Keresés

Keresési eredmények

• A zsidóság belső forrásai a MNL, Országos Levéltárának forrásanyagában, 1760-1848

  149-160

  Mislovics Erzsébet

  Megtekintések száma:

  77

  A tanulmány az MNL, Országos Levéltárának feudáliskori forrásgyűjteményeiben a zsidóság eredeti, még nem publikált dokumentumainak az összegyűjtésének tapasztalatait, valamint komplex analízisét helyezi a középpontba a 18. század második felétől 1848-ig. Az eredeti belső források felkutatása a kormányszervi iratok áttekintésével vette kezdetét a vizsgált korszakban. A Kancelláriai Levéltár, Acta Generalia (A 39) illetve a Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum Judaeorum (C 55) állagai olyan gyűjtemények, amelyek a közigazgatás felsőfokú és másodfokú szerveinek a középfokú közigazgatási hatóságokkal való kapcsolattartásának dokumentumait őrzik. Amíg a Kancelláriai Levéltár forrásanyaga az általános ügyek, addig a Helytartótanácsi Levéltár, Departamentum Judaeorum állaga a zsidóságra vonatkozó ügyek iratanyagának őrzője. Az előzetes feltételezéseket beigazolva a gyűjtemények bőséges belső forrásanyagot tartalmaznak. A dokumentumok komplex analízisre engednek teret az iratanyag keletkezési idejére, számára, geográfiai megoszlására, valamint tartalmukra vonatkozóan. A források a zsidóság történelmének alaposabb megismerését teszik lehetővé, letelepedésüket, gazdasági, kulturális, vallási életüket és a keresztény társadalommal való kapcsolatrendszerüket illetően. Úgy, hogy azok a korabeli zsidó társadalom tagjainak megfogalmazásában kerülnek a kutatók elé a dokumentumok lapjain. A kutatási tapasztalatok alapján levonható következtetés, hogy a források döntő többsége Pest megyéből származik, azon belül is Pest városhoz köthető. Az újkori Magyar Királyságban élő zsidóság történelmének megismeréséhez célszerű ezeket a belső forrásokat felkutatni más megyék dokumentumanyagában is. Ezért jövőbeli célként fogalmazódhat meg a megyei levéltárak anyagainak átnézése. Ez lehetőséget biztosít annak összevetésére, hogyan egészíti ki az országos levéltár állagaiban megtalálható iratanyagot a megyei levéltári anyagok gyűjteménye. Ugyancsak előrelépést jelenthetne olyan adatbázis kialakítása, amely jelzet, név, hely, tárgymutató, rövid regeszta feltüntetésével összekapcsolná az országos és megyei levéltárakban fellelhető forrásokat. A rendelkezésre álló belső forrásanyag a 17-19. századi zsidóság eddig ismert történelmét árnyalhatja és új ismeretekkel gazdagíthatja.

• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűjteményei a régiókutatók szolgálatában

  18-29

  Kührner Éva

  Megtekintések száma:

  54

  A közgyűjtemény egy gyűjtőfogalom, mely magába foglalja az állami, önkormányzati vagy köztestületi alapítású és működtetésű könyvtárakat, levéltárakat, kép- és hangarchívumokat és muzeális intézményeket. Ezek az intézmények gyűjtik, rendszerezik, feldolgozzák a dokumentumokat és lehetővé teszik használatukat. Jelentős közgyűjtemények vannak egyházi tulajdonban és léteznek értékes magángyűjtemények is, amelyek szerencsés esetben közgyűjteményekbe kerülve szolgálják a tudományos kutatást. Így van ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, ahol számos közgyűjtemény szolgálja a régió történelmét, lakóinak életét, természeti, gazdasági viszonyait kutatókat. Az ismertebbek, mint a megyei könyvtár, a levéltár vagy múzeum mellett létezik számos kevéssé ismert világi és egyházi gyűjtemény is komoly anyaggal. Az írás ezeket a gyűjtemények veszi számba. Egy olyan térség esetében, aminek közigazgatási határait a történelem csúnyán átszabdalta, a kutatás szempontjából különös jelentősége van a határokon átívelő virtuális könyv-, adat- és levéltáraknak. Az írás bemutat országosan épülő teljes szövegű adatbázisok mellett néhány helyi építésű portált is, mint pl. az „olvass-sokat.hu” oldalt, vagy a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport által létrehozott „Byzantinohungarica” portált.

• A Debreceni Népi Kézműves Fesztivál alkotóinak kérdőíves helyzetelemzése 2021-ben

  67-78

  Kardosné Riz Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  64

  A Debreceni Népi Kézműves Fesztivál hűen őrzi a város kulturális és gazdasági hagyományait. Turisztikai rendezvényként lehetőséget teremt a népi kézműves szakmák, a tárgyalkotók és portékáik megismerésére. Hagyományos vásári jellegét az utcai kitelepülés és a termékek megvásárolhatósága adja. A vásározás hozzátartozik Debrecen történetéhez, a város az 1400-as évektől rendelkezik vásártartási joggal. A kézműves és vásározó múltat őrzik az utcanevek, például Külsővásártér, Mester utca, Csapó utca, utóbbi a 11. Kézműves Fesztivál helyszíne. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy mennyiben debreceni a Debreceni Népi Kézműves Fesztivál, valamint célja a még működő helyi kismesterségek összetételének (szakma, kor, tapasztalat), üzleti erősségeinek és gyengeségeinek, továbbá internetes jelenlétének feltérképezése. 15 tárgyalkotó szakma (bőrműves, mézeskalácsos stb.) 23 képviselőjével készült önkitöltő kérdőívvel ez a reprezentatív kvantitatív felmérés 2021 szeptemberében. A népi kézművesek hozzátartoznak a debreceniséghez, a helyi kultúra részei, fennmaradásuk a város érdeke is, ezért felmérésre kerültek a vállalkozások formái, értékesítési lehetőségeik, pénzügyi hátterük, stb. A tanulmányban a Bevezetés a fesztivált mutatja be, az Anyag és módszer, az Eredmények és a Következtetések fejezetek a kérdőíves felmérés körülményeit és eredményeit ismertetik. A kutatás konklúziói: a Kézműves Fesztivál kulturális, társadalmi hatása jelentős, különösen a népművészeti örökség népszerűsítése, a közösségszervezés, valamint a fogyasztói szokásokra gyakorolt hatása, ízlésformálás révén. Sokféle népi kézműves szakmát találunk még Debrecenben, de bizonyos mesterségeknél a tárgyalkotók elöregedése tapasztalható. Ezen egyszemélyes vállalkozások tradicionálisan még mindig vásárokon értékesítenek, legfőbb erősségük a szaktudás, viszont marketing, reklámozás területén a leggyengébbek, közel egyharmaduknak az internetes jelenlétét az Egyesület biztosítja a saját honlapján.