Keresés
Keresési eredmények
-
IDŐSKORÚAK FIZIKAI AKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA COVID-19 JÁRVÁNY IDEJÉN
Megtekintések száma:342Fizikai aktivitás kifejezés használható minden olyan testmozgás végzésekor, ami energiafelhasználással jár. Tudományos kutatások megannyi szemszögből taglalják az időskorúak fizikai aktivitásának kérdését. Közös alapelv, hogy az aktív mozgásos életmód pozitívan befolyásolja az időskorúak életminőségét és életkilátásait. A koronavírus időszakaiban számos országban feltárták, hogy a társadalmi távolságtartás intézkedései miatt jelentősen csökkent a fizikai aktivitással töltött idő. A világjárvány hatására a társadalom sportfogyasztási szokásaiban lényeges változások következtek be. Kutatásunk célja, hogy vizsgáljuk és bemutassuk a 60 év feletti korosztály fizikai aktivitásnak változásait a koronavírust megelőző időszakban, illetve a COVID-19 világjárvány miatt hozott korlátozások és lezárások időszakaiban. Az elemzéshez a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizikai Aktivitás kutatócsoportja által COVID-19 járvány első három hullámát vizsgáló kutatás során felvett adatok kerültek felhasználásra. A vizsgált időszakokban „U” alakú tendencia tapasztalható a 60-69 éves korosztály fizikai aktivitásának alakulásában. A koronavírus előtti időszakban az időskorúak heti fizikai aktivitásának szintje és intenzitása a lezárások bevezetése után csökkeni kezdett, majd az egymás után következő járványhullámok alatt folyamatos növekedésnek indult. A fizikai aktivitás átlagos időtartama (perc/hét) már a második hullámban, a fizikai aktivitás intenzitása (METs) pedig a harmadik hullám idejére szignifikánsan meghaladta a pandémia előtti állapotot. Ha a fizikai aktivitás növekedésnek indult a 60-69 éves korosztálynál a koronavírus második és harmadik hulláma alatt, akkor fontos lenne megtartani az aktív életmód növekedését a későbbi időszakban is. A fizikai aktivitás minden korosztály számára nagyon hasznos és az egészségügyi rendszer terheit is csökkentheti.
-
A COVID-19 MEGJELENÉSÉVEL BEFEJEZETTNEK NYILVÁNÍTOTT JÉGKORONG BAJNOKSÁGOK VÉGEREDMÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSA – IGAZSÁGOSSÁGELMÉLETI OLDALRÓL
Megtekintések száma:342A COVID-19 azonosításával elsődleges cél a vírus terjedésének megfékezése és a népesség egészségmegőrzése. Az elsődleges társadalmi feladatok megoldása, vagy megoldására való törekvés után terelődhet a sportra is figyelem. A tanulmány a jégkorong versenysportot, ezen belül a jégkorong bajnoki végeredmények meghatározásainak döntését vizsgálja. A legtöbb jégkorong bajnokság még zajlott, amikor kitört a COVID-19 világjárvány, amely következtében először szüneteltettek bajnokságokat, amelyeket vagy folytattak a korlátozások figyelembevételével, vagy idő előtt véget vetettek a szezonnak. Mi a helyzet azokkal a jégkorong bajnokságokkal, ahol szezon közben véget vetettek a bajnokságnak? Ebben az esetben is meg lehetett határozni végeredményt? Ha igen, mi alapján? A végeredmények meghatározásakor az igazságosságelméleteket hívom segítségül. Mi alapján igazságos akkor egy jégkorong bajnokság végeredményének meghatározása, ha nem játszották végig a bajnoki szezont? Kutatásom során több igazságosságelméletet is vizsgálok, amelyek szerepet játszanak különböző jégkorong bajnokságok végeredményeinek meghatározásaiban. A tanulmány több esetpéldán is igazolja, hogy valóban igazságos döntést hoztak a szervezők. Az egyetlen, azonban legfontosabb kérdés: mely igazságosságelméletek domináltak a végeredmények meghatározásában? Mindegyik vizsgált esetben releváns tényező volt a döntésnél a versenysportra jellemző meritokrácia eszméje, azonban ezen belül is tapasztalható különbség: az elért eredmények időbelisége és aktualitása között. A sportpályán elért eredmények mellett sok esetben az egalitarianizmus is megjelent, ahogy a (benthami és milli) utilitarizmus.
-
A KÜLFÖLDI EGÉSZSÉGTURISTÁK GENERÁLTA MAKROGAZDASÁGI HATÁSOK ALAKULÁSA 2017-2020 IDŐSZAKBAN
Megtekintések száma:359Az egészségturizmus a globális gazdaság egyik meghatározó szektora, növekvő tendenciája meghaladja a világ GDP-jének növekedési ütemét. A COVID-19 világjárvány következtében a turizmus és ennek részeként az egészségturizmus szektora is szinte ellehetetlenült. Kutatásunk célkitűzése volt az egészségturisztikai céllal Magyarországra érkező külföldi turisták keresletének vizsgálata a 2017-2020 közötti időszakban. További célunk volt számszerűsíteni a külföldi egészségturisták fogyasztása generálta makrogazdasági hatások nagyságrendjét és azok alakulását a 2017-2020-as időszakban. A szekunder kutatás alapinformációit a Központi Statisztikai Hivatal által publikált turisztikai keresleti adatok jelentették. A KSH adatai „A külföldiek magyarországi turisztikai és egyéb kiadásai” megnevezésű adatfelvételből származnak. A felhasznált információk a KSH Tájékoztatási adatbázisából kerültek letöltésre. A COVID19 járvány okán jelentős csökkenés mutatkozott a külföldi turisták beutazások számában. A járványt megelőző évben (2019) már csökkenés jellemezte a wellness-turizmus, valamint az orvosi beavatkozások miatt hazánkba érkező turisták által eltöltött vendégéjszakák számát, a pandémia azonban drasztikus csökkenést eredményezett. 2017-2019 közötti időszakban növekedés volt jellemző a nemzetgazdasági hatások esetében, 2020-ban pedig jelentős visszaesés mutatkozott a külföldről hazánkba egészségturisztikai céllal érkező turisták esetében. A COVID-19 világjárvány és az ahhoz köthető korlátozások miatt drasztikus mértékben csökkent a külföldről egészségturisztikai céllal érkező turisták aránya, valamint az általuk hazánkban elköltött javak összessége. Ennek következtében jelentősen csökkent hazánk gazdasági bevételei az egészségturizmusból.
-
RELATIONSHIP NETWORK CHARACTERISTICS OF SPORTS AND NON-SPORTS YOUNG ADOLESCENTS
Megtekintések száma:448From school onwards, children spend more and more time with their peers without direct adult supervision. In peer groups, the emphasis is on shared interests, understanding and trust, rather than joint activities. The biological changes associated with adolescent sexual maturation also lead to changes in social relationships. The topic is particularly topical now, in the wake of the COVID-19 pandemic, when opportunities for face-to- face communication have been significantly reduced, leading in many cases to a transformation of relationships.
Playing sport expands the individual's range of experience: he or she is exposed to a new social environment, has the opportunity to form new relationships, and encounters a new set of values and norms. All this shapes their personality, their individuality and has an impact on their whole life. However, many children today do not play sport regularly, partly because of the increased mental workload and demands and the resulting lack of time. In my research, I was looking for answers to the question of how regular sporting activities affect the social relationships of young adolescents. As the data from my research show, regular sporting activity has a beneficial effect on both the extension and the intensity of children's relational networks, especially for those playing team sports.