Keresés

Keresési eredmények

• A SPORTÖNKÉNTESSÉG BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI AZ EU LAKOSAINAK KÖRÉBEN

  Nagy Tamás

  Paár Dávid

  Laczkó Tamás

  Megtekintések száma:

  155

  Ha létezne az ’önkéntesek országa’ a világ egyik legnépesebb országa lenne a világon, hiszen közel 1 milliárd ember vesz részt valamilyen önkéntes munkában világszerte. A sportegyesületek zavartalan irányításában, működésében és a rájuk háruló feladatok végrehajtásában nélkülözhetetlen szerepet vállalnak az önkéntesek. Kutatásunk célja különböző szocio-demográfiai változók mentén megvizsgálni, hogy azok milyen mértékben járulnak hozzá az önkénteskedéshez. Elemzésünkhöz az Európai Bizottság által 2017 decemberében Európa 28 tagállamában gyűjtött adatokat használtuk (28 031 fő). 10 olyan független tényezőt vettünk alapul, amely befolyásolhatja az önkénteskedésben való részvételt. Khi-négyzet próbával megvizsgáltuk, hogy a kiválasztott változók esetében található-e kapcsolat az sportönkéntesség végzésével. Ezt követően logisztikus regressziós modellbe is beépítve mindezen változókat, megbecsültük, hogy melyik milyen mértékben járul hozzá az önkéntes tevékenységek vállalásához. A szignifikancia szint p <0,05 volt. A kétváltozós összefüggésvizsgálat eredményei alapján a nem, életkor, élettel való megelégedettség, sportolás gyakorisága, iskolai végzettség, lakóhely típusa, szociális helyzet, szociális státusz szignifikánsan befolyásolja a sportönkéntességben való részvételt (p<0,001). A többváltozós összefüggésvizsgálat alapján a demográfiai, életminőségi, sportolási, szociokulturális és szocioökonümiai változók szignifikánsan befolyásolják az önkéntességet (p<0,001). Kutatásunk igazolta, hogy a sportönkéntességben való részvételt számos tényező befolyásolja. Kutatásunk nem terjedt ki a sportönkéntesek motivációs tényezőinek vizsgálataira.

   

• IDŐSKORÚAK FIZIKAI AKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA COVID-19 JÁRVÁNY IDEJÉN

  Dergez Teodóra

  Laczkó Tamás

  Megtekintések száma:

  97

  Fizikai aktivitás kifejezés használható minden olyan testmozgás végzésekor, ami energiafelhasználással jár. Tudományos kutatások megannyi szemszögből taglalják az időskorúak fizikai aktivitásának kérdését. Közös alapelv, hogy az aktív mozgásos életmód pozitívan befolyásolja az időskorúak életminőségét és életkilátásait. A koronavírus időszakaiban számos országban feltárták, hogy a társadalmi távolságtartás intézkedései miatt jelentősen csökkent a fizikai aktivitással töltött idő. A világjárvány hatására a társadalom sportfogyasztási szokásaiban lényeges változások következtek be. Kutatásunk célja, hogy vizsgáljuk és bemutassuk a 60 év feletti korosztály fizikai aktivitásnak változásait a koronavírust megelőző időszakban, illetve a COVID-19 világjárvány miatt hozott korlátozások és lezárások időszakaiban. Az elemzéshez a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizikai Aktivitás kutatócsoportja által COVID-19 járvány első három hullámát vizsgáló kutatás során felvett adatok kerültek felhasználásra. A vizsgált időszakokban „U” alakú tendencia tapasztalható a 60-69 éves korosztály fizikai aktivitásának alakulásában. A koronavírus előtti időszakban az időskorúak heti fizikai aktivitásának szintje és intenzitása a lezárások bevezetése után csökkeni kezdett, majd az egymás után következő járványhullámok alatt folyamatos növekedésnek indult. A fizikai aktivitás átlagos időtartama (perc/hét) már a második hullámban, a fizikai aktivitás intenzitása (METs) pedig a harmadik hullám idejére szignifikánsan meghaladta a pandémia előtti állapotot. Ha a fizikai aktivitás növekedésnek indult a 60-69 éves korosztálynál a koronavírus második és harmadik hulláma alatt, akkor fontos lenne megtartani az aktív életmód növekedését a későbbi időszakban is. A fizikai aktivitás minden korosztály számára nagyon hasznos és az egészségügyi rendszer terheit is csökkentheti.