Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A koronavírus és a renin-angiotenzin rendszer kapcsolata a COVID-19 elleni gyógyszerek fejlesztésének tükrében
    58-67
    Megtekintések száma:
    82

    A koronavírusok családjának 2019-ben, Kínában felbukkant tagja, a SARS-CoV-2 rövid idő alatt az egész világot érintő járványt hozott létre. Az általa okozott betegség, a COVID-19 ugyan arányaiban nem szedett annyi halálos áldozatot, mint néhány régebbi pandémia, a frissen megfertőződött ember COVID-19 betegségének súlyossága azonban nem bizonyult könnyen megjósolhatónak az egyén aktuális egészségi állapota, illetve a más betegségekkel szemben korábban mutatott ellenállóképessége alapján. A COVID-19 tehát potenciálisan halálos kimenetele és kiszámíthatatlansága miatt a kezdeti időszakban (amíg nem volt ellene védőoltás és hatékony gyógyszerelés) olyan védekezési stratégiát kényszerített a világ országaira (az emberek nagy részének karanténba zárása), ami hosszútávon nem volt fenntartható. A károkhoz később az is hozzájárult, hogy a COVID-19 elleni védőoltás, noha kimutathatóan védő hatású, nem jelentett akkora áttörést a COVID-19 megelőzésében, mint azt sok más fertőző betegség esetében korábban tapasztalták, továbbá a megfertőzöttek gyógyszeres ellátása sem képes a fatális kimenetelt vagy a súlyos hosszútávú szövődményeket elég hatékonyan kivédeni. Ezek a tények aláhúzzák a COVID-19 elleni gyógyszeres terápia további fejlesztésének fontosságát. Ebben a küzdelemben az új, specifikus antivirális szerek kifejlesztése mellett szerep jut régebbi gyógyszerek újrapozícionálásának is. Az újrapozícionálás olyan költség- és időkímélő gyógyszerfejlesztési stratégia, ami egy már engedélyezett gyógyszer vagy fejlesztés alatt álló gyógyszerjelölt indikációját egy adott irányban kibővíti. Irodalmi adatok alapján a gyógyszerek anti-COVID irányú újrapozícionálása négy területen perspektivikus: 1.) a renin-angiotenzin rendszerbe való beavatkozás az angiotenzin-konvertáz enzim (ACE) vagy az angiotenzin-II 1-es típusú receptorának gátlásával (ARB); 2.) az emberi ACE2 enzim és a SARS-CoV-2 tüskefehérje kapcsolódásának gátlása N-acetilcisztein, esetleg quercetin segítségével; 3.) az ACE2 aktivitás növelése ibuprofen segítségével; 4.) a SARS-CoV-2 által diszbiotikusan módosított vastagbél flóra probiotikus irányú eltolásával probiotikumok, prebiotikumok, valamit triptofán révén.

     

  • Debreceni iskola-egészségügyi modellprogram : egészség a kezdetektől
    65-74
    Megtekintések száma:
    147
    1. október 11-én avatott Egészségfejlesztési Intézetben egy országosan egyedülálló iskola-egészségügyi program indult Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával a Pósa u. 1. szám alatt a Debreceni Egyetem Klinikai Központ részeként. Mint köztudott a 26/1997. (IX. 3.), az 51/1997. (XII. 18.) és a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján működő iskola-egészségügyi ellátás keretében az általános- és középiskolás diákok kétévente, úgynevezett „indikátor” (2., 4., 6., 8., 10. és a 12.) években vesznek részt kötelezően szűrővizsgálatokon. A DAEFI célja, az iskola-egészségügyi feladatok és kiegészítő vizsgálatok egy központban történő összehangolása, modellprogram keretében. A koronavírus járvány után a 2021-2022-es tanév volt az első teljes év, hogy a DAEFI koordinálásával zajlottak a jogszabály által meghatározott szűrések, melyek szülői beleegyezés esetén EKG vizsgálattal és prevenciós előadásokkal is kiegészültek. Ennek az első évnek a tapasztalatait mutatjuk be.
  • Ápolás és betegellátás alapszakos - gyógytornász szakirányon tanuló hallgatók által ellátott feladatok és a szakmai tanulmányaikhoz kapcsolódó tapasztalatok felmérése a COVID-19 elleni védekezésben
    32-46
    Megtekintések száma:
    65

    A COVID-19 okozta járványügyi helyzet hatására az egészségtudományi alapszakon tanuló hallgatók segítségére felmerült az igény az betegellátásban. Kutatásunk célja, hogy felmérést készítsünk arról, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a debreceni gyógytornász hallgatók a járványügyi védekezés idején. Kérdőíves módszerrel információt szerettünk volna gyűjteni arról, hogy a hallgatók, milyen mértékben tudták hasznosítani az eddig tanultakat és hogyan járult hozzá a megélt gyakorlati tapasztalat a szakmai fejlődésükhöz.