Keresés

Keresési eredmények

• A FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA

  Makra Gabriella

  Balogh László

  Megtekintések száma:

  910

  Bevezetés: A fizikai aktivitás és a kognitív képességek vizsgálata igen népszerű kutatási témává vált, hiszen e két összetevő minősége nagymértékben befolyásolja életminőségünket, teljesítőképességünket. Vizsgálata mindkét nemnél, minden korosztályban és élethelyzetben igen fontos.

  Célkitűzés: Egy olyan mozgásforma (PA) meghatározása, mely jótékony hatással van mind a kognitív képességekre (CF), mind a motoros képességekre és a teljesítményre, valamint azon mérési módszerek pontosítása, népszerűsítése, esetleg új metódusok kialakítása, amelyek megfelelnek a kor elvárásainak és objektív eredményekkel szolgálnak, továbbá felhasználhatunk a teljesítmény javítására, fejlesztésére minden téren.
  Módszer: A témához kapcsolódó szakirodalmi cikkek áttekintése, összegzése az alábbi szempontok szerint: nemek, életkor, edzettségi szint, esetleges betegség jelenléte. Review elkészítése.
  Eredmények: Néhány kutatási cikk szerint nincs kapcsolat a fizikai aktivitás és a kognitív képességek közt, viszont az átvizsgált szakirodalmi források jelentős hányada szerint van összefüggés, mégpedig pozitív és inverz kapcsolat egyaránt kimutatható. Számos kutatásban felfedezhetők a vizsgálati adatok feltüntetésének hiányosságai, melyek elengedhetetlenek a pontos eredmény ismeretéhez.

  Következtetések: Egyrészt szignifikáns kapcsolat fedezhető fel a kognitív funkciók és a fizikai aktivitás között, mely összefüggés megfelelő gyakorlatba való átültetése mellet javítható az életszínvonal és a teljesítmény egyaránt. Másrészt hiányoznak azok az egységes, egzakt mérési módszerek, valamint elsősorban azok a célzott mozgásprogram javaslatok, amelyekkel konkrétan a kognitív képességek szintje fejleszthető, idősebb korban szinten tartható lenne. 

• TÁNC ÉS A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA TÁNC ÉS DEMENCIA

  Barna Lilla

  Balogh László

  Megtekintések száma:

  1010

  Bevezetés: A tánc és a kognitív képességek vizsgálata napjainkban elterjedt kutatási téma, illetve számos vizsgálat és cikk található a fizikai aktivitás és a kognitív kapcsolatok aspektusából. A téma vizsgálata elengedhetetlen fontosságú, hiszen a kettő összetevője aktívan befolyásolja teljesítőképességünket és életminőségünket, nemtől, kortól, iskolázottságtól, élethelyzettől függetlenül.

  Célkitűzés: Olyan vizsgálatok kutatása, amely bebizonyítja, hogy a tánc jótékony hatással van a motoros képességekre, a kognitív képességekre. Továbbá a tánc demenciára gyakorolt jótékony kölcsönhatásának kutatása. Olyan mozgásprogramok kutatása, mely az idősödéssel járó folyamatokat nem rontja, vagy gyorsítja, hanem segít a demens állapot akkori stagnálásában.

  Módszer: Az elemzéshez angol és magyar nyelven megjelent vizsgálatok áttekintését alkalmazzuk a táncra és a demenciára fókuszálva a Google Scholar és a Research Gate adatbázisokból.

  Eredmények: A legtöbb kutatási cikk szerint a különböző táncterápiák hatással vannak a kognitív képességekre, illetve vizsgálatok bizonyítják, hogy a táncos mozgásprogramok (akár párban, akár szólóban) nem rontják a demenciában szenvedő betegek egészségi állapotát. Számos kutatásban nem jelennek meg pontos vizsgálati adatok, melyek rendkívül fontosak lennének a további kutatások függvényében.

  Következtetések: Egyrészt a kognitív funkciók és a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat figyelhető meg. Másrészt pedig nincsenek konkrét eljárások, mozgásprogramok, mérési módszerek, amelyek által javítható a demens állapot.

• EGYETEMI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HATÁSA A HALLGATÓK FITTSÉGI ÁLLAPOTÁRA

  Pucsok József Márton

  Balogh László

  Ráthonyi Gergely

  Varga Katalin

  Bíró Eszter

  Perényi Gabriella

  Lenténé Puskás Andrea

  Megtekintések száma:

  524

  A felsőoktatási intézményekben tanuló diákok, fiatal felnőttek fizikai fittsége romló tendenciát mutat. E folyamat okainak megvizsgálásához releváns adatokra van szükség. Ennek érdekében a 2017-18-as tanévtől kezdve, egy longitudinális felmérés-sorozat keretében az egyetemi testnevelés órák és sportfoglalkozások hatását vizsgáltuk meg. Első ütemben hatvan inaktív hallgató, férfiak és nők egyaránt (a Debreceni Egyetem tanulói) fittségi állapotát mértük fel a mozgásprogram elkezdése előtt, majd utána. A vizsgálatban résztvevők heti egy alkalommal 90 perces sportfoglalkozásokon (pilates, spinning, wellness-általános kondicionálás, alakformálás) vettek részt. A szemeszter elején és végén a résztvevők a Hungarofit tesztrendszerből ismert három motoros próbát (ingafutás (Beep teszt), karhajlítás-nyújtás, felülés) hajtottak végre.

  Eredményeink azt mutatták, hogy a négy sporttevékenység az aerob teljesítőképességre, a felső végtag és a hasizom-törzs erő-állóképességére is eltérő módon hatott. Bár a nemzetközi ajánlások heti 150 perc fizikai aktivitást javasolnak, heti egyszeri másfél órás közepes intenzítású mozgással is fejleszthető. a motoros képességek szintje.

• GROSS MOTOR SKILLS AND PHYSICAL ACTIVITY LEVEL: IS THERE ANY GENDER DIFFERENCES IN NINE YEARS OLD CHILDREN?

  Veljkovic Aleksandra Aleksic

  Stojiljkovic Nenad

  Milcic Lucija

  Megtekintések száma:

  288

  Proper growth and development of young school children require mastering different skills, especially gross motor skills - basic locomotor and manipulative skills. It is essential to monitor the physical activity of nine-year-old children necessary for further proper development and healthy habits, which will continue into adulthood. This study aims to determine physical activity level, BMI, and gender differences in the performance of gross motor skills in children aged nine years (± six months). The study involved 40 participants (20 girls and 20 boys). Their body height, body weight,

  and body mass index were 140.46 ± 5.72 cm; 37.84 ± 8.21 cm; and 19.09 ± 3.56, respectively. All participants completed the Physical Activity Questionnaire for Children and performed the Test of Gross Motor Development, Second Edition (TGMD-2), and two sub-tests of BOT-2 (Speed and Agility and Upper-Limb Coordination). T-test for independent samples was used to compare groups according to physical activity level (physically active and inactive group) and explore interactions with gender and BMI, and gross motor skills variables. F-values, p-values, and partial eta squared (ɳ²) values were reported as MANOVA outcomes. The results showed a significant difference between physical activity level and locomotor skills but not in manipulative skills. Further research should focus on various exercise programs that contribute to developing skills and participation in organized physical activity of children of different ages.