Keresés

Keresési eredmények

• A közszolgálati fegyelmi felelősség kezdetei a polgári kori Magyarországon

  59-66

  Sallai Balázs

  Megtekintések száma:

  46

  A jelen írás témája a közszolgálati fegyelmi felelősség magyar szabályozása a dualizmusban, ezen belül is leginkább az, hogy e jogintézmény dogmatikai elemei hogyan alakultak, fejlődtek és bővültek ki a XIX. században. Ennek a folyamatnak a megismerése azért is bír kiemelt jelentőséggel, mert a ma is ismert fegyelmi eljárás - és főként annak sok garanciális jelentőségű mozzanata – ekkor bontakozott ki, ám nem éppen mentesen a szakmai vitáktól. A kutatás Debrecen város közigazgatási területére fókuszál, s levéltári anyagok feldolgozása mentén a fegyelmi jog érvényesülését és alkalmazását vizsgálja kiemelten, illetve az 1886. évi XXIII. törvénycikk szerint eljárást ismerteti egy konkrét eseten keresztül. A már ismertetetteken túlmenően röviden a közszolgálati jogviszony „kezdetleges” meghatározásai, jogelméleti megközelítései is bemutatásra kerülnek egyfajta elhelyezést segítő kontextusát képezve a közszolgálati felelősség rendszerének, s azon belül pedig a közszolgálati fegyelmi felelősségnek.

• Magánszemélyek levéltári iratajándékozásának tanulságai JNSZ megyében

  18-29

  Csönge Attila

  Megtekintések száma:

  41

  Történelmi ismeretekhez jellemzően írott dokumentumok kutatásával jutnak történészeink. Történelmünk forrásait a levéltárak őrzik. Hazánk legnagyobb közgyűjteménye, egyben legnagyobb levéltára a Magyar Nemzeti Levéltár, mely 2012-ben az Országos Levéltár és a megyei levéltárak összevonásával jött létre. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár sok évtizede gyűjti a megye településeinek közigazgatási iratait. A különböző hivatalokat, bíróságokat, iskolákat és állami vállalatokat törvény kötelezi arra, hogy történelmi szempontból maradandó értékű, vagy jogbiztosító irataikat tizenöt év elteltével leadják a levéltárakba. A magánszemélyeket, egyesületeket és pártokat azonban semmilyen jogszabály nem kötelezi arra, hogy magántulajdonban lévő régi irataikat, fényképeiket átadják a levéltárak valamelyikének. A hivatalos forrásokon túl a magániratok is számos értékes adalékkal szolgálhatnak a történelem részletgazdagabb bemutatásához és megértéséhez. E rövid tanulmány azt mutatja be, hogy JNSZ megyében hogyan változott az elmúlt években a magánirat ajándékozás, milyen okok álltak a változás hátterében, milyen dokumentumokat ajánlottak fel részükre és ezek miért jelentősek a levéltári kutatás szempontjából.