Keresés

Keresési eredmények

• A DÖNTÉSHOZATAL ÉS A JÁTÉKINTELLIGENCIA KAPCSOLATA A KOSÁRLABDA STATISZTIKÁVAL

  Németh Kata

  Balogh László

  Megtekintések száma:

  487

  Összefoglalás: a kosárlabda a legnépszerűbb csapatjátékok közé tartozik világszerte. Általában a világ második legnépszerűbb sportágaként tartják számon, mintegy 450 millió regisztrált játékos játssza (RÁTGÉBER et al., 2019). Egy kosárlabdázó figyelme, döntéshozatala, izgalomra adott reakciója és ennek hasznosítása bonyolult folyamat. Belső- és külső tényezők, valamint különféle ingerek egyaránt hathatnak rá. A sportolók aktuális mentális és fizikai állapota befolyásolja teljesítményüket. A tapasztalat, a rutin, a lejátszott és leedzett játékévek, a fejlesztő ingerek befogadása és adaptálása meghatározzák a pályán való eredményességet. A kognitív képességek, végrehajtó funkciók, valamint ezek gátlása mind olyan pszichológiai folyamatok, amik az összpontosítást segíthetik, vagy korlátozhatják. Ezek felmérése és mérése kiemelten fontos lehet a sporteredmények szempontjából, ugyanakkor szubjektív feltételezéseink objektív alátámasztására is. Számos technikai és taktikai elem építi fel a kosárlabda játékot, de fontos a megfelelő motorikus és affektív képességek megléte is a döntések meghozatalakor. A játékosoknak alkalmazkodniuk kell tudni a hirtelen érkező, változatos ingerekhez és a tőlük telhető legadekvátabb és legmegfelelőbb döntést kell meghozniuk a pozitív következmény érdekében. Ennek mutatói és eredményessége élő statisztikával mérhető a kosárlabda mérkőzések során. Jelen kutatásomban ezek eredményeit kívánom összehasonlítani a mérkőzések előtt és után elkészített Colour-Word Interference Test és Trail Making Test-tel.

• A COVID-19 MEGJELENÉSÉVEL BEFEJEZETTNEK NYILVÁNÍTOTT JÉGKORONG BAJNOKSÁGOK VÉGEREDMÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSA – IGAZSÁGOSSÁGELMÉLETI OLDALRÓL

  Zimányi Róbert G.

  Megtekintések száma:

  143

  A COVID-19 azonosításával elsődleges cél a vírus terjedésének megfékezése és a népesség egészségmegőrzése. Az elsődleges társadalmi feladatok megoldása, vagy megoldására való törekvés után terelődhet a sportra is figyelem. A tanulmány a jégkorong versenysportot, ezen belül a jégkorong bajnoki végeredmények meghatározásainak döntését vizsgálja. A legtöbb jégkorong bajnokság még zajlott, amikor kitört a COVID-19 világjárvány, amely következtében először szüneteltettek bajnokságokat, amelyeket vagy folytattak a korlátozások figyelembevételével, vagy idő előtt véget vetettek a szezonnak. Mi a helyzet azokkal a jégkorong bajnokságokkal, ahol szezon közben véget vetettek a bajnokságnak? Ebben az esetben is meg lehetett határozni végeredményt? Ha igen, mi alapján? A végeredmények meghatározásakor az igazságosságelméleteket hívom segítségül. Mi alapján igazságos akkor egy jégkorong bajnokság végeredményének meghatározása, ha nem játszották végig a bajnoki szezont? Kutatásom során több igazságosságelméletet is vizsgálok, amelyek szerepet játszanak különböző jégkorong bajnokságok végeredményeinek meghatározásaiban. A tanulmány több esetpéldán is igazolja, hogy valóban igazságos döntést hoztak a szervezők. Az egyetlen, azonban legfontosabb kérdés: mely igazságosságelméletek domináltak a végeredmények meghatározásában? Mindegyik vizsgált esetben releváns tényező volt a döntésnél a versenysportra jellemző meritokrácia eszméje, azonban ezen belül is tapasztalható különbség: az elért eredmények időbelisége és aktualitása között. A sportpályán elért eredmények mellett sok esetben az egalitarianizmus is megjelent, ahogy a (benthami és milli) utilitarizmus.

   

• THE INVOLVEMENT OF ADVANCED COGNITIVE SKILLS IN VARIOUS FOOTBALL – SPECIFIC TESTS A PILOT STUDY

  Bence Bucz

  Katalin Varga

  József Márton Pucsok

  Melinda Bíró

  Megtekintések száma:

  83

  Sports professionals should encourage the development of cognitive functions as often as possible in training. Stimulating the brain with alternating stimuli can promote concentration, attention, and the development of situational awareness and decision-making skills. The more and more diverse stimuli the player receives, the faster and more effectively he will react to match situations. Our research examined the effect of exercises requiring advanced cognitive skills on the training load. Changes in cardiovascular data were monitored using Polar Verity Sense 4J and Polarflow systems. The pilot study involved a U-16 football player. Our results demonstrated that in addition to increasing speed, duration, and number of repetitions, the gradual inclusion of decision-making situations can also effectively increase the load. The participant completed two sets of exercises. During the second test, more complex exercises required advanced cognitive skills. The average heart rate for the first test was 130 beats per minute. We experienced an increase in the average value (150 beats per minute) during the completion of the second test. We measured an average 15 percent increase in the participants' heart rate.