Keresés
Keresési eredmények
-
A FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA
Megtekintések száma:904Bevezetés: A fizikai aktivitás és a kognitív képességek vizsgálata igen népszerű kutatási témává vált, hiszen e két összetevő minősége nagymértékben befolyásolja életminőségünket, teljesítőképességünket. Vizsgálata mindkét nemnél, minden korosztályban és élethelyzetben igen fontos.
Célkitűzés: Egy olyan mozgásforma (PA) meghatározása, mely jótékony hatással van mind a kognitív képességekre (CF), mind a motoros képességekre és a teljesítményre, valamint azon mérési módszerek pontosítása, népszerűsítése, esetleg új metódusok kialakítása, amelyek megfelelnek a kor elvárásainak és objektív eredményekkel szolgálnak, továbbá felhasználhatunk a teljesítmény javítására, fejlesztésére minden téren.
Módszer: A témához kapcsolódó szakirodalmi cikkek áttekintése, összegzése az alábbi szempontok szerint: nemek, életkor, edzettségi szint, esetleges betegség jelenléte. Review elkészítése.
Eredmények: Néhány kutatási cikk szerint nincs kapcsolat a fizikai aktivitás és a kognitív képességek közt, viszont az átvizsgált szakirodalmi források jelentős hányada szerint van összefüggés, mégpedig pozitív és inverz kapcsolat egyaránt kimutatható. Számos kutatásban felfedezhetők a vizsgálati adatok feltüntetésének hiányosságai, melyek elengedhetetlenek a pontos eredmény ismeretéhez.Következtetések: Egyrészt szignifikáns kapcsolat fedezhető fel a kognitív funkciók és a fizikai aktivitás között, mely összefüggés megfelelő gyakorlatba való átültetése mellet javítható az életszínvonal és a teljesítmény egyaránt. Másrészt hiányoznak azok az egységes, egzakt mérési módszerek, valamint elsősorban azok a célzott mozgásprogram javaslatok, amelyekkel konkrétan a kognitív képességek szintje fejleszthető, idősebb korban szinten tartható lenne.
-
A CÉLKITŰZÉS HATÁSA AZ UTÁNPÓTLÁS KORÚ KOSÁRLABDÁZÓK FEJLESZTHETŐSÉGÉRE A KONTROLLHELY ÉS MOTIVÁCIÓ FORRÁSÁNAK TÜKRÉBEN
Megtekintések száma:372A vizsgálatunkban arra kerestük a választ, a Debreceni Kosárlabda Akadémia utánpótlás korú játékosai (U11 – 76 fő) motiválásában mely tényezők játszák a leginkább meghatározó szerepet, különös tekintettel a kontrollhelyük és a célkitűzésük alakulására a teljesítmény fejlődésük felmérése kapcsán. Ehhez a célkitűzéses vizsgálatok egy olyan követéses eljárását vettük alapul, amely a kontrollhely és a célkitűzés vizsgálatok felmérésén túl a fizikai állóképesség alakulása is a nyomon követhető volt. Eredményeink azt mutatják, hogy mind a választás minősége (hogy mennyire nehéz feladatot vállalnak a vizsgálat során a sportolók), mind a kontrollhely alakulása, valamint a motiváció forrása befolyásoló tényezők lehetnek a sportolók célkitűzéses fejlődése terén. A kapott eredmények arra is rávilágítottak, hogy bár számos objektív mérőeszköz és vizsgálati eljárás áll az edzők és a sportpszichológusok rendelkezésére a sportolók csúcsteljesítményének felmérésére és annak alakulására nézve, azonban az edzésmódszerek változtatásával és újabb motiváló erők bevezetésével további esetleges eredményjavulást lehetne elérni az utánpótlás csapatok esetében.
