Keresés

Keresési eredmények

• A Méliusz Juhász Péter könyvtár helyismereti gyűjtemény és fotótárának bemutatása

  64-73

  Nagyné Marton Andra

  Megtekintések száma:

  23

  A gyűjteményünkben található dokumentumok nélkülözhetetlen forrásai a helytörténeti kutatásnak. Célunk a kutatás során jelentkező igények kielégítése. Törekszünk arra, hogy a használóinkat minél sokoldalúbban tájékoztassuk Hajdú-Bihar megye, a történelmi Bihar, Hajdú vármegye és Debrecen múltjáról és jelenéről. Gyűjtjük, feldolgozzuk a történelmi Bihar vármegyével, Hajdú-Bihar megyével, Debrecennel és a megye településeivel kapcsolatos dokumentumokat. A teljesség igényére törekszünk. Nagy figyelmet szentelünk a helyi tartalmú, helyi kiadású, helyi nyomda által előállított, valamint helyi személy által alkotott kiadványok beszerzésére. 1968 óta végzünk helyismereti sajtófigyelést országos és helyi lapokból, 1990-től számítógépen folyik. 2013-tól a „JADOX Hajdú-Bihar Megyei Közös Helyismereti Gyűjtemény” elnevezésű adatbázisunk elérhető a honlapunkról. Helyi vonatkozású könyvbemutatókat, filmbemutatókat, kiállításokat, előadásokat szervezünk. Helytörténeti kutatók számára lehetőséget biztosítunk kutatási eredményeik bemutatására.

• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűjteményei a régiókutatók szolgálatában

  18-29

  Kührner Éva

  Megtekintések száma:

  52

  A közgyűjtemény egy gyűjtőfogalom, mely magába foglalja az állami, önkormányzati vagy köztestületi alapítású és működtetésű könyvtárakat, levéltárakat, kép- és hangarchívumokat és muzeális intézményeket. Ezek az intézmények gyűjtik, rendszerezik, feldolgozzák a dokumentumokat és lehetővé teszik használatukat. Jelentős közgyűjtemények vannak egyházi tulajdonban és léteznek értékes magángyűjtemények is, amelyek szerencsés esetben közgyűjteményekbe kerülve szolgálják a tudományos kutatást. Így van ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, ahol számos közgyűjtemény szolgálja a régió történelmét, lakóinak életét, természeti, gazdasági viszonyait kutatókat. Az ismertebbek, mint a megyei könyvtár, a levéltár vagy múzeum mellett létezik számos kevéssé ismert világi és egyházi gyűjtemény is komoly anyaggal. Az írás ezeket a gyűjtemények veszi számba. Egy olyan térség esetében, aminek közigazgatási határait a történelem csúnyán átszabdalta, a kutatás szempontjából különös jelentősége van a határokon átívelő virtuális könyv-, adat- és levéltáraknak. Az írás bemutat országosan épülő teljes szövegű adatbázisok mellett néhány helyi építésű portált is, mint pl. az „olvass-sokat.hu” oldalt, vagy a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport által létrehozott „Byzantinohungarica” portált.

• A Debreceni Népi Kézműves Fesztivál alkotóinak kérdőíves helyzetelemzése 2021-ben

  67-78

  Kardosné Riz Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  60

  A Debreceni Népi Kézműves Fesztivál hűen őrzi a város kulturális és gazdasági hagyományait. Turisztikai rendezvényként lehetőséget teremt a népi kézműves szakmák, a tárgyalkotók és portékáik megismerésére. Hagyományos vásári jellegét az utcai kitelepülés és a termékek megvásárolhatósága adja. A vásározás hozzátartozik Debrecen történetéhez, a város az 1400-as évektől rendelkezik vásártartási joggal. A kézműves és vásározó múltat őrzik az utcanevek, például Külsővásártér, Mester utca, Csapó utca, utóbbi a 11. Kézműves Fesztivál helyszíne. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy mennyiben debreceni a Debreceni Népi Kézműves Fesztivál, valamint célja a még működő helyi kismesterségek összetételének (szakma, kor, tapasztalat), üzleti erősségeinek és gyengeségeinek, továbbá internetes jelenlétének feltérképezése. 15 tárgyalkotó szakma (bőrműves, mézeskalácsos stb.) 23 képviselőjével készült önkitöltő kérdőívvel ez a reprezentatív kvantitatív felmérés 2021 szeptemberében. A népi kézművesek hozzátartoznak a debreceniséghez, a helyi kultúra részei, fennmaradásuk a város érdeke is, ezért felmérésre kerültek a vállalkozások formái, értékesítési lehetőségeik, pénzügyi hátterük, stb. A tanulmányban a Bevezetés a fesztivált mutatja be, az Anyag és módszer, az Eredmények és a Következtetések fejezetek a kérdőíves felmérés körülményeit és eredményeit ismertetik. A kutatás konklúziói: a Kézműves Fesztivál kulturális, társadalmi hatása jelentős, különösen a népművészeti örökség népszerűsítése, a közösségszervezés, valamint a fogyasztói szokásokra gyakorolt hatása, ízlésformálás révén. Sokféle népi kézműves szakmát találunk még Debrecenben, de bizonyos mesterségeknél a tárgyalkotók elöregedése tapasztalható. Ezen egyszemélyes vállalkozások tradicionálisan még mindig vásárokon értékesítenek, legfőbb erősségük a szaktudás, viszont marketing, reklámozás területén a leggyengébbek, közel egyharmaduknak az internetes jelenlétét az Egyesület biztosítja a saját honlapján.

