Keresés

Keresési eredmények

• Digitális érettség vizsgálata egy Hajdú-Bihar vármegyei könyvelőiroda ügyfélkörében

  15-26

  Bogdán Mihály

  Popovics Péter

  Megtekintések száma:

  76

  A kis- és középvállalkozások fejlesztése nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos, különösen a digitalizáció területén, mivel jelentős szerepet töltenek be Magyarország gazdaságában. A kutatás fő célkitűzése, hogy felmérje egy Hajdú-Bihar vármegyei könyvelőiroda ügyfélkörében lévő kis- és középvállalkozások digitális érettségét, amelyből hasznos visszajelzést kaphatnak digitális fejlettségükről. Korábban kifejezetten a hajdúsági vállalkozásokra fókuszáló ilyen jellegű tanulmány nem került publikálásra. A felmérés során kérdőíves adatgyűjtést alkalmaztunk, amely a Digiméter kutatássorozat kérdéssorán alapult, ami hat dimenzió mentén értékelte a vállalkozásokat: digitális jelenlét, digitális mindennapok, vállalkozásvezetés, értékesítés és marketing, digitális pénzügyek és az informatikai biztonság. A kapott eredmények alapján kijelenthető, hogy a vizsgálatban részt vevő cégek alacsony digitális érettségi szinten állnak, egyedül a digitális pénzügyek területe mondható fejlettnek.

• A COVID-19 járvány hatása Magyarországon az élet különböző területeire (munka, magánélet, egészségi és mentális állapot)

  25-36

  Viktória Vida

  Péter Popovics

  Megtekintések száma:

  464

  A COVID-19 járvány óriási hatást gyakorolt az egész világra, azon belül a magyar lakosságra is. A kialakult helyzet rengeteg új korlátozással, szigorítással járt, és ennek következményeivel is meg kellett birkózni, amely az életmódunkra is hatással volt. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne felmérni a lakosság körében, hogy ki hogyan reagált erre a kialakult helyzetre, milyen hatások érték, történt-e változás az életében. Az élet különböző területein vizsgáltuk meg a megkérdezettek véleményét, úgy, mint a magánélet, személyes kapcsolatok változása, munkahelyi szokások változásának bemutatása, valamint az egészségi és mentális állapotra gyakorolt hatások, de kíváncsiak voltunk az újonnan kialakult jó és rossz szokásokra egyaránt. A megkérdezés módszere kérdőíves felmérés volt, melyet online juttattunk el a megkérdezettekhez (n=362). A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására kereszttáblás (crosstabs) vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján (nem, az életkor, az iskolai végzettség, a foglalkozás, és a jövedelem). A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.