Keresés
Keresési eredmények
-
A DÖNTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOGNITÍV KÉPESSÉGEK ÉS STRESSZ TOLERANCIA SZINTJÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE KEZDŐ ÉS TAPASZTALT SPORTOLÓKNÁL
Megtekintések száma:371Bevezetés: Kiemelten fontos a csapatjátékokban, a kognitív képességek az érzékelés, észlelés, döntés (taktikai gondolkodás, tanulás, figyelem, gondolkodás, érzelmek) stressz tolerancia, sőt az ezek hátterében álló, a végrehajtás minőségét befolyásoló, motorikus képességek, technikai-taktikai képzettség szintje.
Célkitűzés: A játékintelligencia és stressz tűrőképesség vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a kezdő/ fiatal és tapasztalt csapatsportolók stressz tűrőképességében van különbség (BALOGH, DONKA 2020). Az eredményeink azt mutatták, hogy a tapasztalt sportolóknak jobb a stressz tűrő képességük, azonban mivel ez egy leíró tanulmány volt, ezt az állításunkat szerettük volna nagyobb alanyszámmal is elvégezni, kognitív képességek vizsgálatának bevonásával is.
Módszer: A kutatásunk módszere kísérlet. Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk 41 férfi és 13 nő csapatsportolón. Kognitív képességekre a VTS DT programcsomagját, stressz mérésre az MDE Heidelberg Stressz Holterét (gasztro, HR, TH, GSR) használtuk. A 35 perces mérés során az első szakaszban nyugalmi állapotot, a második szakaszban egy 10 perces stresszhelyzetre (kognitív tesztre VTS-DT) való reakciót, a harmadik szakaszban pedig egy megnyugvási állapotot, latenciát mértünk.
Eredmények: Szignifikáns eredményeket kaptunk, miszerint valóban van kapcsolat a nők és férfiak stressz tűrő és kognitív képessége között. A sportágak összehasonlítása során is szignifikáns eredményeket kaptunk, hiszen a futballisták minden más csapathoz képest rosszabban tűrték a stresszt, és többet hibáztak a VTS-DT teszt során.
Következtetések: A jövőben a kezdő és tapasztalt kategóriába való besorolást egységesebben szükséges végezni, valamint a sportágak szerinti egyenlőtlen alanyszámú részvétel sem kedvező. Azonban bíztató, hogy a szignifikáns eredményeknél egyértelmű kapcsolat mutatható ki a stressz tűrőképesség és a jó döntések száma között. Ezek az eredmények további kutatási területeket tárnak fel számunkra. -
A FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA
Megtekintések száma:904Bevezetés: A fizikai aktivitás és a kognitív képességek vizsgálata igen népszerű kutatási témává vált, hiszen e két összetevő minősége nagymértékben befolyásolja életminőségünket, teljesítőképességünket. Vizsgálata mindkét nemnél, minden korosztályban és élethelyzetben igen fontos.
Célkitűzés: Egy olyan mozgásforma (PA) meghatározása, mely jótékony hatással van mind a kognitív képességekre (CF), mind a motoros képességekre és a teljesítményre, valamint azon mérési módszerek pontosítása, népszerűsítése, esetleg új metódusok kialakítása, amelyek megfelelnek a kor elvárásainak és objektív eredményekkel szolgálnak, továbbá felhasználhatunk a teljesítmény javítására, fejlesztésére minden téren.
Módszer: A témához kapcsolódó szakirodalmi cikkek áttekintése, összegzése az alábbi szempontok szerint: nemek, életkor, edzettségi szint, esetleges betegség jelenléte. Review elkészítése.
Eredmények: Néhány kutatási cikk szerint nincs kapcsolat a fizikai aktivitás és a kognitív képességek közt, viszont az átvizsgált szakirodalmi források jelentős hányada szerint van összefüggés, mégpedig pozitív és inverz kapcsolat egyaránt kimutatható. Számos kutatásban felfedezhetők a vizsgálati adatok feltüntetésének hiányosságai, melyek elengedhetetlenek a pontos eredmény ismeretéhez.Következtetések: Egyrészt szignifikáns kapcsolat fedezhető fel a kognitív funkciók és a fizikai aktivitás között, mely összefüggés megfelelő gyakorlatba való átültetése mellet javítható az életszínvonal és a teljesítmény egyaránt. Másrészt hiányoznak azok az egységes, egzakt mérési módszerek, valamint elsősorban azok a célzott mozgásprogram javaslatok, amelyekkel konkrétan a kognitív képességek szintje fejleszthető, idősebb korban szinten tartható lenne.
