Keresés

Keresési eredmények

• Az 1868. évi népiskolai törvény végrehajtása: a népiskolai épületek és a hajdúszoboszlói polgári fiúiskola

  47-59

  Megyeri-Pállfi Zoltán

  Megtekintések száma:

  90

  A népiskolai közoktatás tárgyában született 1868. évi XXXVIII. törvénycikk megalkotásának 150. évfordulója apropóján a törvény végrehajtásának építészeti vetületével, szorosabban a népiskolai épületekkel foglalkozik a tanulmány. A téma tárgyalásakor azonban fontos a törvény egyik megalkotójáról, a hajdúszoboszlói születésű Gönczy Pálról (1817–1892) is szót ejteni. Annál is inkább, mert ő készítette el azt a mintatervkönyvet 1870-ben, amely a korban építendő népiskolai épületekre vonatkozó építészeti-szakmai előírásokat tartalmazta, ugyanis a törvény végrehajtásának fontos eleme volt a szükséges épületállományról való gondoskodás. A tanulmányban e mintatervkönyvön kívül, annak hatásáról, majd az azt váltó későbbi mintatervekről is szó esik, egészen az 1920-as évek Klebelsberg-programjáig. A téma regionális vonatkozásait a Hajdúszoboszlón 1898-ban létrejött állami polgári fiúiskola története adja, a maga 1899-ben megépült épületével.

• Népi hagyományok, mesterségek kutatása – értékmentés a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnél

  9-19

  Hubert Erzsébet

  Csapóné Riskó Tünde

  Megtekintések száma:

  61

  A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület (az Egyesület) küldetése a kortárs népművészet alkotóinak szakmai és érdekképviselete, a népi iparművészet értékeinek kutatása, bemutatása, fejlesztése. Az Egyesület rendszeres programjai között szerepelnek kutatómunkák, terepi és múzeumi anyaggyűjtések, alkotótáborok, évközi szakmai továbbképzések, kiállítások, országos és regionális konferenciák szervezése. Az Egyesület kiemelt rendezvényei közé tartoznak a Nemzetközi Fazekas Fesztivál és a Debreceni Kézműves Fesztivál. Alkotóházak, népi kézműves műhelyek közül alkotói dolgoznak a debreceni Tímárházban, fenntartanak műhelygalériákat (Nádudvar, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Balmazújváros). Az Egyesület kiemelt kutatásai között meg kell említeni:

  • A fazekasság területén közel két évtizede indította el az Egyesület a már kihaló félben levő debreceni kerámia újjáélesztését. Eredményeképpen a megyében és a városban nyolc fazekas foglalkozik a debreceni hagyományok modern feldolgozásával.
  • A textilművességben a cifraszűr, a szűrrátétes öltözetek megújítása, újjáélesztése.
  • A debreceni faművesség hagyományainak feltárása és újra tanítása.

  Tanulmányunk ezen három területen elért kutatómunkánk és annak eredményeinek, valamint jövőbeli kutatási irányok bemutatására fókuszál

• Orbán Ferenc építész-tanár bírósági épületei Debrecenben és környékén

  30-39

  Megyeri-Pálffi Zoltán

  Megtekintések száma:

  49

  A bírói hatalomról szóló 1869. évi IV., majd az 1871. évi, az elsőfolyamodású bíróságokat létrehozó szervezeti törvények nyomán létrejött a modern bírósági szervezetrendszer Magyarországon. A bíróságok működéséhez a személyi feltételeken túl a dologi háttérnek is rendelkezésre kellett állni. Ez utóbbi elsősorban a bíróságok elhelyezését jelentette, azaz azokat az épületeket, amelyekben megkezdhették munkájukat. Ennek a bírósági épületállománynak a megteremtése hosszú évtizedekbe tellett. A törvényszékek építési periódusát követően (kb. 1880– 1910) az állam a járásbíróságok méltó elhelyezésére koncentrált. Az 1910-es évektől látni azt, hogy új járásbírósági épületeket emeltek az országban. Ez folyamat a két világháború közötti időszakban is folytatódott. E feladatkörben is szakértő építészekkel találkozhatunk. Egyike volt ezeknek – a nagyközönség által talán kevésbé ismert – Orbán Ferenc építész-tanár, aki számos járásbírósági épület tervezését jegyezte az 1920-as években. Szűkebb régiónkban: Debrecenben, Berettyóújfaluban, Hajdúböszörményben és Hajdúszoboszlón találkozhatunk épületével. E rövid interdiszciplináris jellegű tanulmány ezekre, illetve az építész munkásságára tér ki.