Cikkek

• A FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA

  Makra Gabriella

  Balogh László

  Megtekintések száma:

  927

  Bevezetés: A fizikai aktivitás és a kognitív képességek vizsgálata igen népszerű kutatási témává vált, hiszen e két összetevő minősége nagymértékben befolyásolja életminőségünket, teljesítőképességünket. Vizsgálata mindkét nemnél, minden korosztályban és élethelyzetben igen fontos.

  Célkitűzés: Egy olyan mozgásforma (PA) meghatározása, mely jótékony hatással van mind a kognitív képességekre (CF), mind a motoros képességekre és a teljesítményre, valamint azon mérési módszerek pontosítása, népszerűsítése, esetleg új metódusok kialakítása, amelyek megfelelnek a kor elvárásainak és objektív eredményekkel szolgálnak, továbbá felhasználhatunk a teljesítmény javítására, fejlesztésére minden téren.
  Módszer: A témához kapcsolódó szakirodalmi cikkek áttekintése, összegzése az alábbi szempontok szerint: nemek, életkor, edzettségi szint, esetleges betegség jelenléte. Review elkészítése.
  Eredmények: Néhány kutatási cikk szerint nincs kapcsolat a fizikai aktivitás és a kognitív képességek közt, viszont az átvizsgált szakirodalmi források jelentős hányada szerint van összefüggés, mégpedig pozitív és inverz kapcsolat egyaránt kimutatható. Számos kutatásban felfedezhetők a vizsgálati adatok feltüntetésének hiányosságai, melyek elengedhetetlenek a pontos eredmény ismeretéhez.

  Következtetések: Egyrészt szignifikáns kapcsolat fedezhető fel a kognitív funkciók és a fizikai aktivitás között, mely összefüggés megfelelő gyakorlatba való átültetése mellet javítható az életszínvonal és a teljesítmény egyaránt. Másrészt hiányoznak azok az egységes, egzakt mérési módszerek, valamint elsősorban azok a célzott mozgásprogram javaslatok, amelyekkel konkrétan a kognitív képességek szintje fejleszthető, idősebb korban szinten tartható lenne. 

  PDF

  630

• A MENTÁLIS FELKÉSZÍTÉS JELENTŐSÉGE FIATAL ÉLSPORTOLÓK KÖRÉBEN

  Borók Orsolya

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  775

  A sportolók mentális felkészítése a versenyekre napjainkban egyértelműen felértékelődött. Ebben a tanulmányban fiatal magyar csapatsportokat űző élsportolókat kérdeztünk meg milyen tapasztalataik és elvárásaik vannak a mentális felkészítéssel kapcsolatban. A kutatás módszere online terjesztett, önkitöltős kérdőív volt. 165 értékelhető válasz érkezett. A kitöltők közt többségében nők, 15-24 év közöttiek, felsőfokú végzettségűek, városban élők voltak. A válaszadók majdnem 90%-a már ütközött olyan akadályba, mely a sportban nyújtott teljesítményére negatív hatással volt. A sportolók többsége tisztában van a sportpszichológus tevékenységével, mégis csak 10%-uk jutott el eddig mentális tréningre, miközben a minta 70%-nak lenne erre igénye. Az utánpótlás nevelésre nagy hangsúlyt fektető sportegyesület a tehetségkutatók során már sportpszichológust is bevonnak a kisgyerekek felmérésébe, így sokkal sikeresebb eredményeket érnek el. Ezek alapján elmondható, hogy a sportszervezeteknek érdemes lenne sportpszichológus szakembert alkalmazniuk mind felnőtt, mind utánpótlás szinten, hiszen ez elősegíthetné a játékosok és a csapatok jobb sportteljesítményének elérését.

  PDF

  322

• AZ EURÓPAI FIATALOK KOSÁRLABDA LIGÁJÁNAK (EYBL) HATÁSA AZ U16-OS FIÚ KOSÁRLABDA KOROSZTÁLY FEJLŐDÉSÉRE

  Dara Lilla Csenge

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  571

  Kutatási célcsoportként azért esett a választás az U16-os korosztályra, mert ez nagyon fontos korszaka egy fiatal sportoló életének, hiszen ezt követően, már csak egy korosztályban mutathatja meg egy játékos azt, hogy mire képes, hogy lesz-e belőle profi játékos, vagy sem. A kutatást nagymértékben segítette, hogy ezt a korosztályt a Debreceni Kosárlabda Akadémia kiemelten kezeli, és nemzetközi ligában, az Európai Fiatalok Kosárlabda Ligájának (EYBL) közép-európai bajnokságában szerepelteti. Ez lehetőséget adott a korosztály versenyeztetésének komplex vizsgálatára. A primer kutatáshoz három csapat lett kiválasztva, két magyar és egy olasz, hasonló kondíciókkal rendelkező, EYBL-ben is szereplő, és tornát rendezőklub. Ez biztosította az eredmények hazai és nemzetközi összehasonlíthatóságát. Szakértői interjúkban bontakozik ki az edzők, rendezők és a liga menedzser véleménye a korosztály nemzetközi versenyeztetésével kapcsolatban. 

