Keresés

Keresési eredmények

• A KÉZILABDA SPORTÁG UTÁNPÓTLÁSRENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON

  Juhász Bernadett

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  550

  Az utánpótlás-nevelés napjainkba kiemelkedően fontos szerepet játszik a kézilabdában. A Magyar Kézilabda Szövetség célja, hogy az egész országban minden egyesületnél az azonos korú gyermekek ugyanabban a képzésben részesüljenek. Ennek érdekében egységes utánpótlás-nevelési rendszert vezet be. Jelen kutatás célkitűzése, hogy bemutassa a magyar kézilabda utánpótlás nevelési rendszerének fejlődését, különös tekintettel a Szakszövetség által bevezetett újításokra.

  A kutatás módszere szakértői interjú volt. Öt szakértő válaszolt kérdéseinkre, akik korábban játékosok voltak, jelenleg utánpótlásedzők. A szakértők válaszai alapján össze lehetett hasonlítani a képzés régi és a jelenlegi helyzetét. Összességében az interjúk alapján megállapítható, hogy a sportág technikailag, taktikailag sokat fejlődött. Az oktatásában sok változás tapasztalható. Az új rendszert - a Korosztályos Kézikönyvet, az elektronikus és területi ellenőrzési rendszert - az interjúalanyok hasznosnak tartják. A szövetséghez hasonlóan a kutatás (pilot study) eredménye szerint is, az új egységes oktatási rendszer hosszútávon sikeresebb nemzetközi szereplést ígér. 

• ÍZÜLETI HŐMÉRSÉKLETEK VIZSGÁLATA PREVENCIÓS JELLEGŰ MOZGÁSPROGRAM HATÁSÁRA E-SPORTOT ŰZŐK KÖRÉBEN-PILOT STUDY

  Oláh Ádám József

  Hidvégi Péter

  Szemán-Nagy Gábor

  Pucsok József Márton

  Megtekintések száma:

  115

  Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy az ülésben végzett sporttevékenység során a gerinc szakaszok mentén milyen hőmérsékleti elváltozások jönnek létre, továbbá, hogy egy preventív jellegű mozgásprogram hatására e hőmérsékleti értékek milyen irányban változnak. Célja a dolgozatunknak, hogy egy olyan termográfiás elemzési eljárást fejlesszen ki, amely segítségével elsősorban e-sportolók gerincén és annak mentén létrejövő terheléseket monitorozza továbbá, hogy a kutatócsoport által megtervezett preventív jellegű mozgásprogram milyen hatással van a terhelés által kifejtett hőmérsékleti értékekre. Kutatásunk során, három egyetemi hallgatóval több hónapos vizsgálatot folytattunk le. Akklimatizációs időt követően egy standardizált hőmérsékletű helyiségben e-sport tevékenységet folytattak a kutatási személyek miközben monitoroztuk a hátuk hőmérsékletét. Az elkészült thermogrammokat ImageJ ingyenes felhasználású képelemző szoftverrel elemeztük ki. Az elkészült RGB típusú thermogrammokat 8-bites színmélységűre alakítottuk, majd megmértük az ROI (Range of interest) területek pixelintenzitását. Az alábbi ROI területeket különítettük el mérések során: nyak (C-cervicalis), háti (T-thoracalis), ágyéki (L-Lumbalis) szakaszok, valamint e területektől balra (S-sinistrum) és jobbra (D-dextrum) lévő izomcsoportok. Kapott eredményeket öt perces időközökkel adtuk meg. Eredményeink szerint az intervenció nem alkalmazott egyértelmű változást. Három vizsgálati személyből kettőnél a legmelegebb a nyaki szakasz volt, amelyet a háti és ágyéki követett. Általában a gerinc szakaszoktól balra lévő felületetek melegebbek voltak, mint a jobbra lévő felületek.

• THE INVOLVEMENT OF ADVANCED COGNITIVE SKILLS IN VARIOUS FOOTBALL – SPECIFIC TESTS A PILOT STUDY

  Bence Bucz

  Katalin Varga

  József Márton Pucsok

  Melinda Bíró

  Megtekintések száma:

  82

  Sports professionals should encourage the development of cognitive functions as often as possible in training. Stimulating the brain with alternating stimuli can promote concentration, attention, and the development of situational awareness and decision-making skills. The more and more diverse stimuli the player receives, the faster and more effectively he will react to match situations. Our research examined the effect of exercises requiring advanced cognitive skills on the training load. Changes in cardiovascular data were monitored using Polar Verity Sense 4J and Polarflow systems. The pilot study involved a U-16 football player. Our results demonstrated that in addition to increasing speed, duration, and number of repetitions, the gradual inclusion of decision-making situations can also effectively increase the load. The participant completed two sets of exercises. During the second test, more complex exercises required advanced cognitive skills. The average heart rate for the first test was 130 beats per minute. We experienced an increase in the average value (150 beats per minute) during the completion of the second test. We measured an average 15 percent increase in the participants' heart rate.