Keresés
Keresési eredmények
-
ÉJSZAKAI LÉGZÉSZAVAR EPIZÓDOK ÉS A SZÍVFREKVENCIA VARIABILITÁS KAPCSOLATA
Megtekintések száma:432Bevezetés: Vizsgálatunk célja volt összehasonlítani, a szívfrekvencia variabilitás éjszakai és nappali értékeit alvási apnoe szindrómában szenvedők és kontroll csoport között. Célunk volt továbbá vizsgálni, az apnoe súlyosságának hatását a HRV index mutatókra.
Célkitűzés: Célunk volt vizsgálni, hogy az éjszakai légzészavar epizódok befolyásolják -e a HRV indexeket.
Módszer: A vizsgálatban 40 fő adatait elemeztük, akik közül 20 személy alvási apnoes. A kontroll csoportba 20 olyan személy adatai kerültek, akiknek nincs alvási apnoéjuk. A szívfrekvencia variabilitás idő és frekvencia paramétereit vizsgáltuk, melyhez 24 órás Schiller Medilog Holter monitor által rögzített adatok nappali és éjszakai értékeit használtunk. A két csoport átlagának eltérését kétmintás t-próbával vizsgáltuk, ahol a p<0,05.
Eredmények: A vegetatív egyensúlyi arányszámot és az R-R intervallumok standard deviációját vizsgálva, egyaránt szignifikáns különbséget kaptunk az apnoes betegek és egészséges csoport között az éjszakai időszakban. Az apnoe súlyosságát vizsgálva az idő és frekvencia mutatók átlagában nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között, azonban az apnoes csoport értékeinek szűkülése a kontroll csoporthoz képest megfigyelhető.
Következtetés: Az apnoes betegek és a kontroll csoport vegetatív egyensúlyi arányszámának és idő paramétereinek éjszakai különbségei, illetve a kórkép súlyosságának változásával regisztrálható HRV mutató eltérések felhívják a figyelmet, a HOLTER monitorral mért HRV mutatók jelentőségére az éjszakai légzészavar epizódok szűrésének lehetőségére.
-
A RENDSZERES FIZIKAI AKTIVITÁS IMMUNOLÓGIAI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA
Megtekintések száma:709Bevezetés: A fizikai aktivitás jelentősen befolyásolja az immunrendszer funkcióit, noha ezek a hatások nagyban függhetnek a terhelés típusától és annak mértékétől. A sporttevékenységek immunológiai hatásainak részleteiről az életkor függvényében azonban kevés adat áll rendelkezése.
Célkitűzés: Célunk a perifériás limfociták széles spektrumának vizsgálata volt rendszeres sporttevékenységet követően időskorú személyek körében.
Módszerek: A tanulmányunkba 60-75 év közötti, korábban rendszeresen testmozgást nem végző személyt (16 fő) vontunk be, akik a kutatásunk során funkcionális edzésprogramban vettek részt. Az életkori különbségek felmérése érdekében kontrollként fiatal versenysportolókat (8 fő), illetve rendszeres testmozgást nem végző egyetemistákat (26 fő) vontunk be. A laboratóriumi vizsgálatok során a perifériás NK, NKT sejtek, illetve T és B limfociták alcsoportjainak azonosítása sejtfelszíni és intracelluláris markerek jelölésével áramlási citométeren történt.
Eredmények: A limfocita alcsoportok nem mutattak szignifikáns különbséget az élsportoló, illetve a nem sportoló egyetemisták kiindulási értékeinek vizsgálatánál. Azonban az időskorú személyeknél az NKT sejtek aránya alacsonyabb, míg a helper T / citotoxikus T sejtarány magasabb volt a fiatal személyek értékeihez képest. Az edzésprogramok végeztével a 60-75 év közötti személyeknél a naív B sejtek aránya csökkent, míg a switched memória B sejtek szintje emelkedett. A Th2 sejtek aránya emelkedett, míg az immunszuppresszív hatású CD4+CD127-CD25bright Treg sejtek aránya csökkent a rendszeres sportolás következményeként.
Következtetés: Az edzésprogramot követően megfigyelt eltérések összességében az immunreaktivitás fokozódására és az immunrendszer erősödő válaszkészségére utalhatnak az idősebb korosztályban.