Fizikai aktivitás kifejezés használható minden olyan testmozgás végzésekor, ami energiafelhasználással jár. Tudományos kutatások megannyi szemszögből taglalják az időskorúak fizikai aktivitásának kérdését. Közös alapelv, hogy az aktív mozgásos életmód pozitívan befolyásolja az időskorúak életminőségét és életkilátásait. A koronavírus időszakaiban számos országban feltárták, hogy a társadalmi távolságtartás intézkedései miatt jelentősen csökkent a fizikai aktivitással töltött idő. A világjárvány hatására a társadalom sportfogyasztási szokásaiban lényeges változások következtek be. Kutatásunk célja, hogy vizsgáljuk és bemutassuk a 60 év feletti korosztály fizikai aktivitásnak változásait a koronavírust megelőző időszakban, illetve a COVID-19 világjárvány miatt hozott korlátozások és lezárások időszakaiban. Az elemzéshez a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizikai Aktivitás kutatócsoportja által COVID-19 járvány első három hullámát vizsgáló kutatás során felvett adatok kerültek felhasználásra. A vizsgált időszakokban „U” alakú tendencia tapasztalható a 60-69 éves korosztály fizikai aktivitásának alakulásában. A koronavírus előtti időszakban az időskorúak heti fizikai aktivitásának szintje és intenzitása a lezárások bevezetése után csökkeni kezdett, majd az egymás után következő járványhullámok alatt folyamatos növekedésnek indult. A fizikai aktivitás átlagos időtartama (perc/hét) már a második hullámban, a fizikai aktivitás intenzitása (METs) pedig a harmadik hullám idejére szignifikánsan meghaladta a pandémia előtti állapotot. Ha a fizikai aktivitás növekedésnek indult a 60-69 éves korosztálynál a koronavírus második és harmadik hulláma alatt, akkor fontos lenne megtartani az aktív életmód növekedését a későbbi időszakban is. A fizikai aktivitás minden korosztály számára nagyon hasznos és az egészségügyi rendszer terheit is csökkentheti.