Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • EGYETEMI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HATÁSA A HALLGATÓK FITTSÉGI ÁLLAPOTÁRA
    Megtekintések száma:
    522

    A felsőoktatási intézményekben tanuló diákok, fiatal felnőttek fizikai fittsége romló tendenciát mutat. E folyamat okainak megvizsgálásához releváns adatokra van szükség. Ennek érdekében a 2017-18-as tanévtől kezdve, egy longitudinális felmérés-sorozat keretében az egyetemi testnevelés órák és sportfoglalkozások hatását vizsgáltuk meg. Első ütemben hatvan inaktív hallgató, férfiak és nők egyaránt (a Debreceni Egyetem tanulói) fittségi állapotát mértük fel a mozgásprogram elkezdése előtt, majd utána. A vizsgálatban résztvevők heti egy alkalommal 90 perces sportfoglalkozásokon (pilates, spinning, wellness-általános kondicionálás, alakformálás) vettek részt. A szemeszter elején és végén a résztvevők a Hungarofit tesztrendszerből ismert három motoros próbát (ingafutás (Beep teszt), karhajlítás-nyújtás, felülés) hajtottak végre.

    Eredményeink azt mutatták, hogy a négy sporttevékenység az aerob teljesítőképességre, a felső végtag és a hasizom-törzs erő-állóképességére is eltérő módon hatott. Bár a nemzetközi ajánlások heti 150 perc fizikai aktivitást javasolnak, heti egyszeri másfél órás közepes intenzítású mozgással is fejleszthető. a motoros képességek szintje.

  • SPORTOLÁSI SZOKÁSOK ÉS A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY KAPCSOLATA A KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM, KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS KERETÉBEN FOGLALKOZTATOTTAK KÖRÉBEN
    Megtekintések száma:
    156

    A gazdaság és a termelés növekedése, valamint a megnövekedett munkavállalói terhek a munkahelyi egészségkárosodások számának növekedéséhez vezetett, ideértve a munkahelyi baleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket is.

    Jelen kutatás a nemzetközi modellekben ismertetett módszertan első lépésekeként a felmérés és az értékelés, majd a tervezés lépéseit segíti elő, amelynek keretében az egyének, a szervezet és a támogató környezet vizsgálatát valósítja meg.

    A felmérés-sorozat keretében többi között a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás szektoraiban dolgozók sportolási aktivitását mértük fel.

    Hipotézisünk, miszerint, a munkavállalók szerint a munkáltatók többsége (legalább 70%) biztosít egészségfejlesztést nem igazolódott be. A munkahelyek több mint harmada (37,9%) biztosít a munkavállalók válaszai alapján egészségfejlesztési lehetőségeket.

    A kapott eredmények alapján átfogó javaslatok megfogalmazására kerülhet sor, amelyek a munkáltatók, a munkavállalók és a támogató környezet szereplői számára hasznosnak bizonyulhatnak.