-
TÁNC ÉS A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA TÁNC ÉS DEMENCIA
Megtekintések száma:1007Bevezetés: A tánc és a kognitív képességek vizsgálata napjainkban elterjedt kutatási téma, illetve számos vizsgálat és cikk található a fizikai aktivitás és a kognitív kapcsolatok aspektusából. A téma vizsgálata elengedhetetlen fontosságú, hiszen a kettő összetevője aktívan befolyásolja teljesítőképességünket és életminőségünket, nemtől, kortól, iskolázottságtól, élethelyzettől függetlenül.
Célkitűzés: Olyan vizsgálatok kutatása, amely bebizonyítja, hogy a tánc jótékony hatással van a motoros képességekre, a kognitív képességekre. Továbbá a tánc demenciára gyakorolt jótékony kölcsönhatásának kutatása. Olyan mozgásprogramok kutatása, mely az idősödéssel járó folyamatokat nem rontja, vagy gyorsítja, hanem segít a demens állapot akkori stagnálásában.
Módszer: Az elemzéshez angol és magyar nyelven megjelent vizsgálatok áttekintését alkalmazzuk a táncra és a demenciára fókuszálva a Google Scholar és a Research Gate adatbázisokból.
Eredmények: A legtöbb kutatási cikk szerint a különböző táncterápiák hatással vannak a kognitív képességekre, illetve vizsgálatok bizonyítják, hogy a táncos mozgásprogramok (akár párban, akár szólóban) nem rontják a demenciában szenvedő betegek egészségi állapotát. Számos kutatásban nem jelennek meg pontos vizsgálati adatok, melyek rendkívül fontosak lennének a további kutatások függvényében.
Következtetések: Egyrészt a kognitív funkciók és a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat figyelhető meg. Másrészt pedig nincsenek konkrét eljárások, mozgásprogramok, mérési módszerek, amelyek által javítható a demens állapot.
-
IDŐSKORÚAK FIZIKAI AKTIVITÁSÁNAK HATÁSA KOGNITÍV KÉPESSÉGEIKRE A TÁNC HATÁSA A DEMENCIÁVAL SZENVEDŐK EGÉSZSÉGÉRE
Megtekintések száma:595Napjainkban kedvelt kutatási téma az idősödés, azon belül a sikeres idősödés. Számos cikk írja le a fizikai aktivitás, ám annál kevesebb a tánc- és zeneterápiák pozitív vagy stagnáló hatását a kognitív képességekkel kapcsolatban mind az egészséges idősek, mind pedig a demenciában szenvedő idősek számára is.
Az analízishez angol és magyar nyelvű elméletek, szisztematikus vizsgálatok áttekintését alkalmaztuk az időskori aktivitásra, a demenciára, a sikeres öregedésre, a mozgásterápiákra és annak hatásaira fókuszálva a PubMed, a Google Scholar, a Cochrane Library, és a Research Gate adatbázisokból.
Napjainkban nagy probléma az idősödéssel járó kognitív képességek hanyatlása és annak kezeletlensége. Így számos szakirodalomban számolnak be arról, hogy fizikai aktivitás alkalmazásával pozitív változás érhető el az életminőség területén. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a táncos mozgásprogramok (akár párban, akár szólóban) nem rontják a demenciában szenvedő betegek egészségi állapotát.
A fizikai aktivitás pozitív hatással bír a kognitív funkciók hanyatlásával, biztosan állított, hogy nem rontja idősödés során az agyi működés aktivációs folyamatait. A demenciában és annak változataiban szenvedő idősek számára a zene- és táncterápia jótékony következményekkel bír, legfőképpen a memória és a reakció gyorsaságra. Ám ide sorolhatók a szorongással, elszigetelődéssel, depresszióval járó megbetegedések is, hiszen a mozgás által rengeteg változás zajlik le mind a testben, mind az agyban, ezáltal boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak érezhetik magukat, így életminőségük, még ha egyelőre csak a mozgás időtartama alatt is, de pozitívan alakul.
-
A DÖNTÉSHOZATAL ÉS A JÁTÉKINTELLIGENCIA KAPCSOLATA A KOSÁRLABDA STATISZTIKÁVAL
Megtekintések száma:575Összefoglalás: a kosárlabda a legnépszerűbb csapatjátékok közé tartozik világszerte. Általában a világ második legnépszerűbb sportágaként tartják számon, mintegy 450 millió regisztrált játékos játssza (RÁTGÉBER et al., 2019). Egy kosárlabdázó figyelme, döntéshozatala, izgalomra adott reakciója és ennek hasznosítása bonyolult folyamat. Belső- és külső tényezők, valamint különféle ingerek egyaránt hathatnak rá. A sportolók aktuális mentális és fizikai állapota befolyásolja teljesítményüket. A tapasztalat, a rutin, a lejátszott és leedzett játékévek, a fejlesztő ingerek befogadása és adaptálása meghatározzák a pályán való eredményességet. A kognitív képességek, végrehajtó funkciók, valamint ezek gátlása mind olyan pszichológiai folyamatok, amik az összpontosítást segíthetik, vagy korlátozhatják. Ezek felmérése és mérése kiemelten fontos lehet a sporteredmények szempontjából, ugyanakkor szubjektív feltételezéseink objektív alátámasztására is. Számos technikai és taktikai elem építi fel a kosárlabda játékot, de fontos a megfelelő motorikus és affektív képességek megléte is a döntések meghozatalakor. A játékosoknak alkalmazkodniuk kell tudni a hirtelen érkező, változatos ingerekhez és a tőlük telhető legadekvátabb és legmegfelelőbb döntést kell meghozniuk a pozitív következmény érdekében. Ennek mutatói és eredményessége élő statisztikával mérhető a kosárlabda mérkőzések során. Jelen kutatásomban ezek eredményeit kívánom összehasonlítani a mérkőzések előtt és után elkészített Colour-Word Interference Test és Trail Making Test-tel.
