Keresés

Keresési eredmények

• A KÉZILABDA SPORTÁG UTÁNPÓTLÁSRENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON

  Juhász Bernadett

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  538

  Az utánpótlás-nevelés napjainkba kiemelkedően fontos szerepet játszik a kézilabdában. A Magyar Kézilabda Szövetség célja, hogy az egész országban minden egyesületnél az azonos korú gyermekek ugyanabban a képzésben részesüljenek. Ennek érdekében egységes utánpótlás-nevelési rendszert vezet be. Jelen kutatás célkitűzése, hogy bemutassa a magyar kézilabda utánpótlás nevelési rendszerének fejlődését, különös tekintettel a Szakszövetség által bevezetett újításokra.

  A kutatás módszere szakértői interjú volt. Öt szakértő válaszolt kérdéseinkre, akik korábban játékosok voltak, jelenleg utánpótlásedzők. A szakértők válaszai alapján össze lehetett hasonlítani a képzés régi és a jelenlegi helyzetét. Összességében az interjúk alapján megállapítható, hogy a sportág technikailag, taktikailag sokat fejlődött. Az oktatásában sok változás tapasztalható. Az új rendszert - a Korosztályos Kézikönyvet, az elektronikus és területi ellenőrzési rendszert - az interjúalanyok hasznosnak tartják. A szövetséghez hasonlóan a kutatás (pilot study) eredménye szerint is, az új egységes oktatási rendszer hosszútávon sikeresebb nemzetközi szereplést ígér. 

• AZ EURÓPAI FIATALOK KOSÁRLABDA LIGÁJÁNAK (EYBL) HATÁSA AZ U16-OS FIÚ KOSÁRLABDA KOROSZTÁLY FEJLŐDÉSÉRE

  Dara Lilla Csenge

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  509

  Kutatási célcsoportként azért esett a választás az U16-os korosztályra, mert ez nagyon fontos korszaka egy fiatal sportoló életének, hiszen ezt követően, már csak egy korosztályban mutathatja meg egy játékos azt, hogy mire képes, hogy lesz-e belőle profi játékos, vagy sem. A kutatást nagymértékben segítette, hogy ezt a korosztályt a Debreceni Kosárlabda Akadémia kiemelten kezeli, és nemzetközi ligában, az Európai Fiatalok Kosárlabda Ligájának (EYBL) közép-európai bajnokságában szerepelteti. Ez lehetőséget adott a korosztály versenyeztetésének komplex vizsgálatára. A primer kutatáshoz három csapat lett kiválasztva, két magyar és egy olasz, hasonló kondíciókkal rendelkező, EYBL-ben is szereplő, és tornát rendezőklub. Ez biztosította az eredmények hazai és nemzetközi összehasonlíthatóságát. Szakértői interjúkban bontakozik ki az edzők, rendezők és a liga menedzser véleménye a korosztály nemzetközi versenyeztetésével kapcsolatban. 

• A MENTÁLIS FELKÉSZÍTÉS JELENTŐSÉGE FIATAL ÉLSPORTOLÓK KÖRÉBEN

  Borók Orsolya

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  706

  A sportolók mentális felkészítése a versenyekre napjainkban egyértelműen felértékelődött. Ebben a tanulmányban fiatal magyar csapatsportokat űző élsportolókat kérdeztünk meg milyen tapasztalataik és elvárásaik vannak a mentális felkészítéssel kapcsolatban. A kutatás módszere online terjesztett, önkitöltős kérdőív volt. 165 értékelhető válasz érkezett. A kitöltők közt többségében nők, 15-24 év közöttiek, felsőfokú végzettségűek, városban élők voltak. A válaszadók majdnem 90%-a már ütközött olyan akadályba, mely a sportban nyújtott teljesítményére negatív hatással volt. A sportolók többsége tisztában van a sportpszichológus tevékenységével, mégis csak 10%-uk jutott el eddig mentális tréningre, miközben a minta 70%-nak lenne erre igénye. Az utánpótlás nevelésre nagy hangsúlyt fektető sportegyesület a tehetségkutatók során már sportpszichológust is bevonnak a kisgyerekek felmérésébe, így sokkal sikeresebb eredményeket érnek el. Ezek alapján elmondható, hogy a sportszervezeteknek érdemes lenne sportpszichológus szakembert alkalmazniuk mind felnőtt, mind utánpótlás szinten, hiszen ez elősegíthetné a játékosok és a csapatok jobb sportteljesítményének elérését.

• FOGYASZTÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK A DVSC LABDARÚGÓ CSAPATÁNAK BÉRLETESEI KÖRÉBEN

  Komáromi Dominika Anna

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  472

  Jelen tanulmányban a DVSC labdarúgó mérkőzéseit bérlettel látogató szurkolók szocio-demográfiai jellemzőit és összetételét vizsgáltuk, illetve a debreceni közönség sportfogyasztását meghatározó motivációs tényezőket mértük fel. A szakirodalmi források feldolgozása után elkészítettük a mérőeszközt, mely szocio-demográfiai, mérkőzéslátogatási szokásokkal, létesítménnyel és szolgáltatásokkal, illetve belépőkkel, jegyárakkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Az adatokat személyes és online formában is gyűjtöttük, így összesen 49 fős mintát vizsgáltunk. Az eredmények kiértékelése során kiderült, hogy a DVSC bérlettel rendelkező szurkolói úgy a csapat sikerét, mint kudarcát sajátjukként élik meg. Összességében megállapítható, hogy az állandó belépővel rendelkezők biztos résztvevőket jelentenek, számuk növelése kulcsfontosságú a klub számára, mely a csapat és a szurkoló közötti kötelék létrehozásával és erősítésével valósítható meg.