• Közművelődés a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárában

  1-8

  Czégé Petra

  Megtekintések száma:

  53

  Dolgozatomban a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára közművelődési tevékenységét mutatom be. A 2000-es évek második felében meginduló „kapunyitás” eredményeinek számbavétele kapcsán a hangsúlyt rendezvényeinkre, ismeretterjesztő munkáinkra helyezem, nem megfeledkezve a történettudomány által nyújtott elengedhetetlen alapokról sem. Első lépésben 2006 óta rendszeressé váló őszi konferenciáink, főépületünkben kialakított állandó kiállításunk és időszaki tárlataink engednek betekintést a levéltári, valamint tudományos munkáinkba, láthatóvá téve a kezünk alatt megforduló iratanyagot is. Lehetőségünk volt megyei és országos rendezvényekhez való csatlakozásokhoz is, amelyek révén sikerül szélesebb körben bemutatkoznunk. Időközben a helyi és megyei sajtó képviselőivel is gyümölcsöző kapcsolatok épültek ki, ezáltal ismeretterjesztő tevékenységünk saját kisebb kiadványainkon túl új fórumokon is teret kapott, tovább szélesítve közönségünket. Rendezvényeinkkel párhuzamosan formálódott és formálódik a mai napig levéltárpedagógiai tevékenységünk is. E téren is elsődleges célunk az intézmény megismertetése volt a fiatalabb korosztályokkal is, de már a kezdetekkor kidolgozásra kerültek konkrét történeti témákat feldolgozó programcsomagok. A hozzánk betérő csoportok is nem egyszer tovább vitték hírünket, társintézményünk munkatársai pedig saját látogatásuk után már több alkalommal vettek fel minket gyermekeknek szóló nyári táboruk programjába. Összességében tehát sikeres évtizedet tudhat magáénak levéltárunk. Az előttünk álló tíz évben pedig ezen alapokon tovább haladva igyekszünk megállni a helyünket a közművelődés egyre hangsúlyosabb területén.

• "A letűnt világ bürokratáinak porlepte bűnjelei…” Selejtezés és iratmentés Szolnok megyében, az 1950-es években

  6-14

  Mucsi László

  Megtekintések száma:

  46

  A selejtezés az iratkezelésnek egy teljesen normális eleme. Ezt ma is gyakorolják a különböző iratképző szervek. Az egyes hivatalok, hatóságok és intézmények számára irattári tervek határozzák meg a selejtezés rendjét. A selejtezéseket a megyei levéltárak ellenőrizhetik. Ez a gyakorlat az 1950-es években alakult ki. A kormányzat ebben az időszakban kísérelte meg első ízben szabályozni az iratok selejtezésének egységes módját. Ám az ekkor hozott rendeletek nem bizonyultak teljesen megfelelőnek, mert nem voltak részletesek és körültekintők, aminek következtében a hivatalok nehezen tudták megkülönböztetni a maradandó értékű és a selejtezhető iratokat. Ráadásul voltak olyan helyi káderek, akik nem is ismerték ezeket a rendelkezéseket. Ugyanakkor a kormány, a papírhiányra hivatkozva, támogatta az iratszelekciót, amivel óriási selejtezési hullámot indított a második világháború után. A fő szempont a mennyiség lett, függetlenül a kidobott iratok értékétől. Sőt, a folyamatnak politikai aspektusai is voltak. Egy 1953-as filmhíradó például azzal propagálta a selejtezést, hogy az jó alkalom megsemmisíteni „a letűnt világ bürokratáinak porlepte bűnjelei”-t, azaz az 1945 előtt keletkezett iratokat. Ezen okokból nagy mennyiségű értékes iratanyag került a Szolnoki Papírgyárba, mint újrahasznosítandó nyersanyag. Szedő Antal megyei levéltárnok több jelentést készített arról, hogy értékes iratanyagot talált a Szolnoki Papírgyár területén. 1950-ben például 20 mázsányi debreceni illetőségű 18–19. századi iratra bukkant. Szolnok megyei települések hivatalaiban is végeztek felelőtlen selejtezéseket. Egyszer a levéltárosok Jászalsószentgyörgy, Kenderes és Besenyszög iratait találták meg a szolnoki MÉH telepen, köztük 19. századi jegyzőkönyveket is. Sajnos a levéltárosok nem tudtak mindent megmenteni, ezért valószínűleg sok értékes irat semmisült meg az 1950-es években.

