Keresés

Keresési eredmények

• EXAMINATION OF SPORTS HABITS IN DISADVANTAGED SETTLEMENTS

  Lukács Ákos

  Lenténé Puskás Andrea

  Megtekintések száma:

  145

  The study aims to explore sporting habits and sporting opportunities among the young and middle-aged adult population living in disadvantaged settlements.

  Method: As secondary research, we reviewed the literature related to the topic, studied the legislation on the classification of settlements, and analyzed the CSO data. As primary research, we conducted an online questionnaire survey among adults aged 18 to 60 living in 6 disadvantaged settlements. The questionnaire was shared in specific groups on a community site accessible to 870 people. One hundred sixty-one people completed the questionnaire.

  Results: Our study found that most regular athletes perform intellectual work; however, they typically perform sports activities only once a week. Most traditional athletes have a high school diploma, and the proportion of university graduates is relatively low. The research results also revealed that most people living in disadvantaged settlements prefer individual sports over team sports; however, this shows a significant difference in gender breakdown between men and women. The proportion of women who like individual sports is significantly higher, while this is reversed in the case of team sports.

• THE CHARACTERISTICS OF SPORT RECREATIONAL PARK USE IN SZEGED’S ERZSÉBET LIGET

  Tóth Larissza

  Győri Ferenc

  Megtekintések száma:

  162

  Objective: Our research was aimed to explore the opportunities Szeged’s largest park, the Erzsébet Liget's offers in the area of sport recreation, in addition, the composition, the sports habits, and the contentment of the park's adult visitors who came from nearby and also from more distant places. We hypothesized that the characteristics of access to the park and the characteristics of park use depend on the proximity of the user's residence. At the same time, their socio-demographic features and contentment are unrelated.

  Method: Our primary data were gained using random paper-based questionnaires (N=108). Those people were asked who was doing some physical exercise at various sports scenes in the park. Pearson's Chi-square test was used to explore the relationship between different categorical variables.

  Results: The proximity of the park and the users' place of residence was strongly related to the travel time and the chosen mode of transport. At the same time, it did not show any significant relation to the features of park use for sports. These features, primarily due to the elderly visitors, only impacted the frequency of park visits with an aim other than sport. Also, no significant difference was found concerning the park's proximity, contentment with the services, and socio-demographic variables, although some tendencies were identified.

  Conclusion: The park's proximity did not have an impact of significance concerning the composition and the contentment of park visitors and their use of the sports facilities.

• FOGYASZTÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK A DVSC LABDARÚGÓ CSAPATÁNAK BÉRLETESEI KÖRÉBEN

  Komáromi Dominika Anna

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  520

  Jelen tanulmányban a DVSC labdarúgó mérkőzéseit bérlettel látogató szurkolók szocio-demográfiai jellemzőit és összetételét vizsgáltuk, illetve a debreceni közönség sportfogyasztását meghatározó motivációs tényezőket mértük fel. A szakirodalmi források feldolgozása után elkészítettük a mérőeszközt, mely szocio-demográfiai, mérkőzéslátogatási szokásokkal, létesítménnyel és szolgáltatásokkal, illetve belépőkkel, jegyárakkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Az adatokat személyes és online formában is gyűjtöttük, így összesen 49 fős mintát vizsgáltunk. Az eredmények kiértékelése során kiderült, hogy a DVSC bérlettel rendelkező szurkolói úgy a csapat sikerét, mint kudarcát sajátjukként élik meg. Összességében megállapítható, hogy az állandó belépővel rendelkezők biztos résztvevőket jelentenek, számuk növelése kulcsfontosságú a klub számára, mely a csapat és a szurkoló közötti kötelék létrehozásával és erősítésével valósítható meg.

   

• SPORTOLÁSI SZOKÁSOK ÉS A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY KAPCSOLATA A KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM, KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS KERETÉBEN FOGLALKOZTATOTTAK KÖRÉBEN

  Hidvégi Péter

  Pucsok József Márton

  Megtekintések száma:

  157

  A gazdaság és a termelés növekedése, valamint a megnövekedett munkavállalói terhek a munkahelyi egészségkárosodások számának növekedéséhez vezetett, ideértve a munkahelyi baleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket is.

  Jelen kutatás a nemzetközi modellekben ismertetett módszertan első lépésekeként a felmérés és az értékelés, majd a tervezés lépéseit segíti elő, amelynek keretében az egyének, a szervezet és a támogató környezet vizsgálatát valósítja meg.

  A felmérés-sorozat keretében többi között a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás szektoraiban dolgozók sportolási aktivitását mértük fel.

