Keresés
Keresési eredmények
-
A DEMENCIA ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA IRODALOMELEMZÉSSEL
Megtekintések száma:777Bevezetés: Számos kutatás bizonyítja már, hogy a fizikai aktivitás és a kognitív képességek között van kapcsolat. Kutatásunk célja ebből következően, hogy a kognitív hanyatlás (demencia) kapcsolatát vizsgálja a fizikai aktivitással.
Módszer: A kutatás műfaja másodlagos irodalomelemzés volt. A szakirodalmi áttekintés elsősorban nemzetközi tudományos oldalokon megjelent cikkekből lett gyűjtve strukturális szempontok alapján.
Eredmény: Összesen 11 review-t vizsgáltunk meg a demencia és a fizikai aktivitás kapcsolatát vizsgálva, melyek 217 cikket foglalnak magukban. A kutatások alátámasztották a hipotézisünket, miszerint a rendszeres testmozgás pozitív hatással van a demencia megelőzésére, hiszen csökkenti a demencia kockázatát.
Következtetés: Érdemes lenne tovább vizsgálni, hogy mely testmozgások, milyen ismétlésszámmal, és intenzitással érik el a legkedvezőbb eredményeket a demencia kockázatának csökkentésére, vagy a már kialakult demencia folyamatának lassítására.
-
A DÖNTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOGNITÍV KÉPESSÉGEK ÉS STRESSZ TOLERANCIA SZINTJÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE KEZDŐ ÉS TAPASZTALT SPORTOLÓKNÁL
Megtekintések száma:343Bevezetés: Kiemelten fontos a csapatjátékokban, a kognitív képességek az érzékelés, észlelés, döntés (taktikai gondolkodás, tanulás, figyelem, gondolkodás, érzelmek) stressz tolerancia, sőt az ezek hátterében álló, a végrehajtás minőségét befolyásoló, motorikus képességek, technikai-taktikai képzettség szintje.
Célkitűzés: A játékintelligencia és stressz tűrőképesség vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a kezdő/ fiatal és tapasztalt csapatsportolók stressz tűrőképességében van különbség (BALOGH, DONKA 2020). Az eredményeink azt mutatták, hogy a tapasztalt sportolóknak jobb a stressz tűrő képességük, azonban mivel ez egy leíró tanulmány volt, ezt az állításunkat szerettük volna nagyobb alanyszámmal is elvégezni, kognitív képességek vizsgálatának bevonásával is.
Módszer: A kutatásunk módszere kísérlet. Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk 41 férfi és 13 nő csapatsportolón. Kognitív képességekre a VTS DT programcsomagját, stressz mérésre az MDE Heidelberg Stressz Holterét (gasztro, HR, TH, GSR) használtuk. A 35 perces mérés során az első szakaszban nyugalmi állapotot, a második szakaszban egy 10 perces stresszhelyzetre (kognitív tesztre VTS-DT) való reakciót, a harmadik szakaszban pedig egy megnyugvási állapotot, latenciát mértünk.
Eredmények: Szignifikáns eredményeket kaptunk, miszerint valóban van kapcsolat a nők és férfiak stressz tűrő és kognitív képessége között. A sportágak összehasonlítása során is szignifikáns eredményeket kaptunk, hiszen a futballisták minden más csapathoz képest rosszabban tűrték a stresszt, és többet hibáztak a VTS-DT teszt során.
Következtetések: A jövőben a kezdő és tapasztalt kategóriába való besorolást egységesebben szükséges végezni, valamint a sportágak szerinti egyenlőtlen alanyszámú részvétel sem kedvező. Azonban bíztató, hogy a szignifikáns eredményeknél egyértelmű kapcsolat mutatható ki a stressz tűrőképesség és a jó döntések száma között. Ezek az eredmények további kutatási területeket tárnak fel számunkra. -
EFFECTS OF CORE-PROPRIOCEPTIVE TRAINING ON THE QUALITY OF EXECUTIVE FUNCTIONS IN U13 FEMALE BASKETBALL PLAYERS
Megtekintések száma:323Introduction: Complex scientific work to investigate and develop the factors determining performance is essential to improving sports performance. Creating the neuro-muscular connection is paramount, as it is the cornerstone of movement coordination, and the nervous system is the key to mental components.
Objective: Our study aims to demonstrate the positive effects of core-proprioceptive training on executive functions.
Method: The DEAC U13 girls' academy basketball players (n=12) participated in a 9-week core-proprioceptive training program. Before and after the program, the players' executive functions were measured with the Vienna Test System.
Result: A marked improvement in the measured parameters regarding the evolution of correct and incorrect responses and the reaction time. There is a significant reduction in the number of missed responses.
Conclusions: Core-proprioceptive training also improved nerve-muscle connectivity, affecting the quality of executive functions. The results may be implemented in designing training program.
-
EXAMINATION OF EXECUTIVE FUNCTIONS AFFECTING SPORTS PERFORMANCE IN THE CONTEXT OF ATHLETE EXPERIENCE
Megtekintések száma:307Introduction: In our research, we investigated the components, executive functions, and cognitive abilities underlying decision-making in sports performance using a computer-based test system. To define the athlete experience, we classified athletes according to an exact, unambiguous definition following international terminology, based on their performance, achievement, playing age, and sport's popularity. We hypothesize that team athlete with significant athletic experience will perform better on the executive function test.
Methods: A cross-sectional study was conducted on team athletes N=52. The VTS-DT test was used to measure executive function. The classification of athlete experience was based on an internationally accepted taxonomy defined with scientific precision (SWANNN, 2015).
Results: When classified by athlete experience, the athletes we studied fell into amateur and elite categories. The DT/S2 scores of the two groups were compared based on each factor. We obtained trend-like correlations for the factors 'number of reactions', 'number of stimulations,' and 'number of good responses. Correlation analysis was performed between the factors on a group-by-group basis. When examining the relationship between reaction time, we found that there is a strong relationship with the number of stimulations (amateurs: r = -0.80; elite athletes: r = -0.87) since the faster someone is (i.e., the less reaction time), the more times they can respond to stimulations. Looking at the results for elite athletes, we also observe a moderately strong relationship between reaction time and the number of good responses (r = -0.68). We may suggest that experienced athletes could produce better responses faster than less professional athletes.
Conclusions: Our hypotheses were partially confirmed, as we found a trend-like correlation that elite athletes scored higher on the DT test, which examined athletes' executive functions in a complex, adaptive way. Our research demonstrates that, on the one hand, it is worthwhile for coaches to build on experienced athletes when assembling a team, in addition to the momentum of young athletes, and that the development of executive functions and cognitive skills can improve the performance of athletes.