• Közönségkapcsolati lehetőségek az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában

  53-63

  Kujbusné Mecsei Éva

  Megtekintések száma:

  43

  A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára fontos feladatának tartja az iratok megőrzése mellett azok megismertetését is. Ennek érdekében több mint három évtizeddel ezelőtt olyan programokat indított el, amelyek lehetőséget adnak a régió történetét feldolgozó kutatók és kutatások, valamint a legfontosabb dokumentumok bemutatására. A rendszeres rendezvény sorozatok, a megjelentetett kiadványok ismertté tették a levéltár munkáját. Az iskolákkal, egyetemekkel, múzeumokkal, könyvtárakkal kialakított szakmai kapcsolatok mellett az intézmény igyekszik figyelemmel lenni napjaink iratképzőire, a helytörténet iránt érdeklődő szélesebb nagyközönségre is. Az információátadásban és -cserében napjainkban egyre nagyobb szerep jut a számítógépnek: a levéltár is több honlapot üzemeltet, fent van a közösségi oldalakon, a forrásokat adatbázisok segítségével teszi felhasználóbaráttá.

• "A letűnt világ bürokratáinak porlepte bűnjelei…” Selejtezés és iratmentés Szolnok megyében, az 1950-es években

  6-14

  Mucsi László

  Megtekintések száma:

  33

  A selejtezés az iratkezelésnek egy teljesen normális eleme. Ezt ma is gyakorolják a különböző iratképző szervek. Az egyes hivatalok, hatóságok és intézmények számára irattári tervek határozzák meg a selejtezés rendjét. A selejtezéseket a megyei levéltárak ellenőrizhetik. Ez a gyakorlat az 1950-es években alakult ki. A kormányzat ebben az időszakban kísérelte meg első ízben szabályozni az iratok selejtezésének egységes módját. Ám az ekkor hozott rendeletek nem bizonyultak teljesen megfelelőnek, mert nem voltak részletesek és körültekintők, aminek következtében a hivatalok nehezen tudták megkülönböztetni a maradandó értékű és a selejtezhető iratokat. Ráadásul voltak olyan helyi káderek, akik nem is ismerték ezeket a rendelkezéseket. Ugyanakkor a kormány, a papírhiányra hivatkozva, támogatta az iratszelekciót, amivel óriási selejtezési hullámot indított a második világháború után. A fő szempont a mennyiség lett, függetlenül a kidobott iratok értékétől. Sőt, a folyamatnak politikai aspektusai is voltak. Egy 1953-as filmhíradó például azzal propagálta a selejtezést, hogy az jó alkalom megsemmisíteni „a letűnt világ bürokratáinak porlepte bűnjelei”-t, azaz az 1945 előtt keletkezett iratokat. Ezen okokból nagy mennyiségű értékes iratanyag került a Szolnoki Papírgyárba, mint újrahasznosítandó nyersanyag. Szedő Antal megyei levéltárnok több jelentést készített arról, hogy értékes iratanyagot talált a Szolnoki Papírgyár területén. 1950-ben például 20 mázsányi debreceni illetőségű 18–19. századi iratra bukkant. Szolnok megyei települések hivatalaiban is végeztek felelőtlen selejtezéseket. Egyszer a levéltárosok Jászalsószentgyörgy, Kenderes és Besenyszög iratait találták meg a szolnoki MÉH telepen, köztük 19. századi jegyzőkönyveket is. Sajnos a levéltárosok nem tudtak mindent megmenteni, ezért valószínűleg sok értékes irat semmisült meg az 1950-es években.