Keresés

Keresési eredmények

• A közösségi gazdaság az EU-28-ban és népszerűségük Magyarországon és Romániában

  88-103

  Kovács Tünde Zita

  Nábrádi András

  Megtekintések száma:

  58

  A közösségi gazdaság a tercier szektorba történő berobbanását követően, alaposan átrendezte az erőviszonyokat, teljesen új alapokra helyezve át annak elérési módját. A tanulmány célja bemutatni napjaink egyik legnépszerűbb gazdasági mechanizmusát, a közösségi gazdaságnak a nevezéktanát, definícióit. A szolgáltató szektorban a kereskedelmi platformok (platform alapú vállalkozások) megjelenése virtuális piacterek sokaságát hozta létre, ahol fogyasztók és értékesítők közvetlenül egymással lépnek kapcsolatba, érdeklődési körüknek megfelelően. Fókusz alá veszi a magyarországi és a romániai közösségi gazdaság piacát, abból a célból, hogy az olvasó tisztább képet kapjon annak elterjedtségéről és formáiról. A cikk primer és szekunder kutatásokat egyaránt tartalmaz, épít szakirodalmi forrásokra, továbbá az Európai Bizottság nyílt hozzáférésű adatbázisára, melyet SPSS 24 szoftverrel elemeztünk. Vizsgáltuk a közösségi gazdaságot a fogyasztó és a szolgáltató szemszögéből egyaránt, felmértük a fogyasztók és szolgáltatók arányát a két ország és az EU-28 viszonylatában, a tapasztalt előnyöket és hátrányokat, az ily módon kínált szolgáltatások mellőzésének okait és a szolgáltatók sharing economy platformokon való részvételének indíttatásait. Ismereteink szerint a téma ilyen jellegű összevetése ez idáig még nem történt meg.

• Munkakörülmények a Debreceni Konzervgyárban az üzemi lap híradásai alapján

  125-135

  Kovács Tünde

  Megtekintések száma:

  72

  Debrecenben a konzervgyár 1969-ben kezdte meg működését, de csak a következő évben került sor az ünnepélyes átadásra. A gyár Debrecenbe telepítése mellett szóló egyik nyomós érv az volt, hogy a mindenkori tervben meghatározott termelési előirányzat teljesítéséhez szükséges munkaerőt a város teljes egészében biztosítani tudja. Ez nem minden esetben sikerült, még annak ellenére sem, hogy az új nagyüzem létesítésével akarták megoldani a nők, illetve a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő foglalkoztatását. A gyár vezetése különféle intézkedéseket tett a dolgozók megszerzése, illetve megtartása érdekében, ami egyáltalán nem bizonyult könnyű feladatnak, hiszen a munka idényjellege és az egyéb kedvezőtlen körülmény miatt nagy volt a munkaerő áramlás. A konzervipari termékek iránt megnövekedett belföldi kereslet és fokozódó exportigény kényszerítette rá a vállalat vezetését, hogy megkeresse „rejtett tartalékait”. Ennek egyik lehetséges formáját, a „szocialista brigád mozgalmat” szorgalmazta, munkaversenyeket hirdetett meg. A szocialista brigádok többletfeladat vállalásaival is találkozhatunk a brigádnapló bejegyzésekben, melyek bepillantást engednek abba a munkáslétbe, amit elvártak tőlük.