolta a szektor szereplőit. Bemutatásra kerülnek az egyes főzési formák statisztikai adatai, kiemelt figyelmet fordítva az adómentességi időszakra. A bérfőzés ismert adatait felhasználva megállapítást nyert, hogy 52,1 milliárd forintos hiány keletkezett a jövedéki adó eltörléséből. A 0%-os jövedéki adó a bérfőzés fellendülését eredményezte, neutrálisan, részben negatívan hatott a kereskedelmi főzésre. A magánfőzők száma rendkívüli növekedésnek indult, az adó visszaállítását követően pedig mintegy 50-70 ezer fő „tűnt el” a bérfőzetők soraiból. Szekunder forrásokra támaszkodva összegyűjtöttem az ágazatot érintő problémákat, melyek megoldásra várnak. Továbbá felvázolom azokat a lehetőségeket, melyek ugyan rendelkezésre állnak, de azokat nem használják ki eléggé.