  PDF

  138

• SZÓASSZOCIÁCIÓS VIZSGÁLAT TESTNEVELÉS ÓRÁN A RÖPLABDA SZABÁLYOK ELMÉLETI OKTATÁSÁBAN

  Nagy Zsuzsa

  Müller Anetta Éva

  Megtekintések száma:

  534

  A testnevelés tantárgy – a többi tantárgyhoz hasonlóan – sajátos műveltségtartalommal bír és elsődleges célja, hogy a mozgásos cselekvésen keresztül a személyiséget formálja. Ebből a szempontból egy a tantárgyak közül. Ugyanakkor az egyetlen a tantárgyak közül, amely a test, a fizikum fejlesztésével foglalkozik, dea testnevelés és a sport belső értékei alatt, annak csak rá jellemző műveltségtartalmát értjük. „A műveltségtartalom kifejezés gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a mozgásos cselekvések rendszerét, valamint a hozzájuk kapcsolódó intellektuális ismereteket” (Rétsági 2011).A testnevelés órán különböző mozgásos cselekvések tanulása, gyakorlása zajlik, melynek jelentősége, hogy a tanulók motoros képességét, fizikai fittségét (MÜLLER et. al. 2013. MÜLLERet.al.2017), mentális egészségét (BORBÉLY-MÜLLER 2008) egyaránt fejleszti. Prevenciót jelenthet nagyon sok deformitás vagy betegség kialakulásában, így az egészség megőrzéséhez, megtartásához is hozzájárul (MOSONYI et.al. 2013., MÜLLER 2015). Az elmúlt években ezt felismerte több multinacionális élelmiszeripari vállalat is (Danone, Nestlé), melyek különböző programokkal támogatják az iskolás gyerekek rendszeres testmozgását (RÁTHONYI-ODOR – RÁTHONYI, 2016). Az iskolai testnevelés csak akkor tekinthető eredményesnek, ha a diákok megszeretik és igénylik a rendszeres testmozgást. Ehhez olyan tartalommal kell megtölteni az iskolai testnevelés foglalkozásait, amely komoly, erőfeszítést igénylő (azaz legyen fejlődést inspiráló kihívás), de ugyanakkor minden tanuló számára biztosítson sikereket és szórakozást. Ez, a sokszor erősen különböző tanulókhoz alkalmazkodó (differenciált) tantárgyi munka a sportszakemberek, a testnevelő tanárok feladata (H. EKLER, 2013). A kutatásban bemutatott új módszerrel egy eddig még nem alkalmazott eljárást mutatunk be.

  PDF

  135

• A KÉZILABDA SPORTÁG UTÁNPÓTLÁSRENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON

  Juhász Bernadett

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  619

  Az utánpótlás-nevelés napjainkba kiemelkedően fontos szerepet játszik a kézilabdában. A Magyar Kézilabda Szövetség célja, hogy az egész országban minden egyesületnél az azonos korú gyermekek ugyanabban a képzésben részesüljenek. Ennek érdekében egységes utánpótlás-nevelési rendszert vezet be. Jelen kutatás célkitűzése, hogy bemutassa a magyar kézilabda utánpótlás nevelési rendszerének fejlődését, különös tekintettel a Szakszövetség által bevezetett újításokra.

  A kutatás módszere szakértői interjú volt. Öt szakértő válaszolt kérdéseinkre, akik korábban játékosok voltak, jelenleg utánpótlásedzők. A szakértők válaszai alapján össze lehetett hasonlítani a képzés régi és a jelenlegi helyzetét. Összességében az interjúk alapján megállapítható, hogy a sportág technikailag, taktikailag sokat fejlődött. Az oktatásában sok változás tapasztalható. Az új rendszert - a Korosztályos Kézikönyvet, az elektronikus és területi ellenőrzési rendszert - az interjúalanyok hasznosnak tartják. A szövetséghez hasonlóan a kutatás (pilot study) eredménye szerint is, az új egységes oktatási rendszer hosszútávon sikeresebb nemzetközi szereplést ígér. 

  PDF

  188

• A MENTORÁLÁS MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI A LEENDŐ TESTNEVELŐ TANÁROK KÉPZÉSÉBEN

  Győri István

  Pucsok József Márton

  Biró Melinda

  Megtekintések száma:

  510

  A magyar oktatási rendszer nagyon sok változáson ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Változtak a felsőoktatásban részt vevő hallgatók képzési formái, így a tanárképzés is folyamatosan módosul. A közoktatás, a tanárképzés megreformálásnak szükségességét a hazai és nemzetközi tesztek, mérésekkel alátámasztott romló tendenciája indokolja.

  Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy a leendő testnevelő tanári képzésben a mentorálásnak milyen kulcsmozzanatai vannak. Melyek azok a tényezők, amelyek a testnevelés sajátosságaiból adódóan másféle megoldásokat kívánnak a folyamatban. Mik azok a tényezők, amelyek nehezítik a pályakezdő pedagógusok nevelő – oktató munkáját.

  A mentoráltat ért negatív hatások csökkentésére és a pozitív dolgok erősítésére, valamint a korai pályaelhagyás visszaszorításában sokat tehet a mentor. A mentor képes csökkenteni ezeket a hatásokat. A mentor, mint példa segíthet a pozitív énkép kialakításában.

  PDF

  219