-
LABDARÚGÓ TELJESÍTMÉNY ELEMZÉSÉNEK IT ESZKÖZEI
Megtekintések száma:788A világ töretlenül legnépszerűbb sportja a labdarúgás, melyet jól reprezentál, hogy a 2018-as oroszországi labdarúgó világbajnokságot a világ lakosságának több mint fele követte valamilyen platformon. Egy-egy győzelem érdekében a csapatok mindent elkövetnek, hogy versenyelőnyt alakíthassanak ki a vetélytársaikkal szemben. Az információtechnológia az egyik olyan robbanásszerűen fejlődő terület, mely a labdarúgásban is jelentős változásokat eredményezett. Például innovatív megoldások jelentek meg a sportszergyártásban, melyek hozzájárultak a játék felgyorsulásához, a labdarúgó közvetítésekben megjelenő technológiai innovációk révén (3 dimenziós visszajátszás) növelhető a szurkolói élmény, vagy a nemrég bevezetett videóbíró és gólvonal-technológia pedig a vitatott szituációkat hivatottak eldönteni. A labdarúgásban kiemelkedő szerepe lehet a mérkőzéselemzésnek és az abból szármató adatoknak, melyek a játékosok és a csapat teljesítményét jellemzik, melyet több oldalról is vizsgálhatunk: technikai, taktikai, mentális és élettani. A technológia fejlődése révén a labdarúgásban dolgozó szakemberek számára jelentős mennyiségű, változó formátumú adat vált elérhetővé, melynek feldolgozás és felhasználása kulcsfontosságú számukra.
Jelen cikk elsődleges célkitűzése, hogy bemutassa a teljesítményelemzés informatikai eszközrendszerét és jelentőségét a labdarúgásban.
-
TEHETSÉG AZONOSÍTÓ, KOMPLEX TELJESÍTMÉNYDIAGNOSZTIKAI PROTOKOLL A KOSÁRLABDÁZÁSBAN
Megtekintések száma:142Ha a folyamatos versengésben versenyelőnyt akarunk szerezni a hazai és nemzetközi vetélytársainkkal szemben, akkor – stratégiai szinten mindenképpen – az első feladat a sportra, illetve az adott sportágra, később az adott posztra helyesen szűrni, kiválasztani, majd konzekvensen, tudatosan, tervszerűen, a sporttudomány eredményeit felhasználva végig vinni a tehetséggondozás hosszú, sok türelmet és kitartást igénylő folyamatát.
A tehetség-azonosítás célja a sportban is azon gyermekek kiválasztása, akik az adott sportág eredményes űzéséhez szisztematikusan fejleszthető képességekkel rendelkeznek.
Ennek érdekében komplex, a teljesítmény minden lehetséges, sportág specifikus összetevőit szükséges mérni. Kutatók a csapatsportok tehetségazonosító protokolljainak meta-analízise során arra jutottak, hogy fizikai paraméterek, mint magasság, testtömeg, testösszetétel, a fiziológiai kapacitás, mint aerob kapacitás, anaerob erő, erő, a motorikum oldalán a koordináció, és az agilitás játszik meghatározó szerepet. Ugyanakkor bizonyos pszichés mentális képességek megléte, a stressztűrő-képesség, a döntéshozó képesség megfelelő színvonala mind fontos tényezők egy-egy sporttehetség azonosításakor.
