Keresés

Keresési eredmények

• Digitális érettség vizsgálata egy Hajdú-Bihar vármegyei könyvelőiroda ügyfélkörében

  15-26

  Bogdán Mihály

  Popovics Péter

  Megtekintések száma:

  90

  A kis- és középvállalkozások fejlesztése nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos, különösen a digitalizáció területén, mivel jelentős szerepet töltenek be Magyarország gazdaságában. A kutatás fő célkitűzése, hogy felmérje egy Hajdú-Bihar vármegyei könyvelőiroda ügyfélkörében lévő kis- és középvállalkozások digitális érettségét, amelyből hasznos visszajelzést kaphatnak digitális fejlettségükről. Korábban kifejezetten a hajdúsági vállalkozásokra fókuszáló ilyen jellegű tanulmány nem került publikálásra. A felmérés során kérdőíves adatgyűjtést alkalmaztunk, amely a Digiméter kutatássorozat kérdéssorán alapult, ami hat dimenzió mentén értékelte a vállalkozásokat: digitális jelenlét, digitális mindennapok, vállalkozásvezetés, értékesítés és marketing, digitális pénzügyek és az informatikai biztonság. A kapott eredmények alapján kijelenthető, hogy a vizsgálatban részt vevő cégek alacsony digitális érettségi szinten állnak, egyedül a digitális pénzügyek területe mondható fejlettnek.

• A magyar, szlovák és lengyel szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó társas vállalkozások üzemmérete és koncentrációja

  41-50

  Erdős Adél Dorottya

  Szőllősi László

  Megtekintések száma:

  161

  A tanulmány célkitűzése a magyar, szlovák és lengyel szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó társas vállalkozások méretkategóriájának, illetve ebből adódóan a koncentrációjának, valamint ugyanezen gazdaságok tőkeerősségének meghatározása. A kutatómunka során a FAOSTAT, illetve az EMIS adatbázisokat használtuk fel. Előbbi a vizsgált országok szántóföldi növénytermesztésének elemzésére, míg utóbbi a mintában szereplő vállalkozások pénzügyi adatainak feldolgozására szolgált. Az adatbázis szűrését követően a mintában 822 magyar, 226 szlovák, 967 lengyel társas vállalkozás szerepelt. A vizsgált gazdaságok mérlegfőösszeg, illetve árbevétel szerinti koncentrációját összehasonlítva – a lengyelek kivételével – a mérlegfőösszeg szerinti bizonyult nagyobb mértékűnek, ugyanakkor a koncentráció fokában nem történt változás 2018-ról 2020-ra egyik országban sem. Ezzel szemben az üzemméretbeli besorolás során a magyar és a szlovák társas vállalkozásoknál a mikro-, illetve a kis üzemméretű gazdaságok arányában jelentős eltérés volt tapasztalható 2018-ról 2020-ra. A 70 százalék feletti tőkeerősséggel jellemezhető vállalkozások aránya Magyarországon volt a legmagasabb. A legkedvezőtlenebb, 30 százalék alatti tőkeerősségű vállalkozások aránya Szlovákiában (26%) és Lengyelországban (24%) hasonlóan alakult. Ez jelentős külső forrás függésére utal.