  Hipotézisünk, miszerint, a munkavállalók szerint a munkáltatók többsége (legalább 70%) biztosít egészségfejlesztést nem igazolódott be. A munkahelyek több mint harmada (37,9%) biztosít a munkavállalók válaszai alapján egészségfejlesztési lehetőségeket.

  A kapott eredmények alapján átfogó javaslatok megfogalmazására kerülhet sor, amelyek a munkáltatók, a munkavállalók és a támogató környezet szereplői számára hasznosnak bizonyulhatnak.

• KÜLÖNBÖZŐ ÉTRENDEK, DIÉTÁK HATÁSA A SPORTTELJESÍTMÉNYRE

  Sarang Zsolt

  Gyenes Dominik

  Megtekintések száma:

  560

  Az emberi test üzemanyaga a táplálék, pontosabban az abban található tápanyagok, ezért még a nem sportolóknak is kiemelt figyelmet kell fordítani arra, mi az, amit megesznek. A sportolóknak ennél is fontosabb, hogy kialakítsák a teljesítményt optimalizáló táplálkozási szokásokat. A teljesítményoptimalizálásnak a sporttáplálkozás az egyik legnagyobb, az utóbbi időben egyre jobban előtérbe kerülő lehetősége. Számos speciális étrend létezik, ezek közül talán a legismertebbek: ketogén diéta, mediterrán étrend, vegetarianizmus, paleo diéta. Étrendünket úgy kell megválasztanunk, hogy közben az egészségmegőrzés is fontos szempont maradjon. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egészen más tápanyagszükséglete lehet például egy hosszútávfutónak egy súlyemelővel szemben. Nincs azonban két egyforma ember, eltérő az egyének genetikai adottsága, testsúlya, testösszetétele, mozgásintenzitása, az anyagcseréje és a cél amit el szeretnének érni, éppen ezért az egyes sportágakon belül az egyénre szabott étrend-összeállítás eredményezi a legjobb teljesítményt. Tanulmányunkban célul tűztük ki az említett szempontok alapján a különböző összetételű étrendek, diéták hatásának elemzését a sportteljesítményre. Munkák során a Google és Pubmed oldalakon gyűjtöttünk, tekintettünk át releváns tartalmakat. Összességében azt mondhatjuk, hogy a helyes táplálkozás kialakítása sokszorosan megtérülő befektetés lehet. A sport, mint fizikai aktivitás meghatározza az életmódot, beleértve a táplálkozást is. A helyes, kiegyensúlyozott táplálékbevitel mind a sportolók, mind a nem sportolók számára elengedhetetlen.

   

• IDŐSKORÚAK FIZIKAI AKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA COVID-19 JÁRVÁNY IDEJÉN

  Dergez Teodóra

  Laczkó Tamás

  Megtekintések száma:

  97

  Fizikai aktivitás kifejezés használható minden olyan testmozgás végzésekor, ami energiafelhasználással jár. Tudományos kutatások megannyi szemszögből taglalják az időskorúak fizikai aktivitásának kérdését. Közös alapelv, hogy az aktív mozgásos életmód pozitívan befolyásolja az időskorúak életminőségét és életkilátásait. A koronavírus időszakaiban számos országban feltárták, hogy a társadalmi távolságtartás intézkedései miatt jelentősen csökkent a fizikai aktivitással töltött idő. A világjárvány hatására a társadalom sportfogyasztási szokásaiban lényeges változások következtek be. Kutatásunk célja, hogy vizsgáljuk és bemutassuk a 60 év feletti korosztály fizikai aktivitásnak változásait a koronavírust megelőző időszakban, illetve a COVID-19 világjárvány miatt hozott korlátozások és lezárások időszakaiban. Az elemzéshez a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizikai Aktivitás kutatócsoportja által COVID-19 járvány első három hullámát vizsgáló kutatás során felvett adatok kerültek felhasználásra. A vizsgált időszakokban „U” alakú tendencia tapasztalható a 60-69 éves korosztály fizikai aktivitásának alakulásában. A koronavírus előtti időszakban az időskorúak heti fizikai aktivitásának szintje és intenzitása a lezárások bevezetése után csökkeni kezdett, majd az egymás után következő járványhullámok alatt folyamatos növekedésnek indult. A fizikai aktivitás átlagos időtartama (perc/hét) már a második hullámban, a fizikai aktivitás intenzitása (METs) pedig a harmadik hullám idejére szignifikánsan meghaladta a pandémia előtti állapotot. Ha a fizikai aktivitás növekedésnek indult a 60-69 éves korosztálynál a koronavírus második és harmadik hulláma alatt, akkor fontos lenne megtartani az aktív életmód növekedését a későbbi időszakban is. A fizikai aktivitás minden korosztály számára nagyon hasznos és az egészségügyi rendszer terheit is csökkentheti.