-
KOMPLEX TELJESÍTMÉNYDIAGNOSZTIKAI ELJÁRÁSOK LABDAJÁTÉKOKBAN
Megtekintések száma:319A sportolók teljesítmény vizsgálata soha nem volt olyan elterjedt, mint manapság. Számos módszer született, s lett tovább fejlesztve az utóbbi évtizedekben, annak érdekében, hogy a fizikális vagy mentális összetevőket minél pontosabban monitorozhassuk. Ezek a mérési protokollok azonban egyre specifikusabbá váltak, s egy adott teljesítmény-összetevőre fókuszáltak, mint ha elfelejtenénk, hogy a sportolók pályán nyújtott teljesítménye nem egyenlő az egyes képességek összegével. Mivel a pszicho-motoros képességek kölcsönhatásban vannak egymással sportjátékok során, így a teszteknek is hasonlóan, átfogóan kell kinézni. Két csoport labdajátékost, tizenhárom labdarúgót (n=13) és tíz kézilabdázót (n=10) vetettünk alá Mikromozgás teszteknek (MT) a SpeedCourt sportdiagnosztikai eszközön, hogy megvizsgáljuk azok tradicionális teljesítményindikátorokkal való összefüggését, mint, pulzusmegnyugvás (HRR), testtömeg index (BMI) és testzsír-százalék (BFP). Ezen felül a két sportági csoport MT eredményeinek különbségét is vizsgáltuk. Láthatjuk, nincs szignifikáns összefüggés az elvégzett két MT és HRR között (r=0,5132 and r=-0,5588). Hasonlóan nem fedezhető fel szignifikáns összefüggés sem a MT és BMI (r=-0.0886 and r=-0.0174), sem az MT és BFP (r=0.0872 and r=-0,2399) kapcsolatában. Ezen felül kijelenthető, hogy szignifikáns különbség nem felfedezhető fel a két sportág képviselőinek MT eredményei közt, így az MT teszteket mindkét sportág esetében alkalmazhatónak tartjuk
-
PSZICHÉS EREDETŰ STRESSZ MÉRÉSE INVAZÍV és NON-INVAZÍV MÓDSZEREKKEL SPORTOLÓKNÁL
Megtekintések száma:410Bevezetés: A teljesítőképesség minősége mind a hétköznapokban, mind pedig a versenyhezetekben igen fontos. A sporttudomány területén (is) az emberről komplexen, mint bio-pszicho-szociális egységről kell gondolkodjunk. Az EKG HR és a vér kortizol szintjének változása mellett, a gasztrointesztinális traktusok mozgásai is összefüggésben állnak az adott személy stresszkezelésével (FUKUNAGA et. al., 2000)(VIANNA, TRANEL, 2006), melyeknek igen nagy szerepe van a teljesítőképesség minőségének meghatározásában. Számos preklinikai kísérlet történt, melyek alapul szolgálnak vizsgálatunkhoz (SZŰCS et. al., 2018).
Célkitűzés: Előzetes kutatásaink és szakirodalmi áttekintéseink alapján szeretnénk egy új módszert tesztelni és a validálásában részt venni, mely valós időben, non-invazív módon, kvantitatív eredményekkel képes monitorizálni a stressz hatásait embereken. A GI monitorozás mellett kortizol szint mérést végzünk invaziv módon az alanyokon, így reményeink szerint komplex eredményt fogunk kapni.
Módszer: n= 13, sportolók, férfi=11, nő=2, átlag életkor 22+/-1,031 év. A protokollunk 115 perces volt, melyben négy szakaszt (nyugalmi, stressz, latencia 1, latencia 2) különböztetünk meg. Stresszmérésre két módszert használunk. Az egyik a vérből mért kortizol szint (ELISA), a másik pedig az MDE Heidelberg Stressz Holtere (EGG), mely innovatív mérőeszközként számos paraméter egyidejű vizsgálatára képes (Vékonybél, Vastagbél, Gyomor, EKG HR). Stresszorként a VTS DT csomagját alkalmaztuk.
Eredmény: Az EGG komplex eredményei alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a Vékonybél, Vastagbél, Gyomor motilitás, melyet a Power Spektrum (PS) Fold Change (FC) számítás alapján értékeltünk, együtt növekedett a stressz hatására, majd a latencia időben együtt csökkent. Mindemellett a kortizol szint változásának aránya megmutatta, hogy a résztvevők jelentős többsége eustresszként adaptálta a stresszort, így az értéke lineárisan csökkent.
Következtetések: Az innovatív mérési és kiértékelési módszerek remekül hasznosíthatóak, hiszen valid, real time, non-invziv módon, párhuzamos megjelenítéssel képes számos mérési adatot közölni. Ezen adatokat és eredményeket felhasználhatóak lesznek a sportolói kiválasztás, mentális felkészítés, élsport, neuro-bio-feedback és az egészségmegőrzés területén egyaránt.