-
A DEMENCIA ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA IRODALOMELEMZÉSSEL
Megtekintések száma:827Bevezetés: Számos kutatás bizonyítja már, hogy a fizikai aktivitás és a kognitív képességek között van kapcsolat. Kutatásunk célja ebből következően, hogy a kognitív hanyatlás (demencia) kapcsolatát vizsgálja a fizikai aktivitással.
Módszer: A kutatás műfaja másodlagos irodalomelemzés volt. A szakirodalmi áttekintés elsősorban nemzetközi tudományos oldalokon megjelent cikkekből lett gyűjtve strukturális szempontok alapján.
Eredmény: Összesen 11 review-t vizsgáltunk meg a demencia és a fizikai aktivitás kapcsolatát vizsgálva, melyek 217 cikket foglalnak magukban. A kutatások alátámasztották a hipotézisünket, miszerint a rendszeres testmozgás pozitív hatással van a demencia megelőzésére, hiszen csökkenti a demencia kockázatát.
Következtetés: Érdemes lenne tovább vizsgálni, hogy mely testmozgások, milyen ismétlésszámmal, és intenzitással érik el a legkedvezőbb eredményeket a demencia kockázatának csökkentésére, vagy a már kialakult demencia folyamatának lassítására.
-
NEUROFEEDBACK TRÉNING ALKALMAZÁSA UTÁNPÓTLÁSKORÚ VÍVÓKNÁL
Megtekintések száma:166Kutatásaink során neurofeedback tréninget alkalmaztunk ifjúsági vívóknál. Megvizsgáltuk a hathetes intervenciós program hatását a tizenéves párbajtőrözők mentális keménységére, stressz tűrésére és végrehajtó funkcióira. Használtuk a validált Muse 2 EEG alapú Teamflow rendszert, a Sport Mental Toughness Questionnaire-t, az Elektrogasztrográfiai Stressz Holtert (MDE Heidelberg, MSB MET Balatonfüred) és a Vienna Test System nemzetközileg elismert stressztesztjét (Schufried, Bécs).
A neurofeedback tréning gyakorlati haszna a kiegészítő módszerként való alkalmazásában mutatkozhat meg, hiszen ez az innovatív protokoll segíthet a sportoló teljesítményének a fokozásában. A neurofeedback tréning hatásával kapcsolatban azonban a nemzetközi irodalom nem fogalmaz egyértelműen.
Összefoglalva, a javulás megfigyelhető a mentális keménység tekintetében és a pszicho-fiziológiai mutatókban, de mindkét sportolónál számos paraméterben negatív változások is megfigyelhetők voltak. Számos más pszicho-fiziológiai tényezőt is figyelembe kell venni, mivel kísérleti tanulmányunkban két résztvevő vett részt.
-
A MENTÁLIS KEMÉNYSÉG ÉS A BÜNTETŐDOBÁS KAPCSOLATA, ELIT UTÁNPÓTLÁS KORÚ KOSÁRLABDÁZÓK KÖRÉBEN
Megtekintések száma:357Kutatásunk során a kosárlabdázás eredményességét meghatározó egyik fő játékelem, a büntetőbás hatékonyságát hasonlítottuk össze a mentális keménység szintjével. A kosárlabdázásban, a bűntetődobás az a technikai elem, mely a legtöbb koncentrációt igényli a helyes kivitelezés mellett. Azon, hogy egy játékos hogyan értékesíti a bűntetődobást, fontos mérkőzések dőlhetnek el. Pontosan ezért feltételezzük, hogy a jó büntetődobó játékos magas fokú mentális keménységgel rendelkezik, hiszen ennek fő ismérvei, a siker iránti motiváció , és a megfelelő önbizalom fenntartása akár az alkalmi kudarcok ellenére is. Célunk, hogy kapcsolatot találjunk a két változó között, segítve ezzel az edzők és sportolók felkészülését és eredményességét.